Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 14. szám - Emlékezéseim Tisza István grófról

1929 . 15 • Június 8 gal. Bethlen István gróf miniszterelnök megbízásából Darányi Kálmán dr. államtitkár szombaton nyújtotta át a nagy kitüntetést az ünnpeltnek, a miniszterelnökség tisztviselőkarának jelenlétében. A Külügyi Társaság június 15-én tartja közgyűlését A Magyar Külügyi Társaság f. évi június hó 15-én, szombaton d. u. 5 órakor, határozatképtelenség esetén pedig Ugyanaznap délután 6 órakor a Társaság tanácstermében (Országháza, XI. kapu, magas földszint) a Társaság alapító, tiszteleti, rendes és pártoló tagjainak, valamint a testületi tagok képviselőinek részvételével évi rendes közgyűlést tart. A tárgysorozatban az elnöki megnyitó, az ügyvezető alelnök évi jelentése, a múlt évi zárószámadás és a számvizsgálóbizottság jelentése alapján a vonatkozó felmentvény megadása, a folyó évi költségvetés megállapítása, az elnöki tanács Vz részének alapszabályszerű kisorsolása és megválasztása és esetleges indítványok, (melyek a közgyűlést legalább 8 nappal megelőzően az igazgatóságnak írásban jelentendők be), szerepelnek. Magyarok világkongresszusa Budapesten Jelentőségében nagyfontosságú, méreteiben szerfelett impozánsnak ígérkező kongresszus színhelye lesz ez év augusztus 22., 23., 24. és 25. napiain a magyar főváros. Ekkor rendezi ugvanis a Magyar Nemzeti Szövetség, karöltve az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal a világ összes magyarjainak első egyetemes kongresszusát. Perényi Zsigmond báróé, a Magyar Nemzeti Szövetség megalapítójáé és országos elnö.kéé az érdem, hogy megtalálta a gya.korlati módját annak, miképpen lehet fokozatosan közös nevezőre hozni, együttműködésre késztetni a világ államaiban szétszórtan élő, mintegy kétmillió lelket számláló külföldi magyar tábort, illetve azt a közel 1500 külföldi magyar egvesületet, szövetséget és intézménvt, amelyekben a külföldre szakadt magyarok tömörültek. Ezen az augusztusi világkongresszuson fogja megvitatni az egyetemes magyarság ügveit. tanácskozni a világ valamennyi magyarjait közösen érdeklő kérdésekről és fogja keresni azokat az eszközöket, amelyek a magyar célok előmozdítására a legalkalmasabbak. A kongresszusra szóló meghívók szétmentek már a világ minden tájára és eddig már egész sor külföldi magyar egvesület jelentette be részvételét, úgy hogy a kongresszus teljes sikere máris biztosítva van. A minap megalakult már az a szűkebb bizottság is, amely hivatott a munkálatok irányítására : Perényi Zsigmond bárót, aki Londonban tartózkodott. Ripka Ferenc dr. főpolgármester helyettesítette az alakuló pvűlésen. amelyen résztvettek Tormay Géza helvettes államtitkár, Gerevich Zoltán miniszteri tanácsos, Králik Dénes dr. miniszteri titkár, a miniszterelnökség, a külügwniniszteriuim és a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében. Udvardv Miklós a Magyar Nemzeti Szövetség osztályigazgatója, mint n kongresszus központi ügyvezető-igazgatóia. Miklós Elemér dr. az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára. Lobmaver Jenő székesfővárosi tanácsnok, Zilahy Dezső a Fővárosi Idegenforgalmi Iroda igazgatója, Chorin Ferenc felsőházi tag. Kresz Károly dr. a TÉBE igazgatója. Fischer Emil kormányfőtanácsos a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöke és még igen sokan a különböző érdekképviseletek részéről. Udvardy Miklós és Miklós Elemér dr. részletes jelentést tettek az előkészületekről és bemutatták a kongresszus télies tervezetét. Az előkészítő bizottság az egyes államok szerint albizottságokat és szakosztályokat fog alakítani, ezek a legrészletesebben kidolgozzák a kongresszus programmját, amelyet idejekorán fognak közölni úgy a hazai, mint a külföldi saitóban. A kongresszus iránt nagv érdeklődéssel viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök és a kormány összes tagjai is. Ha rágondolunk azokra a hatalmas intézményekre, ame'vek a világ összes olaszait összetartják, a világ összes németiéit erősen összetartó hatalmas szervezetekre, avagy arra, hogy az amerikai kivándorolt irek hathatós segítségének köszönheti létét a mai Ir Szabad Állam és hogy milyen sikereket jelentett cseh emigránsok maroknyi, de céltudatosan és ügyesen működő csoportjának vezetésével Amerikában létrehozott hírhedt „Pittsburgi Egyezmény", — akkor nyilvánvalóvá válik ennek a nagv magyar megmozdulásnak mérhetetlen jelentősége is s ezekből a gondolatokból végtelen perspektívák nyílnak a iobb magyar jövendő felé. A Magvar Külügyi Társaság őszinte örömmel üdvözli ezt a nagyjelentőségű akciót, amelyet természetesen tőle telhetően készséggel és önzetlenül támogatni is fog. A genfi munkaügyi konferencia A világ 50 államából 409 küldött sereglett egybe a XII. nemzetközi munkaügyi konferenciára Genfbe. Délafrika 6, Németország 26, Ausztrália 58, Ausztria 8, Belgium 16, Brazília 4, Bulgária 4, Canada 9, Csile 4, Kina 7, Colombia 1, Kuba 6, Dánia 9, Spanyolország 15, Finnország 6, Franciaország 21, Anglia 29, Görögország 6, India 14, Írország 5, Olaszország 27, Japán 12, Lettország 4, Luxemburg 8, Nicaragua 1, Norvégia 6, Panama 1, Paraguay 1, Peru 1, Albánia 1, Hollandia 17, Lengyelország 16, Portugália 6, Románia 9, Salvador 1, Jugoszlávia 8, Siam 1, Svédország 13, Svájc 14, Csehország 12, Uruguay 5, Venezuela 6 delegátussal vesz részt. A magyar delegáció 8 tagja a következő: Márffy Mantuano Rezső, Papp Géza és Jezsovits János államtitkárok, Payer Károly és Tóbler János képviselők, Tolnay Kornél, Pfisterer Lajos igazgató és Knob Sándor dr. A konferencia főanyaga az ipari balesetek elhárítása, a magánalkalmazottak munkaideje és a bennszülöttek kényszermunkája. A szovjet új urai A szovjet központi végrehajtó-bizotsága Moszkvában megalakította a 27 tagú elnökségét. A végrehajtó-bizottság elnökei lettek: Kalinin, Petrowski, Cserviakov, Muszabekov, Khodhazsev és Ajtakov. Rykovot a népbiztosok tanácsainak elnökévé választották. Alelnökök lettek: Rudzutak, Ordzhorikidze és Schmidt. Népbiztosokká a következőket választották meg: külügy Csicserin, hadügy Vorochylov, közlekedésügy Rutzutak, kereskedelemügy Mikojan, pénzügy Briucsanov, posta és távírda Antinov, munkaügy Uglanov. Budapest megszállásának történeti háttere címen múlt számunkban közölt cikkünkre, a következő érdekes levelet kaptuk: — A Magyarországba vezényelt katonáknak azt a rendeletet adták ki, hogy azért kell Magyarország ellen vonulniok, hogy a békeszerződés aláírására kényszerítsék a dacos magyarokat, egyben szabad rablást engedélyeztek nekik. Ezt széltében beszélték akkor a katonák az utcán. A hazánkból való kivonulás után egy felőri oláh katona egy láda ezüst és arany tárgyat s egy láda ruhát vitt haza. Több templomi arany, ezüstedény és dísz is volt nála. Ekkor még Felőrben voltam, mint a m. kir. tanf. által szolgálattételre rendelt tanítónő. Ezeket tudom. Moha, Veszprém megye, özv. Csuja Imréné, ny. áll. tanítónő. Ncntcskéri Kiss Sándor, a Szófiából távozó magyar ügyvivő