Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - Francia visszhang Lukács György előadására

1929 11 Április 16 FRANCIA VISSZHANG LUKÁCS GYÖRGY ELŐADÁSÁRA T ukács György ny. miniszter, Társaságunk alelnöke a Magyar Külügyi Társaság rá­dió előadássorozata keretében f. évi március 13-án a magyar-francia kapcsolatokról rend­kívüli érdekes előadást tartott, melynek nem­csak Magyarországon, hanem Franciaország­ban is, ahová az előadás voltaképpen szólt, vá­rakozáson felüli visszhangja támadt. Nagy számban érkeztek Franciaország legkülön­bözőbb vidékeiről és társadalmi kategóriáiból az előadást dicsérő reflexiók, amelyek szinte döbbenetesen igazolják a rádiónak a határo­kon túlmenő hatékony, propogatív erejét. De beszéljenek az egyes levelek: H. Bourboutton írja Marseilles-ből: Már másodszor írok önöknek és újból kifejezem azt az érzésemet, hogy semmi sem alkalma­sabb arra, hogy az önök országának lelkét, va­lamint önöknek Franciaország iránt való ér­zelmeit megismertessék, mint ezek a francia nyelvű előadások. Előadójuk nagyon jól be­széli nyelvünket, nyelvezete tiszta és gondo­san cizellált. Mi itten nagyon érdeklődünk az önök országának története iránt és a rádió ki­váló összekötő eszköze a két ország megérté­sének. Ismételten szerencsét kívánok önök­nek és biztosíthatom önöket, hogy továbbra is nagy érdeklődéssel fogom hallgatni számos amatőrtársammal együtt az önöknek minden szempontból szimpatikus leadásait. Különös érdeklődést kelthet G. Beaumont (Dieue, Meuse) levele az előadásról, melyhez hosszabb megjegyzéseket fűz. Gyakran hall­gatom — úgymond — előadásaikat, nagy él­vezettel. Különösen tetszett a magyar-francia viszonyról szóló előadás. Valósággal megha­tottak azok a férfias szavak, amelyek a ma­gyar Képviselőházban a frankfurti békekö­téskor elhangzottak és tisztelettel hallgattuk ezt a nagyszerű tiltakozást. Mint kiváló elő­adójuk helyesen jegyezte meg, a világháború éveiben Magyarországot csak az ellenséges propaganda prizmáján keresztül ismertük meg és teljesen ismeretlenek voltak előttünk azok az érzelmek, amelyek a magyar nép ré­széről a franciák iránt megnyilvánultak. 1918­ban hallottam először magyar divíziókról, amelyek a saint mihiel-i frontszakasz egy ré­szén álltak szemben a francia csapatokkal és az ottmaradt lakosok mesélték, hogy a ma­gyar katonák jó emberek voltak és gyakran adtak kenyeret az éhező lakosoknak. Mind a magam, mind pedig barátaimnak elismerését küldöm előadójuknak, aki meglepő tisztaság­gal beszéli nyelvünket, üzenem neki, hogy a mi kis falunkban, amely tíz kilométerre van Verdun-től, a Bercsényi név, mint amelyre hi­vatkozik előadásában, jólismert, mert a vi­déknek urai 1789-ben a francia forradalom ki­törése idejében a Bercsényiek voltak és azt az utcát is, amelyben lakom „route des Dames Berchiny"-nek hívják. Az önök előadásai és az önök szavai gondolatközösséget támaszta­nak, amelynek előbb-utóbb meglesz a kiváló következménye a nemzetközi viszonyt illetően is. Nem kell félni háborútól ama népek kö­zött, melyek ismerik egymást és az igazság, valamint a béke ügyét szolgálja, aki állandóan a baráti érzés fokozására törekszik a nemze­tek között. Duponí Delporte Henri báróné írja Savóié­ból: Már rég akartam írni, hogy kifejezzem, mekkora élvezetet okoznak nekem a magyar rádió közlései. Tegnap is véletlenül Buda­pestet vettem és sokat vesztettem volna, ha nem hallottam volna francianyelvű előadásu­kat és mindazokat a kedves dolgokat, ame­lyeket az előadó Franciaországról elmondott. Szeretném írásban is olvasni az előadást, mert nem hallottam mindent. Mi is élénk és őszinte rokonérzéssel viseltetünk Magyaror­szág iránt, remélem, hogy ez a barátság csak fokozódni fog és a drótnélküli közlés le fog győzni minden akadályt. Felhívom figyelmü­ket arra, hogy az előadás nem szerepelt a pro­grammon, más alkalommal tehát pótolják ezt a hiányt, hogy biztosan végighallgathassuk előadásaikat. Mi nagyon szeretjük a magyar muzsikát. Cigányzenéjük utánozhatatlan és sehol máshol ezt úgy játszani nem tudják, mint Önöknél. Ez a zene szomorú is, behízelgő ©1111= R/tKH/tlf) KDNI?= flIKRtNIIK rekeszenként minden irányban nagyobbít­hatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: MNCEE KáKDLI ts ••»• ELSŐ MAGYAR FAÁRŰ- ÉS BÚTORGYÁR BUDtVSIt, VII*, IWZS/UIU 4 120 MINTASZOBÁBÜL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZÉ­SÜNKET SZÍVESKED­JÉK MEGTEKINTENI

Next

/
Thumbnails
Contents