Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 10. szám - Német tervek Romániában

1929 13 Május 11 azonkívül nem bécsi és nem a tartományokból való. Mint csehországi német a két szembenálló tábor egyike sem mondhatja magáénak, tehát egyik sem tiltakozott különösebben ellene. Minisztertársai közül négy megmaradt a Seipel­konnanyból. Még pedig a keresztényszocialista Resch József dr. népjóléti miniszter, Vaugoin Károly had­ügyminiszter, továbbá a két nagynémet: Schürff János dr. kereskedelmi és Slama Ferenc dr. igazság­ügyminiszter. A kormány új tagjai: Schumy Vince mérnök, a karintiai tartományi kormány eddigi tagja, mint al­kancdlár, Czermak Imre dr. hollabrunni gimnáziumi igazgató, az alsóausztriai tartománygyűlés képvise­lője, közoktatásügyi miniszter, Födermayr Flórián nemzetgyűlési képviselő, mint földmivelésügyi és erdőügyi miniszter és Mittelberger János József dr. a voralbergi tartományi kormány pénzügyi refe­rense, mint pénzügyminiszter. Az új kormányban bécsi ember csak Resch és Vaugoin, alsóausztriai Streeruwitz, Schürff és Czer­mak, felsöausztriai Slama és Födermayr, karintiai Schumy és vorarlbergi Mittelberger. Stájerország, Tirol és Nyugatmagyarország nincs képviselve a kor­mányban. A pártoktól független polgári sajtó külö­nösen az új pénzügyminisztert fogadja elégedetlenül. Mittelberger gimnáziumi tanár odahaza a kis Verarl­bei gben, — melynek együttvéve is csak annyi lakosa van, mint valamelyik kisebb bécsi kerületnek, — le­hetett igen jó pénzügyi főnök, de aligha van olyan jártassága a nemzetközi pénzvilágban, mint elődjei­nek, a kiváló szakember Kienböcknek, aki eddig éve­ken át kitűnő összeköttetést tartott fenn nemcsak a bécsi bankokkal, hanem a külföldi piaccal is. Ha az új minisztérium névsorát tekintjük, fel­tűnik, hogy tősgyökres német név kisebbségben van bentx. Ujabb bizonyság rá, hogy az osztrák németség mennyire összekeveredett szomszédaival, s hogy éppen ezért mennyire nem helyénvaló az a nagyné­met agresszivitás, melyet a gráci Südmark folytat ellenünk is, a Magyar Külpolitika legutóbbi számá­ban már rámutattunk erre. A nyolc miniszter közül ötnek a neve nem német. Valószínűleg éppon olyan jó németek azonban, mint a többiek, a kétségtelenül germán eredetűek. Nagyrománia jubiláris ünnepe N agyiománia éleiében minden nagy politikai vál­ságnál erősebb szerepe van egy-egy országos ünnepségnek és minden országos ünnepség egy-egy nagyarányú politikai válságot okoz. igy volt a koro­názással, így volt az ötéves jubileummal, így volt és így van a tízesztendős fordulóval. Az 1922-ben megtartott gyulafehérvári koronázás máig is fő­elválasztó momentumként áll a görögkeleti és görög­katolikus egyház között s a királyságbeli és az er­délj i románok között. Az erdélyiek nem vettek részt akkor a területetükön tartott koronázáson s az erdé­lyiek maradtak távol az ötéves, majd a tavalyi tíz­éves forduló megünnepléséről. Ezt az utóbbit el is kelleti halasztani, mert éppen akkor bukott meg a Bratianu-kormány, nem utolsósorban az erdélyiek tüntetése miatt. A régenstanács nem akart úgy oda­á'ilani Európa elé, hogy Erdély ne ünnepelje a Ro­mi niavai való egyesülést. Most visszaadják a köl­csönt a királyságbeh pártok. Május 10-re halasztotta a Maniu-kormány ezt a nagy ünnepet, arra a napra, melyen hatvan esztendeje ünneplik már a régi mold­vai ys havasi fejedelemség egyesülését. Külön mi­niszteri bizottság végzi az előkészületeket, most már kiadta a végleges programmot, mely szerint Buka­restben május 8-án megkezdődik az ünnepségek hosszú sorozata az amerikai román küldöttségek ün­nepélyes fogadásával. A gyulafehérvári ünnepségeket május 20-ra halasztották s ezek a bukaresti hivata­los ünnepségekkel szemben inkább népies jellegűek lesznek A bukaresti nagy hivatalos programmal elérte a Maniu-kormány azt, hogy nem tűnik fel az ünne­pély erdélyi részének kudarca. Az ünnepélyek súly­pontja a királyságban lesz és a fővárosban nem so­kat jelent, hogy Averescu kicsiny pártja tüntetőleg távolmarad onnan, mert a Magyarországon született Maniut nem tartja jogosultnak az egyesülési ünnep megrendezéséhez, Bratianuék liberális pártja pedig csak olyan feltételekkel hajlandó ünnepelni, ha mind­azok távolmaradnak, akik az egyesülés ellen küzdöt­tek, tehát maguk az erdélyi vezérek, mert hiszen a koimiány erdélyi tagjai kivétel nélkül hűségnyilatko­zatot Lettek Magyarországon az első román betörés­kor. A szocialisták "s távolmaradnak, mert rájöttök, hogy az öthónappal ezelőtt kapott ígéretek ellenére csak másodosztályú állampolgárok. Gyulafehérvárt mindezek nem jelennek meg, de távoltartja magát a magyarpárt is, melynek az ünnepre való kénysze­rilése nagy tapintatlanság lenne a kormány részé­ről. Függőben van még a többi nemzetiség részvétele is. A magyarok megnyerésére némi előleget kiutalt a kormány, az annyi éve elmaradt iskolai állam­segélyből, a besszarábiai és bukovinai ukránok ré­szére hirtelen engedélyt adott iskolák felállítására, mint hogy a másfél milliós nemzetiségnek egyetlen közép- sőt elemi iskolája sem maradt meg, mert a román tanügyi hatóságok mindegyiket bezáratták. A cionisták valószínűleg felvonulnak kellő díjért és a német párt képviselői is magánnyilatkozatokban célozgatnak rá, hogy megfelelő feltételek mellett felvonulnak Gyulafehérvárra. Egész Erdélynek ün­nepe mégsem lesz az a nap, mint ahogy nem is lehet, legfeljebb a környékbeli románságot csődítik be in­gyen evésre-ivásra. Az ünnepet rendező bizottság kihirdette u. L, hogy 50 ökröt, 10 vágón.lisztet és 200 hektoliter bort szánt az ünneplők megvendége­lésére. Ha ebből a mennyiségből kézen-közön jókora adagok el is tűnnek bizonyos mellékcsatornákon, né­hány ezer embernek mégis csak alkalmat ad egy kis ünnepi vendégségre, ami ma Erdélyben úgyis ritka­ságszámba megy a nyomasztó gazdasági helyzet miatt. — Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a nemzetek közt levő kereskedelem csak pénzszerző alkalom és forrása inkább érdek, mint jóakarat. Az igazság az, hogy a kereske­delmi kapcsolat egyik jelentős része a teljes és kölcsönös civilizációnak. A nemzetközi kereskedelem a modern civili­záció élete és vére. Ez cseréli ki a tudományos nézeteket, ez vezet a kormányzatok megítéléséhez, a kultúra és intellek­tuális kapcsolatok kicseréléséhez. (Hoover)

Next

/
Thumbnails
Contents