Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - A magyar-holland szellemi kapcsolatok

Magyar Külpolitika 8 8. szám Holland Társaság Németalföld nagylelkű ki­rálynőjének ajánlott fel, s amely ma a ki­rályi palotában elhelyezve hirdeti a magyar nemzetnek háláját Hollandia és annak felsé­ges uralkodónője iránt. Az üvegfestmény a királynőt ábrázolja, amint a szegény éhező magyar gyermekeket hívja anyai karjai közé, s ez mindennél ékesebben szólóan tanúskodik arról az igaz szeretetről, amellyel Hollandia ezer és ezer családja az ismeretlen magyar gyermekeket gondjaiba fogadta. A kép alján meg van festve az a két történelmi momen­tum is, amelyről fentebb szólottunk, a gálya­raboknak De Ruyter Mihály által történt ki­szabadítása s a németalföldi követeknek II. Rákóczi Ferenc által való fogadtatása. De ezek fölött a mult emlékek fölött ott emelke­dik a jelen, a maga megható jelképességével: a holland királynő a magyar gyermekek kö­rében. Az az ezer és ezer gyermek, ki a holland családok szeretetét élvezte, mindmegannyi új és új kapcsolatot jelent Hollandia és Magyar­ország között. Ezek a gyermekek önök kezé­ben egy varázskulcsot hagytak, amelynek se­gélyével önök minden magyar szívet fel tud­nak nyitni. Legyenek meggyőződve, hogy ezekben a szívekben mást, mint hálát és sze­retetet nem találhatnak, s a holland nép Ma­gyarországon egyjelentőségü az igaz ember­barát, s az igaz szerető embertárs nevével. Ennek a varázskulcsnak a birtokában láto­gassák meg önök idejük hátralévő részében ez ország különböző helyeit, s tapasztalni fog­ják, hogy az első szóra minden magyar szív nyitva áll önök előtt. ROMÁNIA SZÉLESKÖRŰ KÜLFÖLDI PROPAGANDÁT KEZD ájus 10-ike_Oláhországnak és Moldvá­nak egyesülési emléknapja, melyet minden esztendőben nagy ünnepélyességgel ülnek meg. Az egyesülés idei hetvenéves for­dulója megünneplésére Bocu Szevér, bánsági miniszter elnöklete alatt külön bizottság ala­kult, mely elhatározta, hogy különböző külföldi nyelveken több könyvet ad ki, hogy ismertesse a külfölddel a román nép sorsát évszázadok óta és a mos­tani egyesülés körülményeit. A könyvek megírását és kiadását Gusti és Andrei egyetemi tanárok irányítják, ők maguk Er­dély monográfiáját írják meg s felszólítot­ták a kisebbségeket is, hogy vegyenek részt ebben a propagandában. A szászok részéről Müller nagyszebeni theológiai tanár, az is­mert történetíró, be is jelentette csatlakozá­sát. A tervbevett propagandakönyvek közül legkiemelkedőbbnek szánják Jorga prof esz­szor románul, magyarul és németül kiadandó könyvét „Az erdélyi 'románság tragédiájá­ról", amelyet sokezer példányban akarnak terjeszteni a külföldön. Jorga ebben a mun­kában a maga közismert történelemhamisí­tásával azt fogja fejtegetni, hogy erdély ős­lakói a románok, akik jóval a magyarok be­költözése előtt már ott laktak. A propagandába be akarják vonni a L'Illustration című párisi folyóiratot is, melynek a bizottság előtt azt indítványozta, hogy francia és angol nyelven adjon ki fél­millió példányszámban külön számot Romá­niáról és terjessze el az egész világon. A költ­ségeket a román kormány majd fedezi. (?!) A lap azonban nem mert belevágni az üz­letbe, hanem csak annyit igért, hogy az egyesülési emlékünnep alkalmával a maga rendes számában saját munkatársaival írat néhány propagandacikket Romániáról, az onnan érkező cikkeket azonban nem közli. Bratianuék sajtója a külföldi propaganda ügyében azt az indítványt tette, hogy Romá­nia az idegen államokban élő román kisebb­ségek ügyében kezdjen nemzetközi mozgal­mat, a világsajtóban követelvén ezek részére mindazokat a kulturális és egyéb kisebbségi jogokat, amelyeket a Romániában lakó nem­zeti kisebbségek maguknak igényelnek. DURANT- RUGBY sze m ély- és <2014) gyorsteherautók vezérképviselete: FEHÉR MIKLÓS GÉPGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KER., VÁCI-UT 80. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents