Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Az európai együttműkdés

Magyar Külpolitika I. szám hasonlóképp alakítsák meg nemzeti bizottsá­gaikat. A felhívásnak máris eleget tett Né­metország, Lengyelország, Dánia és a novem­ber 25-iki kongresszuson, ahol Angliát külön megfigyelő képviselte, megalakíthatták az Európai Együttműködés Bizottságainak Fe­derációját, amelynek elnöke Borel lett, al­elnöke egy lengyel képviselő, titkárai egy német és egy francia. Ez a Federáció nem ellentétes elgondolásá­ban a Népszövetség szellemével, amely regio­nális paktumok létesítését előre látja és kí­vánatosnak tartja. A Federáció teljes lélek­kel együtt óhajt dolgozni Genffel, aminek bizonysága, hogy a Népszövetség titkárságá­nak egy tagja is jelen volt a legutóbbi párisi kongresszuson. Kívánatos, hogy Borel felhívását meghall­ják a magyarok is, akik ezeréves civilizáció­val bíró országának annyit köszönhet Európa. Magyarországnak szintén köteles­sége, hogy résztvegyen az európai szellem kifejlesztésében, mint amely záloga a mi szegény meggyötört kontinensünk által any­nyira szükségelt békének.*) *) A magyar bizottság összehívására és megala­kítására már,,megtörténtek az előkészületek, az ered­ményt annak idején közölni fogjuk olvasóink­kal. Szerk. A ZÁGRÁBI GLAVNYACSA TITKAI Zsika Lázics horvát ifjakkal töltötte meg a zágrábi börtönöket A Narodni Val írja decem­ber 15-iki számában: \ hírhedt Zsika Lázics, aki ellen hivata­Iában merényletet követtek el, kiter­jesztette kezét Zágráb felé is. Mint vérbeli balkáni, öröme telik a letartóztatásban, üldö­zésben, megkötözésben, örül, amikor a bom­bák robbannak ... A békesség nem a ke­nyere. Minden rossz, minden erőszak, minden tör­vénvtiprás, minden embertelenség', ami mos­tanában Horvátországban történik, bizo­nvára nem az ő tudta nélkül megy végbe. És mihelvt kinyújtotta kezét Horvátország felé, megtöltötte a rendőrségi börtönöket ifjú­sággal. Ez nem az első ízben történik. De Zágráb és Horvátország történelmében első ízben vezetik be ebben a börtönben a belgrádi Glavnvacsa rendszerét, ami a belgrádi igaz­ságszolgáltatás reprezentatív intézménye. Ez azt jelenti, hogy a börtönben megkezdődtek az inkvizíciók és kínzások, mihelyt Zsika Lázics beleavatkozott a zágrábi rendőrség dolgába. Hogy ez így van, íme bizonyítékul a zág­napi számában így ír: „Már 13 napja, hogy a Glavnyacsa még mindig hallgat a december 1-i események miatt bezárt fiatalok elleni vizsgálatról. Az újságírók csak annyit tud­tak meg érdeklődésükre, hogy a vizsgálatot dr. Bogdanovics, továbbá a bűnügyi osztály főnöke, a Beranekov afférbői ismert dr. Platzer vezetik, tehát tisztára politikai vizs­gálat a bűnügyi osztály kezében van! A letartóztatottakkal szemben való eljárás minden kritikán aluli. Tisztára glavnyacsai. A letartóztatottak a cellákban a puszta beto­non alusznak, takaró nélkül és megtagadnak tőlük minden kívülről hozott élelmet, úgy hogy már 13 napja éheznek. Nem használt semmit sem Pernár, sem Pavelics képviselők intervenciója. A rendőrségnek titkolódzása, amit most semmi sem igazol, egyenesen a belügyminisz­térium szigorú rendelkezésén alapszik. De nemcsak a sajtó képviselői .nem tudnak a rendőrségtől információt kapni, hanem meg­tagadják azt a letartóztatottak hozzátarto­zóitól is. Jönnek anyák és apák aggódva fiaikért, és hiába kérnek, könyörögnek, hogy legalább azt mondják meg nekik egészséges-e gyermekük, vagy ápolásra szorul. Amíg a különböző felkiáltások és a fekete zászlók miatt körülbelül 40 ember van a rendőrség börtönében, addig még senkit sem tartóztattak le a Jurisics- és Petrinszka-utcák sarkán történt vérontással kapcsolatban. Sztanko Petrics gyilkosát még nem tudták megtalálni és a rendőrség a „vizsgálat" egész anyagát átadta az államügyészségnek. Az akta, amint egyik referenstől a másikhoz ke­rül, meglehetősen megnövekedett, mindegyik hozzáadva valamit, de ebből az egész „anyagból" nem világlik ki, ki lehetett Sztanko Petrics gyilkosa. Most az állam­ügyészségen dr. Zimics tanulmányozza a rendőrségi iratokat, és amint ő végzett vele, az egészet Marijasevics vizsgálóbíró kapja. Az akta még tovább fog növekedni, mint amennyire megnőtt a Kresimir Jerbics meg­gyilkolása ügyében folytatott vizsgálat ak­tája, de hogy mindennek mi lesz az ered­ménye, azt nehéz előre megmondani. Hogy a rendőrség az elfogott tüntetők bű­nösségének megítélésében mennyire igazság­talan, legjobban kiviláglik abból, hogy Hild vizsgálóbíró a rendőrség által a törvényszék­hez átkísért négy letartóztatott kihallgatása után elrendelte, hogy 'mindnyájukat helyez­zék szabadlábra. De az államügyész ez ellen a határozat, ellen panasszal élt a báni szék­hez és míg ez nem hoz határozatot, addig a foglyok továbbra is letartóztatásban marad­nak." íme, Zsika Lázics keze.

Next

/
Thumbnails
Contents