Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 14. szám - A Népszövetségi Ligák madridi ülésezése

1929 9 Június 8 A. Népszövetségi Ligák madridi ülésezése Irta: PÓKA-PIVNY BÉLA Di Madrid, 1929. május 27. J

úniusban lesz a hivatalos Nemzetek Szövetségének tanácsi ülése Madridban, ugyanezen Tanács márciusi, genfi határozata értelmében. Ez a madridi ülés, éppúgy, mint a genfi tancsülés, reánk magyarokra a kisebbségi ügyek tárgyalása miatt bír jelentőséggel E hivatalos ülésektől teljesen függetlenül, már tavaly elhatározta a Népszövetségi Ligák Uniója, hogy teljes ülését, az évente egyszer összehívott, konferenciáját, a spanyol liga meghívására Madrid ban tartja meg. Immár a XIII. konferenciája ez a ligáknak. Az első években két konferenciát is tartott a ligák Uniója; innen van, hogy bár a hivatalos Nemzetek Szövetsége alighogy tízéves, a propaganda-ligák Uniója máris 13 teljes ülést tartott eddig. Mi 1921 óta veszünk részit rendesen a konferenciákon (Genf, Prága, Bécs, Lyon, Varsó, London, Berlin, Madrid) és konfernciákat előkészítő bizottsági és tanácsüléseken kisebb-nagyobb delegációval. Az idei madridi konferencián Pékár Gyula, Paikert Alajos, Eöttevényi Olivér és e sorok írója vett részt. Zichy Ernő gróf kijelölt delegátus, az üléseken való részvételen, a delegáció sajnálatára, akadályozva volt. Öt delegátusnak kellene lehetőleg mindig jelen lenni a konferenciákon, mert öt állandó-bizottsága van a konferenciának és mert ezek a bizottságok általában egyidejűleg működnek. (Ha ez nem így lenne, a konferencia igen elhúzódnék.) Emellett a delegáció elnökének sok reprezentatív elfoglaltsága is van. Madridban így négyünknek annál is nehezebb volt a helyzete, mert a konferenciával párhuzamosan egy másik konferencia is működött a szervezetünkkel szoros barátság- és együttműködésben, a Coopération Européenne, amely az eddigi szerény keretei helyett nagyszabású működést kíván kifejteni. Ennek a szervezetnek a célja az európai népek megértő együttműködése, támogatása, fejlesztése. Régibb keletű a tevékenysége, mint a páneurópai unióé és amellett Angliát nem akarja kizárni akciójából. Miután a delegációnak vezetője, Pékár Gyula engem jelölt ki az üléseken való részvételre (tekintettel arra, hogy a Külügyi Társaságunk keretén belül megalakítottuk már a Coopération Européenne magyar komitéját), ismételve sürgettem, hogy a nagyobbkeretü akció megkezdése előtt világosan, szabatosan állapítsák meg a jövő munkakereteket. Kívánatosnak tartottam azt is, hogy a szervezet a páneurópai unióhoz való viszonyát szabályozza. Megjegyzendőnek tartom, hogy a Coopération Européenne elnöke Borel v. francia miniszter és hogy angol részről Lady Gladstone volt delegálva az ülésekre, ami azt mutatja, hogy a szigetország komolyan kívánja venni a szóbanlévő szervezkedést. Magát a Népszövetségi Ligák Uniója konfernciáját illetőleg mondhatom, hogy az eddigieket felülmúlta tartalom és jelentőség szempontjából. A sajtó naponta hasábokat is írt ténykedésünkről. A spanyol kormánnyal az érintkezésünk ugyan csak egy külügyminiszteri államtitkári teafogadásra szorítkozott, a nagyközönség bekapcsolódása nem volt túl széles rétegekre kiterjedő, de a fogadásunk szeretetremáltósága, az előkészítés figyelme igazán lekötelező volt. Meg kellett értenünk azt, hogy a hivatalos Nemzetek Szövetsége Tanácsának küszöbön álló madridi ülésezése a spanyol kormányt arra készteti, hogy a diplomáciailag fontos Tanácsülés számára tartsa fenn a legivatalosabb érintkezéseket s fogadásokat, másrészt tudtuk azt is, hogy az udvar és a kormány Schandl Károly — szomszédai sorában Pékár Gyula és Petri Púlné — a ///. nemzetközi falufejlesztés kongresszusának ixmtrkedö estjén nagy beszédet mondott, amelyben felhívta a külföldiek fínyeimét arra, hogy Magyarország érzi legerősebben a mezőgazdaság válságát