Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 7. szám - Magyarország első angol vendégei

Magyar Külpolitika 8 7. szám megfeledkeznünk arról a tényről, hogy mind Adatci, mind pedig Quinones de Leon orszá­guknak párisi nagykövetei. Mindazonáltal remélhető, hogy Chamberlain nem fogja ma­gát kivonhatni abból a légkörből, mely az an­gol konzervatív pártot irányítja. A júniusi Tanácsülésre készítendő hármas bizottság jelentése attól fog függeni, hogy milyen mértékben tud Stresemann konkré­tebb formát adni annak, amit a márciusi ülés alkalmával szinte teoretikus alapon megpen­dített. A kisebbségek és Magyarország szem­pontjából kívánatos lenne, hogy ez a tanul­mányi bizottság tartsa magát a Dandurand­féle javaslathoz, mely ugyan igen moderált és csak majd mint kompromisszum szerepelhet. Kétségtelen, hogy a németek legközelebbi ja­vaslata erélyesebb hangú lesz a mostani ja­vaslatnál. Rendkívül ügyesen volt megformu­lázva Stresemann javaslatánál, hogy a kisebb­ségek védelmének szempontjából nem lehet egyetlen bizottságot felelőssé tenni, felelnie kell az egész Tanácsnak. Tehát helyteleníti a hármas bizottság kiküldését is, mert a kisebb­ségi szerződésekben sincsen szó hármas bi­zottságról. A Tanácsnak petíció benyújtása nélkül is foglalkozni kell a kisebbségek sérel­meivel, melyek a világ békéjét veszélyeztetik. Viszont Stresemann felszólalásában nélkülöz­tük annak a kifejtését, hogy a válaszoló ál­lamnak a tény beállítása volt az alapja a ki. sebbségi kérdésnek és nem szólhatott hozzá magához a kérdéshez. Tudunk olyan esetről, amikor a hármas bizottság magát indíttatva érezte arra, hogy a petícióban foglalt adato­kat valótlannak állítsa. Történt pedig ez az eset az erdélyi egyházfők által beadott petí­ciók alkalmával az iskolák ügyében. Nem té­telezhető fel, hogy az erdélyi egyházfők ha­mis adatokra támaszkodó petícióval fordultak volna a Népszövetséghez. Már most azt kérdezheti mindenki, hogy a kisebbségi kérdés milyen formában fog a jú­niusi Tanácsülés napirendjén szerepelni. Dan­durand vitát kíván a kisebbség és a saját állam közt. Dandurand javaslatában meg kí­vánja adni április 15-éig az államoknak annak a lehetőségét, hogy memorandumukkal az Adatci, Chamberlain és Quinones de Leon-ból álló tanulmányi bizottsághoz forduljanak. A magyar kormány, mint azt Walko külügymi­niszter a külügyi bizottság legutóbbi ülésén be is jelentette, élni is fog ezzel a jogával. A kisebbségi kérdés tehát a legfontosabb népszövetségi problémák sorába emelkedett. Hogyan fog alakulni sora a jövőben, függ első­sorban Stresemann további magatartásától. MAGYARORSZÁG ELSŐ ANGOL VENDÉGEI Dr. Szilágyi Ágota előadása a Magyar Külügyi Társaságban özei 1000 éve, Szent István fényes udva­rában élt két fiatal angol herceg. Ed­mund, az idősebbik fiatalon itt halt meg, Edvárd, a kisebbik itt nősült; Szent István udvartartásának egyik előkelő hölgyét vette el. A hercegek idejövetelének előzményei a köövetkezők: Az Aethelingek angliai ősi trónját 1017­ben Canut dán király foglalta el, ki Edmund Ironside király két fiát, kik ezidőben valószí­nűleg 15 és 13 évesek voltak, Sweyn svéd ki­rályhoz, a testvéréhez küldte. Mecislav lengyel király leánya, Gunihild, Canut és Sweyn királyok édesanyja volt, így tehát valószínű, hogy Sweyn, talán Canut tudtával és akaratával, az ő embereik kísére­tében és ajánlóleveleikkel utaztak a hercegek. Geoffrey Gaimar 12. századbeli francia, verseskrónikájában mondja el az angol her­cegek utazását, itt tartózkodását, Ágota és Edvárd szerelmét, Ágotát a király leányának mondva. Egy régi angol népballada „The squire of low degree", azt mondja, hogy: „married the kings daugther in Hungary". Tuigot Dunfermlinei apát memoárjaiban említi, hogy Ágota Brúnónak, a lázadó bajor hercegnek, Gizella királyné testvérének leánya volt és hogy apjával együtt jött Ma­gyarországba, így tehát Gizella királyné unokahúga volt. Ezt a legvalószínűbb verziót veszi át Lord Hailes Annals or Scotland című művében, valamint Gedges történetíró is munkájában. Egyes források Salamon király nővérének sógornőjének, sőt leányának mond­ják. Ágota és Edvárd házasságának évszá­mára vonatkozólag nem találtam ezideig fel­jegyzést, csak következtetés útján juthatunk egy évszámhoz. Sok forrás említi, hogy leá­nyuk, Margit skót királynő 9 éves volt, mikor Edvárd családjával visszatért Anglába. Mi­után pedig idősebb gyermekük is volt, Edgár és a két gyermek közt körülbelül két év kor­különbség volt, esküvőjüket egy 1044 körüli időpontra tehetjük. Angliában közben Canut meghalt és Hitté­rítő Edvárd lépett a trónra, ki szerette volna a trónöröklést biztosítva látni és ezért Aldred Worcester-i püspököt elküldte Magyar­országba az Aethelingekért. Edvárd, felesége Ágota és három gyerme­kük Edgár, Margaret és Christina 1057-ben kötöttek ki Angliában. Velük volt Aldred és több magyar úr. A kíséret magyar tagjainak neve több angol család genealógiájában elő­fordul, így a Drummond, Leslie, Borthwick,

Next

/
Thumbnails
Contents