Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 9. szám - A kisebbségi probléma angol demokrata megvilágításban

Magyar Külpolitika 12 9. szám a közhasználatnak új kórházát, amely magyar emberek ezreit lesz hivatva átmenteni egy jcbb korba és amelynek impozáns méretei még a nagy arányokhoz szokott fővárosi ember szemét is őszinte bámulattal tölti el. És ugyanennek a városnak ezer gondoktól zaklatott lakossága időt talált arra, hogy két órán keresztül hallgassa őszinte nagy érdeklődéssel a Külügyi Társaság előadóinak az ajkáról azokat az igéket, amelyek hitet öntenek a csüggedőbc, erőt adnak a bizakodónak, mert bebizonyítják, hogy akárminő legyen is helyzetünk ma, az igazság hajnalának előbb vagy utóbb győzedelmeskednie kell. Az előadás a vármegyeháza előkelő arányú és a múlt század közepére jellemző neoklasszikus stílusban pompázó székházának dísztermében volt, amelyet a város és a megye értelmiségének színe-java ez alkalomra zsúfolásig megtöltött. Az előadás sikere elsősorban Jankó Ágoston főispán és Bodnár István író, a Szekszárdi Kaszinó igazgatója önzetlen fáradozásának köszönhető. Az ülést Bodnár István nyitotta meg színes, meleghangú beszéddel üdvözölve a Külügyi Társaságvezetőségének megjelent tagjait: Minden hadsereg csak összeterelt embertömeg, ha nincsen meg a szükséges felszerelése. Gyárthatja a vezérkar s maga a főparancsnok is a legkitűnőbb haditervet, begyújtani való papíros az csak, ha nincsen — messzehordó ágyú! Vagy lehet rengeteg ágyú is, ha nincs hozzávaló — tüzérség. S ha van tüzérség, de nincs megfelelő utászcsapat, amely az árkon-bokron, tátongó szakadékokon való áthaladást lehetővé tegye. Ne higyje senki, hogy nekünk, akiket szószoros értelmében, úgyszólván, a tíz körmünk hegyéig lefegyvereztek, nincsen szükségünk egy ilyen lelkes utászcsapatra. Nem az ellenség szeges drótsövényeit van ez hivatva szétvagdalni, mint inkább a hazugságok apró szálaiból lassanként karvastagnyira összesodort kötelet, amellyel gúzsbakötötték egy ezeréves nemzet életerejét. Az erdőt nem kell vetni, ültetni, kinő az magától is. De ha mesterségesen vetik, ültetik, annál hamarább őserdő lesz belőle. S ha már a honfoglaláskor is heteken, hónapokon át csattogtak Vereckénél az útcsináló fejszések hatalmas csapásai, mennyivel nagyobb feszülő izomerő, kemény akarat, szívós kitartás kell ahhoz, hogy az évtizedes, sőt sok százados hazugságok, szemérmetlen rágalmak mesterségesen ültetett őserdején keresztül megnyissa útját egy porba tiport nemzetnek börtönéből, ki, a — szabadság, az élet verőfényéi'e! Ez a lelkes utászcsapat jött el most mihozzánk, a Magyar Külügyi Társaság képviseletében, a pártpolitikát soha nem csináló, de mindég a magasabb nemzeti eszmékért hevülő és lelkesedni tudó Szekszárdi Kaszinó meghívására. Eddig is tudtuk az ő hatalmas erőkifejtésüket, úgy idehaza, mint odakinn a külföldön. A rágalmak, a hazugság őserdején keresztül fejszéik csapásaira ugyan még nincsen széles út, legfeljebb csak egy keskeny gyalogösvény, vagy még csak egy tenyérnyi rés, de amelyen már kezd keresztül sugárzani a mesterségesen véka alá rejtett igazság derengő fénye. A Szekszárdi Kaszinó nevében, mint annak ez idő szerint való intéző igazgatója, bámulattal nézek fel önfeláldozó, lelkes munkájukra s lelkem egész melegével köszöntöm az itt megjelent illusztris társaságot s tisztelettel felkérem annak előadó tagjait, gyújtsák fel a fényt a mi borongó lelkünkben, mutassák meg a sok szenvedéstől, hazafias gondoktól, a magyar jövő felett való kesergés könnyétől fátyolos szemeinknek azt az utat, amely visszavisz, visszavezet a hajdani szép, boldog, mindnyájunk által visszasírt régi, Nagy Magyarországba. Az első előadó Lukács György v. b. t. t., ny. miniszter, a Külügyi Társaság alelnöke volt, aki nagyhatású beszédében a békediktátumnak azokat a szakaszait ismertette, amelyek a legyőzöttek javára szólnak és bebizonyította, hogy bár ezek száma úgy aránylik a reánk nézve terhes szakaszok számához, mint egy a százhoz, még ezeket a kevés jogainkat sem respektálják, illetve a győztes hatalmak kötelezettségeiket velünk szemben egyáltalában nem teljesítik. Áll ez a szomorú megállapítás a kisebbségek védelme ügyében, az általános lefegyverzésre tett ígéretre vonatkozóan, az optánsok részére biztosított jogvédelem, valamint a vegyes döntőbírósági elv következetes mellőzését illetően. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök színes képekben vetítette a hallgatóság elé azt a kérlelhetetlen és céltudatos propagandát, amellyel az utódállamoknak sikerült megtéveszteni a békeszerződések megszövegezésére összegyűlt hatalmakat, illetve maguk részére a békeszerződésben alaptalan és jogtalan előnyöket biztosítottak. Rámutatott arra, amit propaganda terén tőlük megtanulnunk kell és ezzel kapcsolatban vázolta a Külügyi Társaság feladatát és programmját. Végül Zichy Ernő gróf tájékoztatta a hallgatóságottartalmas előadás keretében a kisebbségi problémáról, végigmenve a kérdés egész történeti fejlődésén, valamint megvilágítva azokat a részletproblémákat, amelyek ma a nemzetközi konferenciákat foglalkoztatják. Az előadást Bodnár István iró zárta be néhány szóval. Az előadáson a már említett előadókon kívül Eöttevényi Olivérné és Radisics Elemér igazgató vettek részt a Külügyi Társaság részéről, míg Szekszárd városa társadalmából megjelentek a következők: Jankó Ágoston főispán, Jankó Ágostonná, Szévald Oszkár alispán, Dr. Hagymássy Zoltán várm'. főjegyző, Dr. Szmolenszky József vm. tb. főjegyző, főispán, titkár, Palyár István tb. vm. II. főjegyző, kaszinói háznagy, Bodnár István író, kaszinói igazg., Szabó János bankig., kaszinói h. igazg., Sztankovánszky Tibor földbirtokos, Dr. Hagymássy Zoltán várm. főjegyző, Dr. Hagymássy Zoltánné, Dr. Kramolin Gyula várm. főorvos, Dr. Leopold Kornél kormányfőtanácsos, Létay Gyula erdőfőtanácsos, Jung Miklós tanfelügyelő, Érsek Gábor a Nemzeti Bank h. főnöke, Dégers Ferenc táblabíró, vitéz Tihanyi Domokos vit. székkapit., Dr. Gaál Dezső ügyészségi elnök, Szongott Edvin főszolgabíró, Dr. Török Ottó ny. városi főügyész, Polgár István vm. aljegyző, Berényi Béla csendőrőrnagy, Huszt Aladár bányaigazgató, Murth László járásbírósági elnök, Machter Károly bíró, Dr. Kamarás Géza bíró, Dr. Riebel Ármin bíró, Wandl Károly bíró, Jakab László pénzügyigazgató, Zakariás József pénzügyi tanácsos, Dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsos, Dr. Dragits Imre egészségügyi főtan., Dr. Gulyás József ügyvéd, Dr. Krón Ferenc ügyvéd, Dr. Spányi Leó ügyvéd, Haidekker János mérnök, Nagy István ny. főszolgabíró, Kiss Lajos apátplébános, Faragó József földbirtokos, Dr. Csányi közjegyző, Dr. Káldy Gyula közjegyző, Dr. Haypál Sándor árvaszéki elnök, Dr. Bus Lajos városi főjegyző, vitéz Diványi százados, Dr. Leszler Alajos orvos, Dr. Bordás Árpád, rendőrkapitány, Gévay Wolf Aladár közalapítv. felügy., Beretcky Lajos ny. vm. főjegyző, Búzna Emil tb. főszolgabíró, Németh Gyula ev. lelkész, Dr. Rubenstein Mátyás rabbi, Szeghy Sándor gyógyszerész, Ulrich József gyógyszerész és még számosan a város vezetőköreiből. A sikerült napot bankett fejezte be a Szekszárdi Kaszinó dísztermében, amely alkalommal pohárköszöntőt mondottak: Jankó Ágoston főispán, Lukács György, Eöttevényi Olivér, Zichy Ernő gróf, Kramolin Gyula vármegyei főorvos, Eöttevényi Olivérné és különösen legutóbb említett szívből fakadó színes szavai meghatott, őszinte meleg hangulatot varázsoltak a terembe. Általi léi anos leszerelés Londonból jelentik: Az angol légi haderő az idén tartja a London mellett lévő hendoni katonai repülőtéren tizedik nyilvános hadgyakorlatát, amelyen összesen 200 repülőgép és egy óriási kormányozható léghajó vesz részt. A hadgyakorlat során bemutatásra kerül a légi hadviselés minden fázisa, beleértve a városok elleni bombatámadást, a felderítő repülést éfe a repülőknek a gyalogsággal való együttműködését. Végül óriási csapatszállitógépek mentési munkálatokat végeznek a kabuli kiürítés mintájára. Newyorkból jelentik: Május 15-én a légi hadgyakorlatok kezdődnek az Egyesült-Államokban, amelyeknél; arányai még Amerikában is példátlanok. Az amerikai légiflotta valamenynyi egysége résztvesz a gyakorlatokban. A manőverek legérdekesebb része Newyork éjszakai bombázása lesz. Többszáz repülőgép támadja meg délről a vároet azzal a feladattal, hogy Newyork valamennyi középületét és felhőkarcolóit szét kell rombolni. A várost északról jövő légiflotta ifogja védelmezni. A bombákat a manővernél könnyű ejtőernyők fog-iák helyettesíteni. 6J Genfből jelentik: A leszerelő konferencia előkészítő bizottsága a legi fegyverkezésről szóló fejezet tárgyalásánál állást logialt a bombavetés általános tilalmáról szóló német indítvány kérdésében. Lengyelország, Franciaország, Spanyolország, Cseh-Szlovákia, Angolország, Görögország, Belgium es Kanada képviselőinek felszólalása után elvetették a német