Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről
Magyar Külpolitika /. szám kiktől foglalták el, ami lényegesen fontos akkor, mikor az ellenséges propaganda állítása szerint itt kifejlett cseh, román és szerb államalakulatok léteztek. Kimerítően ismerteti az új hazának határait és a határterületek jellegét, aminek tisztázására éppen az a kérdés tisztázódik, hogy a fenti államalakulatok a periférián megmaradtak-e és azokból alakultak-e a nemzetiségi vidékek. A második rész a magyar kalandozások színes éposza, sikerei és kudarcai annak a magyar fiatalságnak, amely vállalkozó kedvében az Atlanti Óceánig rendezett kirándulásokat és ejtette rémületbe a nyugati nemzeteket. Breit altábornagynak nagy érdeme, hogy bámulatos szorgalommal és nagy szeretettel összegyűjtötte a vonatkozó adatokat és lehetővé tette, hogy így együtt lássuk a magyar hadtörténelem gazdag anyagát. Őszintén és elismeréssel kívánjuk neki, hogy a vállalt nagy munkát elvégezze és ezzel maradandó emléket állítson a késő nemzedékeknek azokról az ősökről, kik a hazát megszerezték és minden viharban megtartották. Horváth Jenő. Hajh, Erdélyország! Irta Mó'sa József. Mó'sa József fenti című könyvében az élet egyes tarka mozzanataiban plasztikusan, meleg színekkel festi meg a régi Erdély lelkét. Megvilágítja az erdélyi magyarság közszellemét, megrajzolja annak történelmi hátterét. Néhány vázlattal rátereli a figyelmet a régi Erdély közéletének egyik s másik mozzanatára, jellegzetes alakjára. Külön fejezeteket szentel a Bethlenek, Kemények, Telekiek, Wesselényiek, Bánffyak és más főnemesi családoknak, melyeknek igen fontos szerepük volt Erdély közszellemének kialakulásában s kiknek áldozatkészsége tette lehetővé, hogy Erdély a jólét és kultúra gócpontjainak színterévé legyen. Ismerteti Mó'sa Erdély kultúrális és társadalmi alkotásait. Megemlékezik a még nemrég virágzó iskolákról, melyeknek kapui egymás után zárulnak be, a híres régi nagyenyedd kollégiumról, mely a román kultúrpolitika miatt ma agonizál. Ismerteti a nagy áldozatok árán alapított legrégibb, legmagyarabb kolozsvári színház történetét, melynek deszkáin ma román társulat játszik, míg a magyar színészek már alig tengődnek. Fényes múlt, fájó emlékeit idézi fel e pompás könyv minden lapja s fokozza az elkeseredést a románok önkényuralma ellen. Megerősíti bennünk az erdélyi magyar gondolatot. Megjelent a Külügyi Szemle A minap jelent meg a Magyar Külügyi Társaság kiadásában a Külügyi Szemle című külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat 1929. januári száma, változatos tartalommal és vaskos terjedelemben (mintegy 180 oldal). Az egyelőre negyedévenként megjelenő, elsősorban a tudományos érdekeket kielégítő folyóirat első számában Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke programmot ad, Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter, ki egyben, mint szerkesztőbizottsági elnök, a Külügyi Szemle legfőbb irányítója, Külpolitika és Nemzetközi jog címen e kérdésről széleskörű, mélyen szántó alapossággal értekezik, Lukács György ny. miniszter a parlamentárizmus nemzetközi válságát fejtegeti, Horváth Jenő egyetemi tanár a magyar szabadságharc diplomáciáját ismerteti nagy történelmi tudással, míg Hantos Elemér ny. államtitkár a középeurópai államok gazdasági egymásrautaltságáról, Paikert Alajos miniszteri tanácsos a Népszövetségi Ligák jelentőségéről értekezik. A Szemle első felét a világpolitika legérdekesebb aktualitásáról, a Kellogg-paktumról szóló kimerítő és részletes értkezés zárja be. A Külügyi Szemlének igen értékes, állandó jellegű s a tudományos kutatásokhoz valósággal forrásmunkául szolgáló része a nemzetközi intézmények munkásságáról beszámoló állandó rovatok. Ezt a nagy anyagot ebben a számban Pap Dezső kereskedelemügyi államtitkár, Faluhelyi Eerenc és Horváth Jenő egyetemi tanárok, Radó Antal, Weninger László jogakadémiai magántanár, vitéz Nagy Iván publicista, Polgár Imre, JJrucker György és Fiedler Sándor báró dolgozták fel. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V., Országház, XI. kapu. Évi előfizetési díj 2u pengő, egyes szám ára 6 pengő. Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben. Magyar tudósok francia munkái Igen nagyjelentőségű újabban különösen a francia intellektuahzmus érdeklődése minden iránt, ami magyar. Mind sűrűbben olvasunk magyartárgyu cikkeket és tanulmányokat, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kultúránkat, s tudományos életünket a külföld végre megismerje. Nem tudjuk eléggé értékelni és méltányolni azt a tényt, hogy egy előkelő párisi folyóiratban, a Revue des Sciences Politiques-ba,n — ott, ahol a háború előtt és közvetlen utána csak a kis-antant juthatott szóhoz Közép-Európából — rövid idő alatt a harmadik tanuírnány jelenik meg a magyar tudósok tollából. És ennek a francia diplomata-iskola (École des Hautes Science Poiitiques) volt tanítványai szerkesztette magasnívójú revűnek figyelme és érdeklődése mindenesetre nagyjelentőségű tényező. Az első cikket, illetőleg tanulmányt az iskola volt kiváló növendéke Szászy István írta, nagyirodalmi felkészültséggel és gazdasági műveltséggel, a magyar pénzügyekről. A második Szent-Iványi Doniokos tollából került ki, olyan témát ölelve fel, amely nemcsak a francia, de még a magyar közönség előtt is csak alig ismert. „L'occupation turque en Hongrie et ses consequences sur l'evolution interieure du pays et sur celle de l'Europe Centrale" címen, új jelentős adatokat tár fel Magyarországnak a török hódoltság utáni történetéből. Hatalmas forrásanyagot ölelve át nagy történelmi érzékkel és erudicióval pillantja meg azokat az okokat, amelyek az oknyomozó történész figyelmét el nem kerülhetik, s amelyek Magyarország jelenlegi megcsonkításához vezettek. Az újabbkori történelem szempontjából sokat jelent emunka, amelynek európai távlatai a külföldi olvasóban éppen olyan hatást és érdeklődést keltenek, mint a magyarban. A harmadik magyartárgyú tanulmány megírására Candel párisi prof. dr. Csikay Pált, a kecskeméti jogakadémia magántanáKérelem előfizetőinkhez Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy esedékes tartozásaikat minden további sürgetés és felszólítás bevárása nélkül, a küldött 30135. sz. postatakarékpénztári befizetési lapon mielőbb átutalni szíveskedjenek.