Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Az európai együttműkdés

1929 Január 1 AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Irta: André D. Toledano, az Európai Együttműködés francia bizottságának tagja í-j-yakran olvashatjuk, 'hogy Európa az 1914-iki háború óta elveszítette domi­náló helyzetét a világiban. Hogy négy esztendő megbocsáthatatlan küzdelme, amelynek során a világnak úgyszólván valamennyi nemzetét belevonták a testvérgyilkos harcba, feltárta egyúttal az európai kontinens végzetes gyön­geségét s lehetővé tette, hogy a közgazdasági­lag tönkrejutott Európa helyett Amerika vegye át előbbinek irigyelt helyzetét a nagy­világban. És hogy a keletről nyugat felé ha­ladó civilizáció útjában immár túlhaladta földrészünknek legnyugotibb államait is. Ezek az írók gazda nélkül tették meg ugyan számításaikat, de ha belső küzdel­meink során továbbra is egymást gyöngítjük politikai és közgazdasági téren egyaránt, ha valamennyi állam az agresszív nacionaliz­must tűzi ki zászlajára, s ezzel újabb háború csiráját veti el, ha továbbra is mesterséges vámhatárokkal bástyázzuk körül magunkat, komolyan fenyeget az Untergang des Abend­landes, mint amelynek elkövetkezését meg­jósolta a németek egyik baljós prófétája. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Amerika és Kanada között 114 év óta nem volt fegyveres összeütközés, hogy a mexikói, illetve spanyol­amerikai expediciók csak az Egyesült Álla­mok gyarmati háborúi voltak, hogy az észak­amerikai iparnak vámkorlátok nélkül 120 millió lakosságú piac áll rendelkezésére és hogy ennek az iparnak egész technikai fel­készültsége modernebb a miénknél. Komoly a veszedelem, hogy Európa gazdasági függés­be kerül Amerikával szemben, nem is be­szélve az örök sárga veszedelemről és Ázsia népeinek lassú ébredéséről. Koudenhove Kalergi, ez az osztrák gróf, már 1925-ben megírta híres könyvét Pan­európáról, amelyben egy hasonló nevű európaközi szervezet létesítését ajánlja. De nem tekintve, hogy az elnevezés túlságosan ambiciózus, mert szembehelyezi a pamameri­kanizmussal, valamint a panizlamizmussal és mert nincsen értelme, hogy a nemzeti versen­géseket és háborúkat földrészek versengésé­vel és háborúival cseréljük fel. Koudenhove gróf elkövette azt a hibát, hogy propaganda­működésének kezdetén mellőzte Angliát, ezt az országot, amelyet érdekei egyformán avatnak az európai kontinens, valamint a világhatalmak együttesének tagjává. Kou­denhove főhibája az volt, hogy olyan európai szervezetet akart létesíteni, amelynek pro­grammja túl ambiciózus volt és éppen ezért eleve sikertelenségre volt kárhoztatva. Borel Emil, a jól ismert tudós matemati­kus, a francia Institut tagja, képviselő és volt miniszter, gyakorlatibb érzékkel válasz­totta meg a haladás útját, amikor mindenek­előtt az Európai Együttműködés francia bizottságát alakította meg. Mert valóban csak nemzeti alapból lehet kiindulni, ha célt akarunk érni. Ennek az 1927-ben alakított bizottságnak tiszteletbeli elnöke a francia köztársaság elnöke, a szenátus, valamint a képviselőház elnöke, a miniszterelnök és a főbb miniszterek. A bizottság tagjai a francia egyházi, politikai, tudományos, közigazgatási, ipari, sajtó és gyakorlati élet legkiválóbb képviselői. Üléseiken, amelyeket vagy a sze­nátusban vagy a képviselőházban, vagy a Sorbonne-on tartanak, egy-egy kiválóbb elő­adó ismerteti a szellemi vagy közgazdasági élet valamely problémáját nemzetközi vonat­kozásban. Az előadást követő vitában kere­sik azokat a módozatokat, amelyek alapján a felvetett kérdés az általános európai ér­deknek megfelelően, a legkedvezőbb módon megoldható, óvatosan és metódikusan hozzá­szoktatják a közvéleményt, hogy a politika és közgazdaság minden kérdését általános európai szemszögből tekintse és hogy gondol­kozásálban lassan megszokja az Európai Egyesült Államok szervezetének gondolatát, amely tegnap még utópia volt, de amely hol­napután már valósággá lehet és amely szám­talan fájdalmas probléma megoldására lesz alkalmas. A francia bizottság megalakítása után Borel Emi.! a többi országokhoz fordult, ezek sorában Angliához is, azzal a kéréssel, hogy SZÍNIT BSTVAN AS^TTEII FÜRDŐTELEP Víz diiíolta C 29. jlz összes medencékben naponta friss termál vízi Éttermek és szállodai Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! 8z0bák,valamint kii- Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Stra.;dbuffet, Játszótér, homok- és naplilrdök! lön társas háló- Budapestről autóút 1 óra. Uszodák külön! * Gőz- és kádfürdők! ..termek, teljesen Naponta 9 vonat és 3 hajó Budapestről. •w újonnan berendezve! I' e 11 z i ó r e 11 d s z e r bevezetve. Bulorozoll magánlakások előjegyzését elfogadja ét prospektust küld a fürdőtelep tulajdonom. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 20

Next

/
Thumbnails
Contents