Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 1. szám - Az európai együttműkdés
Magyar Külpolitika I. szám hasonlóképp alakítsák meg nemzeti bizottságaikat. A felhívásnak máris eleget tett Németország, Lengyelország, Dánia és a november 25-iki kongresszuson, ahol Angliát külön megfigyelő képviselte, megalakíthatták az Európai Együttműködés Bizottságainak Federációját, amelynek elnöke Borel lett, alelnöke egy lengyel képviselő, titkárai egy német és egy francia. Ez a Federáció nem ellentétes elgondolásában a Népszövetség szellemével, amely regionális paktumok létesítését előre látja és kívánatosnak tartja. A Federáció teljes lélekkel együtt óhajt dolgozni Genffel, aminek bizonysága, hogy a Népszövetség titkárságának egy tagja is jelen volt a legutóbbi párisi kongresszuson. Kívánatos, hogy Borel felhívását meghallják a magyarok is, akik ezeréves civilizációval bíró országának annyit köszönhet Európa. Magyarországnak szintén kötelessége, hogy résztvegyen az európai szellem kifejlesztésében, mint amely záloga a mi szegény meggyötört kontinensünk által anynyira szükségelt békének.*) *) A magyar bizottság összehívására és megalakítására már,,megtörténtek az előkészületek, az eredményt annak idején közölni fogjuk olvasóinkkal. Szerk. A ZÁGRÁBI GLAVNYACSA TITKAI Zsika Lázics horvát ifjakkal töltötte meg a zágrábi börtönöket A Narodni Val írja december 15-iki számában: \ hírhedt Zsika Lázics, aki ellen hivataIában merényletet követtek el, kiterjesztette kezét Zágráb felé is. Mint vérbeli balkáni, öröme telik a letartóztatásban, üldözésben, megkötözésben, örül, amikor a bombák robbannak ... A békesség nem a kenyere. Minden rossz, minden erőszak, minden törvénvtiprás, minden embertelenség', ami mostanában Horvátországban történik, bizonvára nem az ő tudta nélkül megy végbe. És mihelvt kinyújtotta kezét Horvátország felé, megtöltötte a rendőrségi börtönöket ifjúsággal. Ez nem az első ízben történik. De Zágráb és Horvátország történelmében első ízben vezetik be ebben a börtönben a belgrádi Glavnvacsa rendszerét, ami a belgrádi igazságszolgáltatás reprezentatív intézménye. Ez azt jelenti, hogy a börtönben megkezdődtek az inkvizíciók és kínzások, mihelyt Zsika Lázics beleavatkozott a zágrábi rendőrség dolgába. Hogy ez így van, íme bizonyítékul a zágnapi számában így ír: „Már 13 napja, hogy a Glavnyacsa még mindig hallgat a december 1-i események miatt bezárt fiatalok elleni vizsgálatról. Az újságírók csak annyit tudtak meg érdeklődésükre, hogy a vizsgálatot dr. Bogdanovics, továbbá a bűnügyi osztály főnöke, a Beranekov afférbői ismert dr. Platzer vezetik, tehát tisztára politikai vizsgálat a bűnügyi osztály kezében van! A letartóztatottakkal szemben való eljárás minden kritikán aluli. Tisztára glavnyacsai. A letartóztatottak a cellákban a puszta betonon alusznak, takaró nélkül és megtagadnak tőlük minden kívülről hozott élelmet, úgy hogy már 13 napja éheznek. Nem használt semmit sem Pernár, sem Pavelics képviselők intervenciója. A rendőrségnek titkolódzása, amit most semmi sem igazol, egyenesen a belügyminisztérium szigorú rendelkezésén alapszik. De nemcsak a sajtó képviselői .nem tudnak a rendőrségtől információt kapni, hanem megtagadják azt a letartóztatottak hozzátartozóitól is. Jönnek anyák és apák aggódva fiaikért, és hiába kérnek, könyörögnek, hogy legalább azt mondják meg nekik egészséges-e gyermekük, vagy ápolásra szorul. Amíg a különböző felkiáltások és a fekete zászlók miatt körülbelül 40 ember van a rendőrség börtönében, addig még senkit sem tartóztattak le a Jurisics- és Petrinszka-utcák sarkán történt vérontással kapcsolatban. Sztanko Petrics gyilkosát még nem tudták megtalálni és a rendőrség a „vizsgálat" egész anyagát átadta az államügyészségnek. Az akta, amint egyik referenstől a másikhoz kerül, meglehetősen megnövekedett, mindegyik hozzáadva valamit, de ebből az egész „anyagból" nem világlik ki, ki lehetett Sztanko Petrics gyilkosa. Most az államügyészségen dr. Zimics tanulmányozza a rendőrségi iratokat, és amint ő végzett vele, az egészet Marijasevics vizsgálóbíró kapja. Az akta még tovább fog növekedni, mint amennyire megnőtt a Kresimir Jerbics meggyilkolása ügyében folytatott vizsgálat aktája, de hogy mindennek mi lesz az eredménye, azt nehéz előre megmondani. Hogy a rendőrség az elfogott tüntetők bűnösségének megítélésében mennyire igazságtalan, legjobban kiviláglik abból, hogy Hild vizsgálóbíró a rendőrség által a törvényszékhez átkísért négy letartóztatott kihallgatása után elrendelte, hogy 'mindnyájukat helyezzék szabadlábra. De az államügyész ez ellen a határozat, ellen panasszal élt a báni székhez és míg ez nem hoz határozatot, addig a foglyok továbbra is letartóztatásban maradnak." íme, Zsika Lázics keze.