Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Asszonyok munkája a revizióért

Magyar Külpolitika o. szam belébe tartozó, jelenleg Miskolcon működő jogakadé­miát'', hanem egy nagy hiányt pótló, régen várt munka, mert hisz magyar szerző Svédországnak ige; eredeti, kialaKuiásában érdekes és a mienkhez nem egy vonásban hasonló alkotmányát eddig még nem tette tanulmány tárgyává. A kitűnő szerzőt a kérdés irodalmában való elmélyedésén kívül még Svédor szágban tett hosszabb tanulmányútja is különösen predesztinálta e könyv megírására, amelyért csaK hálás lehet a szegényes magyar külpolitikai és össze­hasonlító jogi irodalom. vitéz Nagy Jván. A finn és észt jogrendszer írta: Csekey István Budapest („Magyar Közigazgatás"), 1928. 48 1. Ára 2.— P. Politzer Zs. könyvkereskedésének bizo­mánya. Szerzőnek, a tartui (doipati) egyetemen a köz­igazgatási jog professzorának, ez az uj munkája azt a célt szolgálja, hogy a magyarság két északi rokon népének, mely tíz esztendővel ezelőtt önálló állami életre rendezkedett be, jogfejlődését és tételes jogi intézményeit megismertesse. A szerző ezzel annyival is inkább üdvös munkát végzett, mert ezeknek az uj demokratikus köztársaságoknak jogintézményei mindeddig ismeretlenek voltak Magyarországon, már pedig rokonaink modern állami berendezéséből igen sok rokonszenves dolgot tanulhatunk. Finnország al­kotmánya hosszú történelmi fejlődésen ment át. Csekey külön tárgyalja mindkét országban a jogfej­lődést, majd az alkotmány, a közigazgatás, a magán­jog, a büntetőjog, valamint az igazságügyi szervezet és eljárás intézményeit. Emellett pompás bibliográ­fia egészíti ki az anyagot, még hozzá a két államra nyugoti nyelveken megjelent jogi művek úgyszólván teljes számmal. Kétségtelen, hogy jogi irodalmunk értékes művel gyarapodott. Üás üeutschtum in Rumpfungarn Fenti címmel a minap megjelent a „Sonntagsblatt" kiadásában egy körülbelül 200 oldalas könyv. A mű elöaZcivát dr. Bleyer Jakab írta. Maga a munka három teljesen önálló részre oszlik. Az első rssz tárgyalja a németnyelvjárásokat Csonkamagyaiországon, szerzője dr. Schmidt Henrik, a kiváló nyelvjárás kutató, aki a különböző itteni nyelvjárások kutatása mellett taglalja azoknak fon­tosságát és egyúttal történeti és földrajzi képet is nyújt az itten: német települések fejlődéséről. A má­sodik részben Schilling gimnáziumi tanár írja le a némettelepüléoeket Csonkamagyarországon az Ár­pádok korától egész a XVIII. és XIX. századi tele­pülésekig. A harmadik részben közöl Schnitzler dr. statisztikai adatokat a osonkamagyarországi német­ségről. A németség ma az egyetlen fontos nemzeti­sége Csonkamagyarországnak és számuk az utolsó népszámlálás alapján 551.211, tehát az összlakosság­nak 6.9 százaléka. A könyvet sikerült etnográfiai térkép egészíti ín. F. S. Háborús felelősség Hézagpótló vállalkozás indult meg egy évnegyedes folyóirat keretében. A háborús felelősség. Diplomá­ciai és Kultúrtörténeti Szemle címmel Horváth Jenő egyetemi rendkívüli tanár szerkesztésében. A külföl­dön ma már mindenütt terjedelmes időszaki vállala­tok, kiterjedt irodalom, tudományos intézmények fog­lalkoznak az elmúlt évszázad történelmével, melyre vonatkozólag évről-évre fontos és értékes okmányok ezrei látnak napvilágot. Tekintettel arra, hogy a magyar szakfolyóiratok a történelemmel annak egész terjedelmében foglalkoznak és ennek következtében a magyar jelen és a magyar jövő szempontjából fon­tos legújabb korra csupán elenyésző csekély hely biztosítható, a fenti folyóirat kizárólag a legújabb kor történetével foglalkozik, ku ónos tekintettel a háborús felelősség kérdésére, amely a darabokra té­pett Magyarország szempontjából elsőrendű íontos­Sgal bír. Ugyanakkor, amidőn a berhni Krxegs­ISdfrage, a párisi Revue de l'histoire de la guerre tX uevue d'histoire moderné, a londoni Journal of the British Institute of International Affaira és a most meginduló amerikai Review of Modern Hxstory nagy felkészültséggel közlik a politikai pályára ké­szülő közönséggel és a szakemberekkel a legújabb kutatások eredményeit, a magyar folyóiratnak nem­csak erre kell vállalkoznia, hanem a magyar vonat­kozású források felkutatására és közlesere is Az első kettős füzet 160 oldalon igyekszik a sokfele fel­adatnak eleget tenni. Elsőrangú tanulmányokat kö­zöl hazai és külföldi szerzőktől, eddig ismeretlen szerb okmányokat a háború előkészítéséről es meg­kezdi a külpolitikai vonatkozású magyar hivatalos okmányok közzétételét, 1867-től kezdődőleg. A folyó­irat Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek), Buda­pest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. kiadásában jelenik meg! Előfizetése nagy terjedelme és tartalma ellenére évi 16 Pengő, a 10 íves kettős füzetek ára 8, a 6 íves egyes köteteké 4 Pengő. IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmano Othmár Az idegenforgalmi tanács új tagjai A kereskedelemügyi miniszter Dezseőffy Aurél kereskedelemügyi államtitkárt az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács elnökének helyetteséül kije­lölte, továbbá Andrássy Sándor gróf belső titkos ta­nácsost, a Kir. Magyar Automobil Klub elnökét, Platthy György kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, Bornemissza Lipót bárót, Dormándy Géza ny. tábornokot, a Dunagőzhajózási Társaság ma­gyarországi képviselőjét, Hóman Bálint egyetemi ta­nárt, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Ma­gyar Miklós és Scheuer Róbert székesfővárosi tör­vényhatósági bizottsági tagokat, valamint Tóth László dr.-t, a Nemzeti Újság felelős szerkesztőjét az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács tagjaivá kinevezte. Tizenegy nemzetközi kongresszus lesz 1929-ben Budapesten Budapestet választották az illetékes külföldiek. Itt tartják meg a tenyészállat és az árumintavásár le­zajlása után május 8-tól 15-éig a nemzetközi nőszö­vetségek kongresszusát, május 17-étől 22-éig a teozó­fusok nemzetközi kongresszusát, május 25-étől 29-éig a colorista (textil) vegyészek nemzetközi kongresszu­sát, május végén a nemzetközi tiszti vívóversenyt, június elején a Nemzeti Lovarda nemzetközi lovas­versenyt rendez, július elején lesz a nemzetközi ta­lajtani kongresszus, amelynek bevégzése után a kül­földi geológusok bejárják egész Magyarországot ta­lajtani viszonyok tanulmányozására. Augusztus ele­jén lesz a harmincnegyedik nemzetközi eszperantó kongresszus, augusztus 16-tól 25-éig lesz a nemzetközi diákkongresszus, szeptember elején lesz a nemzetközi szabadalmi kongresszus, október 1-étöl 7-éig pedig a nemzetközi balneológiai és biológiai és hidrológiai kongresszus. A nemzetközi kongresszusokon kívül jú­nius elején nagyszabású népies lovasünnepélyt ren­deznek, amelyen képviseltetik magukat azok a kül­ioldi államok is, ahol a népies lovassportot űzik. Szeptemberben az olasz idegenforgalmi alakulatok vezérei visszaadják a magyar idegenforgalom hiva­talos tenyezomek februári látogatását. Októberben lesz Budapesten a nürnbergi hét, amelyre lerándul a nürnbergi opera, a nürnbergi művészek kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents