Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 15. szám - Döntőbírósági szerződés Spanyolországgal

1929 13 /unius 15 Döntőbírósági szerződés Spanyolországgal M

agyarország döntőbírósági szerződést kötött Spanyolországgal és a szerződést Bethlen gróf miniszterelnök, valamint Primo de Rivera spanyol miniszterelnök hétfőn délben 3 órakor írták alá Madridban. A magyar-spanyol békéltető eljárási és választott bírósági szerződés lényegesebb rendelkezéseiben a következőket tartalmazza: A két ország megállapodott abban, hogy a közöttük felmerülő bármily természetű vitás kérdéseket, melyek rendes diplomáciai úton megoldhatók nem volnának, a szerződésben szabályozott békés módon rendezik. A jogi természetű vitás kérdések, döntés céljából, a hágai ÁHandó Nemzetközi Bíróság vagy külön választott bíróság elé terjesztendők, esetleg békéltető eljárás alá bocsáthatók a felek megegyezése alapján s e célból öt tagból álló állandó békéltetőbizottság fog alakíttatni. Az állandó békéltetőbizottság előtti eljárás lényegében a Magyarország részéről kötött korábbi hasonló szerződésekben meghatározott eljáráshoz igazodik. Ha a békéltetőeljárás nem lenne eredményes, a vitás kérdés a szerződő felek között kötendő külön megállapodással a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság vagy egy külön választott bíróság elé kerül döntés céljából. A politikai jellegű vitás ügyek a szerződés szerint az állandó békéltetőbizottság elé terjesztendők, amely előtt az eljárás az erre nézve meghatározott szabályok szerint folyik le azzal a különbséggel, hogy míg jogi vita esetében a békéltetőbizottság csak a felek közös megegyezésével lép működésbe, addig a nem jogi természetű ügyek eseteiben a békéltetőeljárás megindításához elegendő, ha csupán egyik szerződő fél terjeszt elő ilyen irányú kérelmet. Magyarország hasonló szerződést kötött már Ausztriával, Svájccal, Olaszországgal, Finnországgal, Lengyelországgal és az Északamerikai EgyesültÁllamokkal, ami kétségbe nem vonható bizonyítéka a magyar politika békés törekvéseinek. A „Budapesti Hírlap" szerint a magyar-spanyol egyezménynek külön érdekessége, hogy amikor ennek megkötésével Magyarország döntő bizonyítékát adja békés törekvéseinek, ugyanakkor egyes szomszédállamok azokhoz az elavult diplo máciai módszerekhez térnek vissza, amelyek 1914 előtt éb közvetlenül a háború után voltak divatban. Hogy Magyarország még ilyen tapasztalatok után is hajlandó döntőbírósági szerződéses viszonyba lépni kivétel nélkül minden egye? állammal, azt bebizonyította már tavaly, amikor szeptemberben elfogadta a hágai nemzetközi bíróságra vonatkozó jegyzőkönyv 36-ik ú. n. fakultatív szakaszát. Csodálatosképpen a jegyzőkönyv aláírói közül hiányoznak éppen azok az államok, amelyek szeretnék elhitetni a világgal, hogy Magyarország az, amely nem akar döntőbírósági szerződéseket kötni. A „Nemzeti Újság" hangoztatja, hogy az egész magyar nemzet helyesléssel fogadta ezt a szerződést, annál is inkább, mert a magyar-spanyol barátság gyökerei még a török elleni küzdelmek korába nyúlnak vissza s folytatódtak a háború alatt is, amikor Spanyolország erkölcsi és anyagi támogatási nyújtott a magyar hadifoglyoknak és külföldön internált magyaroknak. A japáni követség tagjai a MagyarNippon Társaság vezetősége körében. Ülő sor: Szentgali Antal, a MagyarNippon Társaság elnöke. Imaoka Dsuicsiro tanár. A japán követ felesége. Ohno Morie javán császári követ vs meghatalmazott miniszter. Glock Tivadar tábornok. Első sor: Tanahasi és Miyagawa japáni kiállítók az európai mintavásáron. Vitéz Csécsi Nagy Imre ny. altábornagy. Yamasila ezredes, a japáni követség katonai attaséja. Végh Jenő, a Magyar-Nippon Társaság titkára. Második sor: Dr. Pázmány Zoltán egyetemi tanár. Dr. Bán Aladár, a Petőfi Társaság tagja. Felvinczi Takács Zoltán, a Keletázsiai Múzeum igazgatója, a Magyar-Nippon Társaság alelnöke. Móricz Péter kir. kamarás, ny. fökonzul. Dr. Mezey István ügyvéd, a Magyar-Nippon Társaság igazgatója.