Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

Magyar Külpolitika /. szám kiktől foglalták el, ami lényegesen fontos akkor, mi­kor az ellenséges propaganda állítása szerint itt ki­fejlett cseh, román és szerb államalakulatok létez­tek. Kimerítően ismerteti az új hazának határait és a határterületek jellegét, aminek tisztázására éppen az a kérdés tisztázódik, hogy a fenti államalakulatok a periférián megmaradtak-e és azokból alakultak-e a nemzetiségi vidékek. A második rész a magyar ka­landozások színes éposza, sikerei és kudarcai annak a magyar fiatalságnak, amely vállalkozó kedvében az Atlanti Óceánig rendezett kirándulásokat és ej­tette rémületbe a nyugati nemzeteket. Breit altábornagynak nagy érdeme, hogy bámula­tos szorgalommal és nagy szeretettel összegyűjtötte a vonatkozó adatokat és lehetővé tette, hogy így együtt lássuk a magyar hadtörténelem gazdag anyagát. Őszintén és elismeréssel kívánjuk neki, hogy a vál­lalt nagy munkát elvégezze és ezzel maradandó em­léket állítson a késő nemzedékeknek azokról az ősök­ről, kik a hazát megszerezték és minden viharban megtartották. Horváth Jenő. Hajh, Erdélyország! Irta Mó'sa József. Mó'sa József fenti című könyvében az élet egyes tarka mozzanataiban plasztikusan, meleg színekkel festi meg a régi Erdély lelkét. Megvilágítja az er­délyi magyarság közszellemét, megrajzolja annak történelmi hátterét. Néhány vázlattal rátereli a fi­gyelmet a régi Erdély közéletének egyik s másik mozzanatára, jellegzetes alakjára. Külön fejezete­ket szentel a Bethlenek, Kemények, Telekiek, Wes­selényiek, Bánffyak és más főnemesi családoknak, melyeknek igen fontos szerepük volt Erdély köz­szellemének kialakulásában s kiknek áldozatkészsége tette lehetővé, hogy Erdély a jólét és kultúra góc­pontjainak színterévé legyen. Ismerteti Mó'sa Er­dély kultúrális és társadalmi alkotásait. Megemlé­kezik a még nemrég virágzó iskolákról, melyeknek kapui egymás után zárulnak be, a híres régi nagy­enyedd kollégiumról, mely a román kultúrpolitika miatt ma agonizál. Ismerteti a nagy áldozatok árán alapított legrégibb, legmagyarabb kolozsvári szín­ház történetét, melynek deszkáin ma román társulat játszik, míg a magyar színészek már alig tengőd­nek. Fényes múlt, fájó emlékeit idézi fel e pompás könyv minden lapja s fokozza az elkeseredést a ro­mánok önkényuralma ellen. Megerősíti bennünk az erdélyi magyar gondolatot. Megjelent a Külügyi Szemle A minap jelent meg a Magyar Külügyi Társa­ság kiadásában a Külügyi Szemle című külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat 1929. januári száma, változatos tartalommal és vaskos terjedelemben (mintegy 180 oldal). Az egyelőre negyedévenként megjelenő, elsősorban a tudomá­nyos érdekeket kielégítő folyóirat első számában Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke programmot ad, Gratz Gusztáv ny. külügy­miniszter, ki egyben, mint szerkesztőbizottsági el­nök, a Külügyi Szemle legfőbb irányítója, Külpoli­tika és Nemzetközi jog címen e kérdésről széles­körű, mélyen szántó alapossággal értekezik, Lukács György ny. miniszter a parlamentárizmus nemzet­közi válságát fejtegeti, Horváth Jenő egyetemi ta­nár a magyar szabadságharc diplomáciáját ismer­teti nagy történelmi tudással, míg Hantos Elemér ny. államtitkár a középeurópai államok gazdasági egymásrautaltságáról, Paikert Alajos miniszteri ta­nácsos a Népszövetségi Ligák jelentőségéről érte­kezik. A Szemle első felét a világpolitika legérdeke­sebb aktualitásáról, a Kellogg-paktumról szóló ki­merítő és részletes értkezés zárja be. A Külügyi Szemlének igen értékes, állandó jellegű s a tudomá­nyos kutatásokhoz valósággal forrásmunkául szol­gáló része a nemzetközi intézmények munkásságá­ról beszámoló állandó rovatok. Ezt a nagy anyagot ebben a számban Pap Dezső kereskedelemügyi ál­lamtitkár, Faluhelyi Eerenc és Horváth Jenő egye­temi tanárok, Radó Antal, Weninger László jog­akadémiai magántanár, vitéz Nagy Iván publicista, Polgár Imre, JJrucker György és Fiedler Sándor báró dolgozták fel. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V., Országház, XI. kapu. Évi előfizetési díj 2u pengő, egyes szám ára 6 pengő. Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben. Magyar tudósok francia munkái Igen nagyjelentőségű újabban különösen a francia intellektuahzmus érdeklődése min­den iránt, ami magyar. Mind sűrűbben olva­sunk magyartárgyu cikkeket és tanulmányo­kat, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kultúránkat, s tudományos életünket a külföld végre megismerje. Nem tudjuk eléggé értékelni és méltányolni azt a tényt, hogy egy előkelő párisi folyóiratban, a Revue des Sciences Politiques-ba,n — ott, ahol a háború előtt és közvetlen utána csak a kis-antant juthatott szóhoz Közép-Európá­ból — rövid idő alatt a harmadik tanuí­rnány jelenik meg a magyar tudósok tollá­ból. És ennek a francia diplomata-iskola (École des Hautes Science Poiitiques) volt tanítványai szerkesztette magasnívójú revű­nek figyelme és érdeklődése mindenesetre nagyjelentőségű tényező. Az első cikket, illetőleg tanulmányt az iskola volt kiváló növendéke Szászy István írta, nagyirodalmi felkészültséggel és gazda­sági műveltséggel, a magyar pénzügyekről. A második Szent-Iványi Doniokos tollából ke­rült ki, olyan témát ölelve fel, amely nemcsak a francia, de még a magyar közönség előtt is csak alig ismert. „L'occupation turque en Hongrie et ses consequences sur l'evolution interieure du pays et sur celle de l'Europe Centrale" címen, új jelentős adatokat tár fel Magyarországnak a török hódoltság utáni történetéből. Hatalmas forrásanyagot ölelve át nagy történelmi érzékkel és erudicióval pillantja meg azokat az okokat, amelyek az oknyomozó történész figyelmét el nem kerül­hetik, s amelyek Magyarország jelenlegi megcsonkításához vezettek. Az újabbkori történelem szempontjából sokat jelent emunka, amelynek európai táv­latai a külföldi olvasóban éppen olyan hatást és érdeklődést keltenek, mint a magyarban. A harmadik magyartárgyú tanulmány megírására Candel párisi prof. dr. Csikay Pált, a kecskeméti jogakadémia magántaná­Kérelem előfizetőinkhez Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy esedékes tartozásaikat minden további sür­getés és felszólítás bevárása nélkül, a küldött 30135. sz. postatakarékpénztári befizetési lapon mielőbb átutalni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents