Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 15. szám - Döntőbírósági szerződés Spanyolországgal

1929 . 15 • Június 15 dőbe ment régi Monarchia újabb felvirágzását készíthette volna elő. Elvégeztetett. Egy nagy államférfiú, kiváló ősök utóda, a hazának egyik legnagyobb műveltségű fia vett tőlünk örökre búcsút. Koporsójánál mély meghatottsággal és őszinte gyásszal örökítjük meg a Magyar Külügyi Társaság nevében is az ő mindenkor fennmaradó emlékét. „Minden sebre gyógyulást hoz az idő, csak Trianon sebe nem gyógyul be soha" Revíziós nagygyűlés a Szabadság-téren — Váry Albert a társadalom egységét sürgette. — Eckhardt Tibor erélyesebb cselekvést vár a külügyminisztériumtól Vasárnap délelőtt lélekbemarkoló, külsőségeiben is ünnepélyes gyűlés keretében követelte a magyar társadalom a trianoni békének a revízióját. A gyűlést a Magyar Revíziós Liga hívta össze, de résztvett benne a társegyesületeken kívül a főváros közönsége is imponálóan nagy számban. A szónokok sorába Váry Albert dr. országgyűlési képviselő a társadalom egységének szükségességét fejtegette: — A trianoni papír — úgymond — megrendíti bennünk a hitet a haladásban, a kultúrában, a becsületben. Bánk bánnal kiálthatjuk, minek a becsület az emberek között, ha még annyi erejük sincsen, hogy egy ezeréves nemzet életét, igazát megvédelmezhessék. Midőn ezt a szerződést aláírtuk, egyúttal fogadalmat tettünk arra, hogy megteremtjük, felépítjük újrn Nagymagyarországot. Hogy ezt megvalósíthassuk, a nagy magyar egységet kell életrehívni. Nem lehet felekezet, párt, osztálykülönbség ebben a kérdésben. Utalok nagynevű elnökünk, Herczeg Ferenc fölhívására, amelyet a magyar szociáldemokrata párthoz intézett és újra fölkérem őket csatlakozzanak a Magyar Revíziós Ligához. Tegyék megfontolás tárgyává hívó szavunkat és ne közösítsék ki magukat a szent magyar közösségből, s ne szeressék jobban pártvezéreiket, mint a szent magyar hazát. — Minden sebre gyógyulást hoz az idő, csak Trianon sebe nem gyógyul be soha: ez a seb halálos. Ez a nemzet azonban élni akar, ennek a nemzetnek élnie kell, élni is fog, mert a nemzet örök. Hit, munka, bizalom és türelem — s a magyar igazság győzedelmeskedni fog — fejezte be nagy taps közben a szónok hatásos beszédét. Urmánczy Nándor határozati javaslat formájában öszszegezte a naggyűlés követeléseit. Ez a határozati javaslat a következőképp hangzik: A trianoni békeparancs aláírásának kilencedik évfordulóján összejött naggyűlés hangosan hirdeti, hogy az ezeréves, egységes magyar birodalmat öt részre daraboló hóhérszerződést nem ismeri el. Annak mielőbbi megváltoztatását követeli békés úton. vagy ha az nem menne, fegyverrel is. Elítéli a csonkaország vezetésének erélytelen irányzatát. Követeli, hogy a kormány a békerevizió érdekében haladéktalanul tegyen előterjesztést a Népszövetséghez. Miután a szövetséges és társult nagyhatalmak a lefegyverzést országaikban nem vitték keresztül, követeli a kormánytól, hogy a meg nem felelő és drága toborzási rendszer helyett sürgősen hozza be a rövid tényleges szolgálati kötelezettséggel az általános védkötelezettséget. A naggyűlés megbízza a TESz és a Reveiziós Liga elnökségeit, hogy ezen határozatot együttesen haladéktalanul juttassák el a kormányhoz. Szontagh Tamás dr. indítványozta, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, tegye fel a kezét. A téren összegyűlt emberek ezrei, mint egy ember, nyújtották fel karjukat, miközben éljeneztek. Eckhardt Tibor, a Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, beszédében többek között ezeket mondotta: — Tizedik éve annak, hogy bejelentettük tiltakozásunkat a trianoni diktátummal szemben. Ennek a tiltakozásnak azonban most már a cselekvés jegyében kell folytatódni, minden békés lehetőséget ki kell meríteni. Ehhez a munkához össze kell fognia az egész magyar népnek, s ezért a magyar munkástársadalomnak is itt van a helye a mi sorainkban. Azonban nemcsak a szociáldemokrata-párt az, amely kivonja magát ebből a nagy munkából, hanem van egy másik tényező is: a magyar külügyminisztérium. Pedig lehetetlen, hogy a külügyi hatóság ne foglalkozzék a revízió kérdésével. Annál is inkább szükség van erre a támogatásra, mert a kis-antant mindent elkövet, nem riad vissza semmiféle eszköztől, még a rágalom-hadjárattól sem, hogy a revíziós törekvéseknek minden áron gátat vessen. A külügyminisztérium kénytelen lesz foglalkozni a revizió gondolatával, mert ha két éven belül nem történik változás, gazdaságilag is összeroppanunk. Mi nem érünk rá várni. A külügyi kormányzatnak az a kötelessége, hogy megszervezze a külföldön lévő erőket és segítséget, amely, hála a propagandának és a felvilágosító tevékenységnek, mind szélesebb körben toboroz híveket a magyar ügynek. Reméljük, hogy egy év múlva nem Trianon elleni tiltakozó gyűlésre jövünk itt össze, hanem olyan naggyűlésre, amely az eredményekről számol be. Magyarország idegenforgalma és a cserkészek A Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztályában pénteken kaposi Molnár Frigyes dr. tartott tartalmas és érdc kes előadást „A cserkészet jelentősége idegenforgalmi szempontból" címen. Az idegenforgalmi szakosztály ülését Tasnády Szüts Andor államtitkár nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a cserkészek mennyire rendkívül fontos tényezői az idegenforgalomnak, milyen szerep vár rájuk, a felvilágosító munka terén, az integer Magyarország terén. Ezután Molnár Frigyes, aki a Magyar Cserkészszövetség külfülüi ügyeit intéző főtitkára, eladásában részletesen rámutatott arra a nagyjelentőségű szerepre, amelyet ma már a cserkészet, mint idegenforgalmi tényező is betölt. Külön ismertette azokat a körülményeket, amelyek a cserkészmozgalom eme szereplését lehetővé tették, illetőleg annak előfeltételei voltak. Ezek közül elsősorban is kiemelendő a cserkészmozgalomnak közismert, az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezete, amely ma már méltán vetekedhetik mintegy kétmillió tagjával az eddigi legnagyobb ilyen szervezetekkel, amilyen -J. Vörös Kereszt, Ymca. és egyebek. Igen helyesen reámutatott arra a körülményre, hogy az emberekben, miután kigyógyultak a háborús pszichózisból, fokozott mértékben feléledt a szükségérzet aziránt, hogy helyreállítsák azokat a kulturális szálakat, amelyek az egyes nemzetek fiait egymáshoz kötötték és amelyeken végeredményben az egész modern világ kultúrája felépül. Erre a szerepre az ifjúság különösen alkalmai és az egész világ ifjúsága részéről a cserkészet vállalt úttörő szerepet ezen a téren is. Ismertette az utóbbbi éveknek nemzetközi cserkésztáborait, amelyek az 1924. évi dániai nemzetközi Jamboree Lloyd George, az angol liberúlis-párt vezére, leányával