Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 15. szám - Döntőbírósági szerződés Spanyolországgal

Magyar Külpolitika 1615 szám mintájára a legkülönbözőbb országokban tartattak és amelyeknek ezirányú értéke mindenesetre vitán felül áll. Ezek mellett azonban nagy szerepet játszanak azck a kisebbfajta külföldi utazások, amelyeket a cserkészek kisebb egységekben végeznek, anélkül, hogy erre valamely rendkívüli alkalom nyílnék, hanem inkább csak saját tervezésük és iniciativájuk alapján folytatódnak le. A cserkészmozgalom nemzetközi szervezete, a Népszövetség hathatós támogatása, vasúti és egyéb kedvezmények nyújtása, lehetővé teszik azt, hogy tényleg aránylag szerény anyagi keretek között bonyolíthatók le ezek az utak, amelyeknek a nevelési értéke minden kétségen felül áll. Nemcsak a külföldre irányuló tanulmányutaknak van azonban meg az értékük, hanem igen nagyjelentőségűek azok a tanulmányutak, amelyek a városi fiúkat kiviszik a vidékre és a vidéki fiúkat megismertetik a városi civilizációval. Ezen a téren azonban, — amint hallottuk, — egyelőre még nagy nehézségeket okoz az a körülmény, hogy az ifjúság részére megfelelő tiszta, olcsó és célszerű szálláshelyek nincsenek kellő számban biztosítva. Cserkészek részére ugyan rendelkezésre áll Budapesten a Hárshegyi cserkészpark 200 férőhellyel és az újpesti vizitelep 100 férchellyel, azonban a vidéki városokban a legjobb esetekben csak iskolák padlója áll rendelkezésre és ez is csak a vakáció alatt. Az előadó ezen a téren sürgetett intézkedéseket, amelyekhez mintaképül szolgálhatnak a Németországban, Ausztriában és másutt létesített, úgynevezett „Jugendherberge"-k. Igen érdekes dolgokat hallottunk az ú. n. álcserkészek garázdálkodásáról, akik a nagyközönség tagadhatatlan nagy érdeklődését saját céljaikra használják ki és ezáltal nálunk is, másutt is, diszkreditálják a cserkészetet. Végül megemlékezett a mind nagyobb számban Magyarországra irányuló ifjúsági idegenforgalomról és annak értékéről a jövendő kapcsolatok szemszögletéből. Azt a meglepő adatot hallottuk, hogy Magyarország összes idegenforgalmának 2%-át a Cserkészszövetség bonyolítja le, ami ennek a testületnek a sokoldalú, egyébirányú tevékenysége mellett igen figyelemreméltó teljesítmény. Végül általános érdeklődés közepette tájékoztatta az előadó a hallgatóságot a Magyar Cserkészszövetség elnökségének ama elhatározásáról, hogy a jóindulatú magyar társadalommal a háta mögött, egy minden eddig lebonyolított idegenforgalmi ténykedést felülmúló célt tűz ki maga eié azáltal, hogy a legközelebbi, azaz 1933-ban rendezendő nemzetközi cserkésztáborozást, Jamboreet, Magyarországon óhajtja megrendezni. Ez pedig 8—10—15.000, vagy még több külföldinek az ideözönlését jelentené, aminek a szervezési és előkészítő munkáját, valamint lebonyolítását a Magyar Cserkészszövetség vállalná éppen az idegenforgalom jelentőségének átérzésében. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Tasnády Szüts Andor, a .szakosztályi ülés elnöke, köszönetének adatt kife jezést és jelzi, hogy mint az IBUSz elnöke is, készségesen támogatja a cserkészet ügyét, mint amely az ifjúság testi és lelki nevelését kiváló eredménnyel szolgálja. Teleki Pál gróf a magyar cserkészet magyar voltát ói egységességét hangsúlyozza, ami nem mindig van meg a magyar társadalom tagjaiban, amidőn külföldön járnak. Kiemeli még a külföldi cserkészet idegenforgalmának ama jelen tőségét is, amely abban nyilvánul meg, hogy ez az ifjúság visszatérve, családi körét befolyásolhatja a magyarság érdekében és ezáltal felnőttek körében is közvetve híveket szerez Magyarországnak. A megjelentek sorában ott voltak a nevezetteken kívül Lukács György, Puky Endre, Khuen-Héderváry Károly gróf, Papp Antal, Zichy Ernő gróf, dr. Egri Márton nemzetgyűlési képviselő, Tábori Kornél szerkesztő és még igen szépszámú a cserkészet és az idegenforgalom iránt érdeklődő közönség. A Magyarok Világkongresszusának előkészületei Már hírt adtunk arról, hogy ez év augusztus 22—25. napjain világkongresszusra gyűlnek össze Budapesten az öt világrész minden táján szétszóródottan élő magyarok. Perényi Zsigmond bárónak, a külföldön élő magyarok melegszívű és önzetlen barátjának és Ripka Ferenc főpolgármesternek, a Szent István-heti ünnepségek relelevenítőjének vezetésével alakult meg társadalmunk vezető egyéniségeiből az a nagybizottság, amely a kongresszus előkészítő munkálatait irányítja. A kongresszus központi irodája egyelőre a Magyar Nemzeti Szövetség helyiségeiben, V., Géza-utca 4. szám alatt működik és Udvardy Miklós ügyvezetőigazgató vezetésével intézi a kongresszus nagy munkát igénylő előkészítését. Közel két millió magyar él a külföldön mintegy 1500 egyesületben, szövetségben és egyéb intézményben tömörülve. A kongreszszus tagjai elsősorban ennek a másfélezernyi szervezetnek kiküldöttei és megbízottai lesznek, de természetesen résztvehet azon minden külföldön élő magyar, világnézet, párt és minden más különbség nélkül. Az első meghívókat már szétküldték és máris olyan sokan jelentkeztek, hogy a kongreszszus sikere biztosítva van A kongresszusnak az a célja, hogy a világ minden részébe szétszóródott magyarság között megteremtse az állandó összeköttetést és az összetartó kapcsolat céljaira megfelelő közös szervezetet létesítsen. A kongresszus és a később évenként tartandó kongreszszusok vagy kongresszusi szűkebb bizottságok, tárgyalás alá veszik az egyes külállamokban lakó magyarok különleges érdekeit és ügyeit, még pedig az ö javaslataik és indítványaikhoz képest. Az idei első kongresszus ilyen javaslatok és indítványok alapján fogja tárgyalni a külföldi magyarok egyesületeinek, szövetségeinek, magyar központok (Magyar Házak) létesítésének kérdését. Ezzel kapcsolatosan tárgyalásra kerülnek a külföldi magyarok védelme, munkaközvetítése, munkanélkülisége, segélyezése, betegség, baleset, rokkantság, munkaképtelenség, aggkor esetére való biztosítása, hazautazása, visszatelepedése és jogsegélyügyeinek intézése; külföldi nagyobb magyar gócpontokban magyar kórházak, szanatóriumok, üdülőházak létesítése, — útlevél, vizűm, utazási kedvezményügyek, — gyermeknevelési iskolázási és ezzel kapcsolatban a tanítók, "tankönyv és magyar nyelvoktatás kérdései, magyar könyvtárak, kultúrházak, diákcsereakciók, tanulmányútak, kölcsönös tanulmányi ösztöndíjak ügyei, közgazdasági kapcsolatok, pénzküldés és még számtalan hasonló ügy. KÖNYVESHÁZ Tomcsányi János: A lengyel nemzet áldozatai a szabadságért Lengyelország felosztása óta A másfél íves kis füzetben a szerző, a lengyel ügyek első szaktekintélye Magyarországon, kitűnő összeállítást ad a lengyel nemzet történetének legutolsó viharos másfél századáról. A szövegközi térképek tanulságosan illusztrálják a régi Lengyelországot, annak 1772^beli első megnyirbálását, 1793ból való felosztását és a két év múlva bekövetkezett teljes felosztást, majd az 1807-ben visszaállított varsói nagyhercegséget, melyből 1815-ben az úgynevezett kongresszusi lengyel királyság alakult, hogy 1830-ban ezt is bekebelezze a három szomszéd. A könyvecske a világháború alatti lengyel küzdelmek megkapó rajzával végződik. (G. J.) Barabás Béla dr.: Emlékirataim 1855—1929 Albisi Barabás Béla a magyarországi Kossuth-párt egykori vezére jelenleg a bukaresti képviselőházban a magyar párt egyik veterán harcosa, 320 oldalas kötetben összeírta 74 éves életének változatos és viszontagságos emlékeit, melyek messze kiemelkednek egy egyéni életrajz keretéből, mert voltaképen Magyarország köztörténetének félszázadát adják. Az elevenen megírt kötet számos olyan részletet tartalmaz, mely világot vet a régi magyar pártpolitikai küzdelmek nem egy felderítetlen részére is. Részletesebb ismertetésére még viszszatérünk. A könyv Aradon jelent meg a Corvin Könyvnyomdái Műintézet kiadásában. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelős kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgatók: Ilenczíalvi SZÁSZ ÖDÖN és Nemesréiyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)