Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 9. szám - A kisebbségi probléma angol demokrata megvilágításban

Magyat Külpolitika 9. szám egyebet is, amikor felelőssé akarta tenni az értekezletet a tárgyalások fenyegető sikertelenségéért. Kijelentette ugyan, hogy a jelen körülmények között semmiesetre sem vállalhat Németország a 26 aranymilliárdnál több terhet, legfennebb csak akkor, hogyha módot találnak a szövetségesek arra, hogy a német ipar teljesítőképessége emelkedhessék bizonyos keleti kérdések megoldására. Ezeket a bizonyos keleti kérdéseket még a külföldi sajtó is agyonhallgatta, az egész célzást nem akarta elérteni, csak éppen egy francia lap emlegette, hogy három évvel ezelőtt már tett Schacht bizalmasan olyan kijelentést, hogy Danzig és a felsősziléziai területek visszanyerése esetén tudna csak Németország életképes lenni. Azt hisszük, gondolt talán erre is Németország képviselője, de talán még inkább Ausztria bekebelezésére. Nem mintha Ausztriára volna különösebb szüksége a Német Birodalomnak, amely úgyis csak tehertétele marad mindig, hanem Ausztriára, mint útra délkelet felé az Adriához és még inkább a Balkánra és Itáliába. A régi Drang nacn Osten politika felélesztéséért kell Ausztria a Német Birodalomnak, ez a politika már alaposan fel is éledt. Magyarországon keresztül egyre nagyobb a politikai és kereskedelmi összeköttetés a németek és a délszlávok, a németek és a románok között. Németország már túlszárnyalta a délszláv kereskedelmi forgalomban Csehországot és ezzel harmadik helyre került. Hetek óta pedig mindennap érkezik egy-egy kisebb-nagyobb német kiránduló társaság és ezek egyelőre Horvátországot és a tengerpartot kóborolják be. A szerbiai idegenforgalmi társaság éppen most határozta el, hogy már az idén németnyelvű tájékoztató utikönyveket ad ki a délszláv állam minden részéről az egyre fokozódó német idegenforgalomra való tekintettel. Más nyelven nem is jelentek meg még ilyen utikönyvek. Romániában a Maniu-kormányt a német kölcsön mentette meg, hogy már uralomrajutása első napjaiban meg ne bukjék a teljesen üres állampénztár miatt. Csak a francia diplomácia erélyes beavatkozása hiúsította meg azt a már elfogadott német tervet, hogy Románia adjon át az Alduna mentén százezer holdnyi árterületet egy német társaságnak, még pedig koncessziós területként, vagyis hogy a román hatóságoktól teljesen független lett volna ez a terület, melyet a németek lecsapoltak, mezőgazdaságilag kihasználtak volna. A francia beavatkozás miatt azonban aligha halt meg véglegesen ez a terv. Húsvétkor Seckt vezérezredes bizottságának titokzatos erdélyi utazása adott újabb szóbeszédre és a francia bizalmatlanságra okot. Németország céltudatosan vette munkába a mi fejünk fölött a kis antant két déli államát. A magyar összeköttetésektől azonban minden téren mereven elzárkózik. A szerbekért és románokért áldoznia kell, de Magyarország önként karjaiba kénytelen esni Csehországgal együtt, ha Sopronig és Kőszegig ér majd a német birodalom politikai határa. Franciaország még nem akarja első szóra elérteni Schacht célzásait, de ki tudja meddig marad süket a keleti kérdéssel szemben, hiszen a természetbeni német jóvátételi szállításokat saját ipara veszélyeztetése nélkül már nem tudja felvenni, tehát érthetőleg inkább pénzt szeretne kapni. A Dawesterv nemcsak Németországnak lett már elviselhetetlenül súlyos, hanem Franciaországnak. Jó lenne egy kissé figyelni a magyar közönségnek ezekre a külsőleg annyira egyhangú és mozdulatlan párizsi szakértői tárgyalásokra. A. kisebbségi probléma angol demokrata megvilágításban A «Foreign Affairs» kisebbségi száma Irta: TECHERT GYULA A

Népszövetségi Tanács márciusi ülésének középpontjában a kisebbségi kérdés áhott. E probléma felvetése, amelyre a Lengyelországhoz csatolt sziléziai német kisebbség által benyújtott panasz adott okot, nemcsak magában a Nemzetek Szövetségében váltott ki olyan szenvedélyes vitákat, amilyenekre eddig nem igen volt példa Genfben, de egész Európa sajtója oly hatalmas érdeklődéssel figyeít fel e kérdésre, amely arra enged következtetni, hogy a probléma helyes és igazságos megoldásától íügg a Nemzetek Szövetségének egész léte és presztízse, de függ Európa jövője is. A márciusi ülés idején és azóta megszakítás nélkül talán egy ország sajtója sem foglalkozott olyan széles arányokban ezzel a kérdéssel, mint Angliáé, ahol a napilapok és politikai folyóiratok, mint a Times, a Manchester Guardian, a Daily Mail, a Contemporary Review, a Review of Reviews ás a többiek mind egyaránt hosszú tanulmányokban vagy cikksorozatokban ismertették a probléma egész komplekszumát. Sőt az Union of Democratic Control liberális irányzatú nagy angol politikai szervezet havonkint megjelenő folyóirata, a „Foreign Affairs" egész áprilisi számát ennek a kérdésnek szentelte. Az említett szám mintegy a kisebbségek mai helyzetének ismertetéséhez bevezetésül adja Norman Angell-nek, a Foreign Affairs szerkesztőjének „Minorities and Nationalism" című inkább elméleti jelentőségű tanulmányát. Norman Angell, aki 1903-tól 1914-ig volt a Daily Mail párisi kiadásának szerkesztője s akinek politikai munkáit nem kevesebb, mint 17 országban adták ki, ebben a cikkében egészen új szempontokból világítja meg a kisebbségi kérdést. Az ő fejtegetéseit, amelyekben kétségtelenül sok érték van, nekünk magyaroknak talán nehéz teljesen megérteni és helyeselni, de éppen azért, mert a kisebbségi kérdés megoldása egy nemzetet sem érint oly közelről, mint bennünket, szükséges, hogy íóbb vonásokban megismerjük Norman Angell állásfoglalását, amelynek a liberálisabb felfogású angol-szász társadalomban valószínűleg számos követője lesz.