Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 7. szám - Európa politikai problémái

7.929 Április 1 lyásra tett szert és ezek a gazdasági körök lettek a legerályesebb támogatói az új gazdasági expanziós törekvéseknek, a neoszlavizmusnak. Akuttá vált a kivitel útjának a biztosítása, a Dardanellák megszerzésének kérdése. Ezáltal a Konstantinápoly megszerzésére és a nyugat felé irányuló expanziós törekvés, amely eddig egyházi, illetőleg nemzeti motiválást kapott, most gazdasági alapon vált aktuálissá. Angliával való külpolitikai helyzete is igen előnyösen változott meg Oroszországnak. Angliának mindinkább szüksége lesz Oroszországra, hogy azt megnyerje bekerítő politikájának egyrészt, másrészt, hogy visszatartsa őt a Perzsa-öböl felé való expanziótól. Ezért az angol politika még Konstantinápolyt is hajlandó volt Oroszországnak átengedni, annál is inkább, mert most már a Suezi-csatorna fennállás óta Angliának Indiába vezető útja már nem Konstantinápolyon, hanem Egyptomon keresztül vezetett. Ilyen módon Oroszország a keleti politika helyett, amelyet a japán vereség óta úgyis felhagyni kényszerült, ismét a Konstantinápoly felé, a nyugat felé való terjeszkedés politikáját tolta előtérbe. És itt lép arra a térre, amely a Monarchiával való összeütközéssel a világháborúra vezetett. Ezek voltak az előzményei egyébként a világháború kitörésének is, amelyek a háború okai között a legelső helyet foglalják el, hiszen az orosz politika ezt a kérdést háború nélkül elintézni nem tudta volna. Ilyen módon a szláv-kérdés egész Európa politikájának alakulására a legdöntőbb befolyást gyakorolta. A jelenkor problémái A jelen politika problémái voltaképen és végső kihatásaiban a békeszerződések, illetőleg a mai állapotok megrögzítése és annak revíziója köré csoportosulnak. Az ú. n. locarnói megállapodások, a semlegesség garantálására kötött nemzetközi szerződések, a különböző választott bírósági és barátsági szerződések, a kisebbségi kérdés egész komplexuma, végül a legújabb keletű nemzetközi egyezmény, a Kellogg-paktum, végeredményében mind a Páris-környéki békék folyamányai, amelyek az egyensúlyát vesztett beteg Európa gyógyulását próbálják elősegíteni. Az eredmény azonban a legjobb esetben is igen kétséges. Nem a kórokozó bacillust igyekeznek a politika mai orvosai, a világ diplomatái kipusztítani, az orvosszerek legfeljebb a kór felszínes heveny sebeire hozhatnak talán rövid enyhülést, a kórokozók maguk a békeszerződések, ez azonban a kuruzslók előtt nebántsvirág. A locarnói szerződés nem egyéb, mint Németország mai nyugati határainak ujabb elismertetése, mintha a győzőknek egy szerződés, a békeszerződés nem lett volna elégséges. Mintha érezték volna, hogy erkölcsi kötelező ereje nem lehet az egyoldalú diktátumoknak. Ebben Németország feltétel nélkül lemond a nyugati határait érintő kérdésekben a háború jogáról, minden körülmények között elismerve azokat. A locarnói szerződésnél sokkal általánosabb természetű a Kellogg-paktum, hiszen az Egyesült Államok, sőt Oroszország is részt vesz abban. Ennek az a lényege, hogy az aláíró felek a szerződés szerint lemondanak arról, hogy a háború, mint a nemzeti politika eszközét igénybe vegyék és kötelezik magukat arra, hogy egymáshoz való viszonyukban változásra csakis békés eszközökkel fognak törekedni. A jogos önvédelmet ez a paktum sem korlátozza, amikor kimondja, hogy minden nemzetnek, minden időben joga van arra, hogy területét támadás vagy invázió ellen megvédje és egyedül ő kompetens annak meghatározására, hogy a körülmények feljogosítják-e arra, hogy saját megvédése érdekében háborúba lépjen. Az egész paktum gyakorlati jelentőségére legjellemzőbb magának Kelloggnak a nyilatkozata, amely így szól: „Nem vagyok oly elvakult, hogy azt higyjem, hogy most már az örökös világbéke korszakához érkeztünk volna el, de feltétlenül azon a nézeten vagyok, hogy a világ óriási haladást tett a nemzetközi viszályok békés elintézése terén". Az ország első faiskolája CICIÉI) Budapesti irodája: 1U> ANDR/USY Él £4* Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld f'mi nplrimiif n