Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - Az új Lengyel alkotmánytervezet Diktatúra küszöbén?

Magyar Külpolitika 10 8. szám bekövetkezhető háborúban saját állami létét veszélyezteti, mert hadseregének csak kisebb felére támaszkodhatik. A flamand mozgalom célja nem a Belgiumtól való elszakadás, hanem csak a flamand népet megillető szerep biztosítása a kétnyelvű államban és a flamand kisebségi jogokért való küzdelemnek vannak osztályostársai Franciaország északkeleti megyéiben, ahol éppen úgy megindult az ottani flamand lakosság autonómista kisebbségi küzdelme, mint odébb északnyugaton a bretonoké. Egy újabb háború testvérharccal fenyeget mindkét államban. AZ ÚJ LENGYEL ALKOTMÁNYTERVEZET Diktatúra küszöbén? \ z osztrák kormány visszalépését követő napon Lengyelországban is lemondott Bartel miniszterelnök kormánya. Hogy következik-e utána alkotmányos kormány vagy nem, mindenesetre nagy kérdés, mert a fejlemények azt mutatják, hogy Lengyelország is áttér a nyilt diktatúrára. Pilsudski tábornagy már tavaly egy külföldi lap tudósítója előtt olyan hangon emlékezett meg a lengyel parlamentről, ami nem sok jóval biztatott. A marsall lesújtó véleménye a lengyel parlamentről nagyon érthető, mert hiszen a 444 főnyi sejmben a legkülönbözőbb pántok és párttöredékek, úgyszólván rendszertelenül kavarognak, minden újabb választás a mindenki harca mindenki ellen s az alkalmi csoportosulások kérdések szerint és személyi összeköttetések, egyéni érdekek alapján jönnek létre és bomlanak fel. Lengyelországot már királyság korában megbuktatta a diéta, az akkori országgyűlés szabadossága. A régi i-endi gyűlésből a mai országgyűlés 150 éves szünetelés után is örökölt minden rosszat: az egyenetlenséget, de különösen a külföldi öszszeköttetésekre való hajlamossás'ot. Akkor oroszok és poroszok zsoldjában állottak egves diétái zavarcsinálók, ma Csehország hinti a konkolyt és mételyezi meg a lengyel parlamenti élet, a cseh érdek szolgálatában álló néhány jobboldali lappal kivivén a nagyobb közönség közé is a zavarkeltést. Külön tábora van a francia politikának is s ami a legnagyobb baj, a százötvenéves szétszakadottság alatt olyan külön alapokon fejlődött ki az orosz, német és osztrák uralom alatt élt lengyel terület közélete, hogy nagyon bajos most egységes nevezőre hozni. Legalább is ilyen parlament útján nehéz, sőt lehetetlen. Ha Lengyelországnak királya volna, bizonyosan beköszöntett volna már szerb mintára a királyi abszolutizmus. így, mint köztársaságban, Pilsudski az elnöki jogkört akarja diktatórikussá kifejleszteni. A Bartelkormánnyal nemrég betérjeszttette a sejm elé az alkotmánytervezetet, mely formailag még mindig nem diktatúra, bár kiveszi teljesen a hatalmat a széthúzó parlament kezéből. Az új alkotmány szerint a köztársasági elnök nevezné ki a kormányt, a katonatiszteket és a bírákat. Az elnöknek joga van a parlamentet elnapolni, feloszlatni, az egyes képviselőjelöléseket megsemmisíteni, sőt már a mandátumokat is érvényteleníteni. A parlament tanácsadótestületté zsugorodik össze, de a kormány nem köteles még tanácsait sem elfogadni. A képviselőház által megszavazott törvényeket a szenátusnak is jóvá kell hagyni, a szenátorok egyharmadát azonban nem a nép választja, hanem az elnök nevezi ki a kormány javaslatára. A szenátus így valószínűleg engedelmes eszköz lesz a kormány kezében, a képviselőházat pedig a legkisebb renitencia esetén fel lehet oszlatni. De a képviselőházban és a szenátusban már megszavazott törvényt is visszavethet az elnök. A köztársasági elnök választásánál csak két jelölt közül lehet választani. Egyiket a lelépő elnök jelöli, a másikat a kormány. A parlament jobboldali pártjai heves harcot kezdtek ez ellen az alkotmánytervezet ellen és erőpróbának vád alá helyezték a pénzügyminisztert, mert a költségvetési kereteket túllépte és felhatalmazás nélkül költött. A kormány azonosította magát a pénzügyminiszterrel és visszalépett. Pai'lamentáris körökben most attól tartanak, hogv Pilsudski szétkergeti a sejmet és oktrojjal viszi keresztül az alkotmánytervezetet. A cseh propaganda minden aknamunkájával szemben Pilsudski igen népszerű az országban. Kezében van nemcsak a hadsereg, hanem tulaj donkép'en tábora a légionáriusokból áll, azokból az es'vkori katonai szervezetekből, melyek a világháború elején alakultak az oroszok ellen a központi hatalmak által megszállt területeken. Ezeknek a légióknak tisztjeiből kerül ki az a mag, melyből termékenyítő fasizmus nőhet ki Lengyelországban, ha soviniszta túlzások fel nem fordítják a belső békét és alá nem ássák Lengyelország nemzetközi tekintélyét. Ahol az országban igen tekintélyes tömegeket képvisel egy, sőt több kultúrált nemzeti kisebbség, ott a fasizmussal való kísérletezés roppant gondot és belátást igényel. Reméljük, hogy Pilsudski tábornagy rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.