Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 7. szám - Hirek Jugoszláviából
1929 Április 1 később veretnek pénzt és ezeknek feliratai I. Vlad-tól (1360—73) egészen V. Vlad-ig (1U79—92) tisztán szláv feliratnak, ezután nemsokára török fenhatóság alá kerülnek Moldovával együtt (1513). Miért kellett ezidőben tisztán szláv nyelvű felirattal ellátni pénzeiket, a most körömszakadásig magukat latinoknak valló Wlach-oknak, akiknek fejedelmei vagy vezetői, a Vlad nevet viselték, mely nevek a szláv szókincsben ma is használatosak és minden szláv törzsnél közkeletűek. Ezek numizmatikai tények, tehát letagadhatatlanok és igen alkalmasak a célzatos és téves hírek cáfolatára. (Danneberg: Münzenkunde (1891) és Ljubic: opis jugoslavenskich novaca Agram 1875). Nyelvök ekkor még szláv-moldo-wlach volt, esetleg dák és kelta keverékkel, amely nyelvhez, a Kréta és Korfu szigetéről (a XII. században) Indiából odavándorolt cigánynép kiszoríttatván, ezek mintegy 700 ezernyi tömegben 1376-ban a Balkánon jelennek meg és túlnyomó részük a Wlach-ok közt foglal helyet, tehát a cigány nyelv is csatlakozott. A cigánynéo végleg meg is maradt közöttük, mert a kis Rumánia — 1910-iki népszámlálásakor még mindig 230 ezer főnyi cigányt jelez. Mivel pedig ezek a cigányok 300 éven keresztül a rómaiak ivadékai és a görögök között tartózkodtak, ők maguk is felvették a „roma" nevet, úgy hogy a most élő önérzetes cigány magát romá-nak nevezi; igen nagy a va'.ószerűsége annak, hogy összekeveredvén a csekély számú Wlachokkal — ezt a hivalkodó roma jelzést később ők maguk is átvették — a cigányoktól és így születtek ők a rómaiaktól. A célzatos és egyoldalú propagandának könnyen felülő, részrehajló és felületes külföldi tudósok és diplomaták vagy elfelejtették vagy nem ismerik azt a tényt, hogy a mult század 60-as éveiben Asaki román tanár, — hogy akkori nyelvüket iskolaképessé vagy mondjuk irodalmi nyelvvé tehesse vagy formálhassa, a Wlach nyelvnek 60%-át cserélte ki és vitte át latinos és francia szavakra, mert annyira kevert volt az, hogy ugyanaz időtájt élő egyik felbukkant irójuk, — müveit francia nyelven volt kénytelen kiadni. Államuk most becézett leánya Franciaországnak, — de jön még idő, amikor majd rájönnek a franciák is arra, hogy államalkotó és államot fenntartó tényezők csak tényleges fizikai, gazdasági és etikai erők lehetnek, nem pedig ügyes, tartalom nélkül való tetszetős és hangzatos frázisok tömege. HÍREK JUGOSZLÁVIÁBÓL Feloszlatták a szerb túlzó nacionalista szervezeteket — Nagy útépítő programm — A munkanélküliség számokban — Jovanovich volt külügyminiszter elismeri, hogy a kisebbségek nem teljes jogú polgárai az államnak \ diktatúra sokáig habozott, hogy mit csináljon a nacionalista szervezetekkel. Most aztán végre azokat is feloszlatta. A Szrnaot, az Orjunát és a Hanaot. A kisebbségi polgároknak mindenesetre nagy örömet okozott ezzel, mert a két előbbi tagjai követték el büntetlenül a szent nacionalizmus nevében éveken át a verekedések s visszaélések egész sorát. Komolyan foglalkozik a kormány a minisztériumok számának redukálásával, melyet 11-re akar leszállítani, de evvel szemben újabb minisztériumot akar felállítani a nyugdíjügyek elintézésére és felülvizsgálására. Az elmúlt tíz évben ugyanis, a folytonos rezsimváltozások következtében, a tisztviselők óriási számát küldték nyugdíjba, ami az ország büdzséjét rendkívül megterhelte. Ezen az óriási káoszon akarnak most segíteni az új minisztérium felállításával, mely az összes nyugdíjazásokat revizió alá fogja venni. Az ország költségvetése 12 milliárd dinár körül mozog s hírek szerint április 1-én lép óletbe. Külön törvénnyel akarja szabályozni a kormány az utak kérdését. A készülő törvény szerint az utakon előforduló károsítást az illető tartozik megfizetni s ha kiléte nem tudható ki, úgy az illető község. Az országutak építésekor az elfoglalt területeket a kormány csak a magánosoknak fizeti meg, az önkormányzatoknak nem. Minden 21—55 év közti ember 4 napot köteles a tartományi, 2 napot pedig a községi utakon díjtalanul dolgozni, mely kötelezettség azonban napi 25, illetve kocsik után napi 75 dinárral megváltható. Jellemző, hogy az új parlamenti épület építésére beállított összeget törölték a költségvetésből, illetve útépítésre fordítják. Súlyos gondot okoz a kormánynak a terméketlen országrészek kérdése, amelyek lakosságának helyzetére jellemző, hogy magában a spalatói tartományban a mult évben 18 ezer útlevelet váltottak ki a kivándorlók, úgy hogy a falvak fokozatosan elnéptelenednek. Éberen ügyel a diktatúra arra is, hogy a lapok milyen hangon írnak róla. Az elmúlt héten ismét több lapot tiltott ki, így a Pitsburgban megjelenő Zajednicsár és Branik szerb