Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 9. szám - A kisebbségi probléma angol demokrata megvilágításban

» 11 • Május 4 Norman Angell szerint ma Európában számtalan szervezet munkája célozza a kisebbségi kérdés helyes megoldását, pedig Európa mai helyzetében és az európai államokban uralkodó eszmék mellett teljesen megoldhatatlan, mert azzá teszi az egyes európai nemzetek életét és politikáját irányító szélsőséges nacionalizmus vagy amint Ő nevezi „Absolute Nationalism". Európa mai politikai szerkezete ezen az abszolút nacionalizmuson nyugszik, pedig ez a felfogás, véleménye szerint a helyes értelemben vett nacionalizmus túlfej lesztése, mely a vele összefüggő önrendelkezési jog eszméjét is csak addig kívánja és csak addig tartja tiszteletben, amíg azt saját érdeke követeli. Ellenben kész arra, hogy az ezekből az elvekből fakadó jogait, ha érdeke úgy hozza magával, erőszakkal is érvényesítse, ha az mindjárt sérti is más nemzetiségeknek ugyanezeken az elveken nyugvó jogait. Ezt a példát mutatják éppen azok a nemzetek, amelyek a közelmúltban leghangosabban követelték a független nemzetiségi eszme és az önrendelkezési jog megvalósítását. A lengyelek, délszlávok, csehek, románok nemzedékeken keresztül küzdöttek ezért és most midőn az önrendelkezési jog elve alapján elnyerték függetlenségüket, azt elsősorban arra használják fel, hogy az abból fakadó szuverén jogaik alapján abszolút uralmukat erőszakosan rákényszerít sék idegen nemzetiségű állampolgáraikra is. Ezek a túlzásba vitt nacionalista eszmék vitték háborúba Európa népeit és a békekötések idején ahelyett, hogy a győztes államok elvetették volna ezeket az elveket, ezek az eszmék a háborús mentalitásban még jobban megerősödve uralkodtak a békekonferenciák termeiben. Megalkották az „ártatlan és jó", s :Í „bűnös és rossz" nemzetek fogalmát és ma tíz év eltelte után Európa térképén világosan mutatja ez a megkülönböztetési elv a Páris körüli béketárgyalások szörnyszülötteit. Ha addig valamely nemzeti kisebbség egy ilyen „bűnös nemzet", mint Németország vagy Ausztria-Magyarország határain belül élt, azt elválasztották és egy „jó" nép, mint Románia vagy Lengyelország uralma alá helyezték. A politikai erkölcsben alapelvül fogadták el ezt, hogy különbséget kell tenni a volt barátok és szövetségesek, s az ellenséges államok között. Ennek a teljesen erkölcstelen felfogásnak lett aztán az eredménye, hogy körülbelül 30 millió nemzeti kisebbséggel új Elszász-Lotharingiák keletkeztek és Európában egy teljesen groteszk és fejlődésre képtelen helyzet állott elő. A kisebbségi kérdés magától fog megoldódni — mondja Norman Angell — ha a nemzetek lemondanak ezekről a szélsőséges eszmékről. Nem lesz kisebbségi probléma, ha az egyes kisebbségek függetlenségüket és szuverénitásukat úgy fogják tekinteni, mint azt például a skótok, a welsek vagy a Kanadában élő franciák teszik és ha az uralkodó nemzetek is elismerik, hogy a többi népeket ugyarazok a jogok illetik meg, mint őket s a maguk szuverénitását és függetlenségét az egymással szemben áiló jogok kiegyenlítésére bizonyos határoknak és kötelezettségeknek vetik alá. Szerinte ez annál is könnyebb, mert az idő megmutatta, hogy a korlátokat nem ismerő függetlenség és szuverénitás, valamint az abszolút nacionalizmusnak egyéb attribútumai nemcsak antiszociális követelések, de egyszersmind erkölcstelenek és kivihetetlenek is, erőszakos megvalósításuk pedig a civilizáció pusztulását jelenti. Norman Angell felfogását aligha fogják az érdekelt nemzetek egyhamar a magukévá tenni és az elszakított magyar kisebbségek számára, amelyeknek nevét a Foreign Affairs egész kisebbségi számában csak egyetlen egy mellékmondatban említi meg, sokkal több reményt nyújtanak azok a reformok, amelyeket a kisebbségi szerződések procedúrájában kellene e folyóirat egy másik cikke szerint megvalósítani. Ezek a reformok pedig: 1. Necsak a kisebbségek maguk, mint önálló egység, de a kisebbségben élő egyes személyek és intézmények is fordulhassanak írásbeli beadványukkal a Népszövetségi Tanácshoz és a Főtitkárhoz is. 2. A Népszövetségi Titkárságban külön osztályt állítsanak föl, hogy információkat gyűjtsenek minden kisebbségi kérdésre vonatkozólag. 3. A Tanács állítson fel a kisebbségi kérdésekre vonatkozólag éppen olyan állandó bizottságot, mint aminő a Népszövetség Mandátum bizottsága. 4. A kisebbségi panaszokat nagyobb nyilvánosság mellett döntsék el. 5. Kisebbségi panaszok esetén az eddiginél gyakrabban kérjék ki a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság véleményét. Ezeket a reformköveteléseket aláírhatjuk mi is. A. Külügyi Társaság Szekszárdon A

Magyar Külügyi Társaság április 21-én, vasárnap délután Szekszárdon rendezett propagandaülést, három előadást tartva a külpolitikával kapcsolatos aktuális problémákról. Szekszárd hírneves bortermővidék középpontja. Mai helyzetében kicsiben tükörképe egész Magyarországnak. Földje áldott kincseit emberek törekvő szorgalma halmozza garmadába és voltaképpen boldog, gondtalan életre volna hivatott, ha a békeszerződések teremtette természetellenes gazdasági helyzet súlyos megpróbáltatások elé nem állítaná. Mai pillanatnyi adott helyzetében talán lassú sorvadásra volna ítélve, ha lakossága nem éppen a mai rendkívüli helyzetben tenne bizonyságot meg nem alkuvó élniakarásáiól, energiájának törhetetlenségéről. Ugyanaz a város, amelynek egyik legsúlyosabb problémája gazdasági termékei értékesítésének a kérdése, szinte évtizedek mulasztásait pótolva, a legutóbbi időkben oldotta meg a város vízellátását a modern idők követelményei szerint, javítja, kiépíti utait és a jövő ősszel adja át A szekszárdi vúnnegyeltúza. (Knopf macher felvétele.)