Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 15. szám - Az angol választások után

7929 Június 15 vényjavaslatot, mely a hármas jelölési rendszer mellett rendszeresítette volna a pótválasztésok intézményét is. Mivel a politikai helyzetet végeredményében a mandátumok aránya határozza meg, nem pedig a leadott szavazatok száma, a konzervatív párt kétségtelenül elveszítette a vezető párt szerepét, míg a szocialisták most először kerültek be az angol parlamentbe az ország legerősebb pártjaként, aminek természetes következménye volt, hogy a király a munkáspártot bízta meg a kormányalakítással. Szélsőséges szocialista programmtól egyelőre nem kell félni, mert az abszolút többség hiányában a szocialisták valószínűleg nagyon is mérsékelt programmal jönnek majd az új parlament elé és MacDonald belpolitikai programm jában aligha fog más törvényjavaslat szerepelni, mint amely a munkanélküliség megoldását, a túlzsúfolt nyomortanyák megszüntetését, a mostani népoktatási rendszer fejlesztését és az általános jövedelmi adó mérsékelt emelését célozza. A munkáspárt külpolitikája mindenesetre változást fog jelenteni Chamberlainnek eddig folytatott franciabarát politikájával szemben, mert előbbinek alapgondolata Locarno szellemének továbbfejlesztése az általános lefegyverzéssel, valamint a nemzetközi béke lehető tökéletes megvalósításával. Ez a változás azonban megfogható eredményeket, — legalábbis a magyar problémával kapcsolatban — egyhamar aligha fog produkálni. Ellenben veszedelmet jelenthet az, ha a munkáspárt ezúttal komolyabban törekednék tartós uralom megalapozására, mint azt 1923-ban tette. Egy több évre terjedő szocialista uralom ideje alatt állandóan fenyegetne a veszély, hogy Mac-Donald és mostani vezetőtársai nem fogják tudni megőrizni a szocialistapárt szélsőséges elemeivel szemben mai mérsékelt irányzatukat, amely lényegében nem sokban különbözik a polgári párt irányzatától. Ebben a helyzetben ielentős szerep jut a liberális párt magatartásának, bár a liberális pártnak még a konzervatív párténál is súlyosabb és fájdalmasabb csalódás jutott osztályrészül. Egyetlen pozitivuma részükre a választás eredményének, hogy minimális létszámuk ellenére is a liberálisok tartják kezükben a politikai helyzet egyensúlyát, ami nagy helyzeti erőt biztosít a pártnak. Más kérdés tudják-e hasznosítani ezt a helyzeti előnyüket. Lloyd George és a többi liberális vezér a választások alatt többször kijelentették, hogy ők semmiképp sem fogják hatalmukat arra ihasználni, hogy a szociálistákat segítsék végleges uralomra. Szavazniok pedig mindenképpen kell majd, mert a szavazástól való tartózkodás egymagában is balra billentheti a szavazatok arányát. Ha tehát a liberálisok 5\í millió szavazattal nyert ihatalmukat úgy használnák fel, hogy magatartásukkal a szocialistákat erősítik, elvesztenék ihitelüket az egész országban. Egy párt-szempontnak alávetett elhatározás Anglia mai helyzetében a lehető legrosszabb impressziót keltené az országban, sőt örökre eltüntethetné a liberálisokat Anglia politikai életéből. A liberális párt vezetői tehát nagyon is komolyan mérlegelni fognak minden állásfoglalást annál inkább, mert ha esetleg gondolnának is bármely a párt egész jövőjét kockáztató lépés megtételére, kérdéses vájjon MacDonald elfogadná-e a liberálisokkal való kooperációt. A politikai helyzet lényege tehát, hogy a MacDonald kormány, illetve a munkáspárt egymaga erejére utaltan fog hozzá a kormányzáshoz, mivel pedig a szavazók többsége a szociálista programm ellen nyilatkozott, csak olyan politikát folytathat, amely nem száll komolyan szembe ezzel a többségi felfogással. Ameddig megmarad ezen a plattformon, a polgári pártok részéről nem fenyegeti komoly veszedelem, mert valamennyi párt érzi, hogy az angol közvélemény ellene lenne egy újabb választásnak. Ha azonban úgy fordulna a dolog, hogy a munkáspárt baloldali elemei mégiscsak erőszakolnák a szociálista programm megvalósítását, Baldwin megegyezést fog keresni a liberálisokkal s mint ellenzéki vezér, — mely szerepben talán még nagyobb Baldwin, mint miniszterelnöknek, — rövid időn belül megbuktathatja a munkáskormányt és akkor még sem fogja elkerülhetni Anglia egy újabb választás izgalmát és annak előre nem látható esélyeit. MacDonald, Anglia miniszterelnöke, falusi birtokán