Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Asszonyok munkája a revizióért

1929 15 Március 16 rendeznek. Ugyancsak az ősszel a porosz természetvédelmi intézet tanulmányi kirándulást rendez Magyarországra növényföldrajzi szempontból és a vidéken növénygyűjtést rendez. Már folynak az előkészületek az idei Szent István-hétre, amely még a tavalyinál is nagyobb stilübb és ragyogóbb lesz. Az idegenforgalom és kereskedelem vonatkozásai Bársony Oszkár előadása Bársony Oszkár, az Ibusz vezérigazgatója február 13-án nagyérdekű előadást tartott a Fővárosi Kereskedők Egyesületében s előadásának rövid gondolatmenete a következő volt: A háború utáni rekonstrukciós munka annyi energiát és sok értéket kötött le, hogy uj erőforrások után kellett nézni, melyek között a láthatatlan exportot jelentő idegenforgalomnak van a legnagyobb jelentősége. Bőséges adatokkal igazolta, mit jelent a felfokozott idegenforgalom az egyes államokra nézve és ismertette a mi adatainkat is. A magyar kereskedelem szempontjából főleg a Kelet jön figyelembe, mert arról jöve Budapest az első olyan város, ahol a Kelet turistái mindazt feltalálhatják, amit egyébként csak a tőlünk Nyugatra eső államok nyújtanak. A magyar gyógy- és üdülőhelyek megfelelő fejlesztése nemcsak azért volna fontos, hogy a magyar közönséget eltereljék a külföldtől, hanem hogy Budapest a valóságban is azzá a vásárlási centrummá váljék, amellyé a budapesti kereskedők áldozatkészsége, kifinomult ízlése és dúsan felszerelt üzletei avatják. Számítása szerint idegenforgalmi mérlegünkben még mindig kb. 10 millió deficit mutatkozik, melynek eliminálására azonban fejlődő idegenforgalmunk reményt nyújt. E tevékenységben szép szerep várna a budapesti kereskedőkre is. Felsorol néhány ötletet erre vonatkozólag, melyeket könnyen lehetne megvalósítani. A meleg érdeklődéssel kísért előadást társasvacsora követte. Idegenforgalmi kutató intézet Berlinben Berlinben idegenforgalmi kutatóintézetet állítanak fel. Németországban mindig erősebben ver gyökeret az a felfogás, hogy az idegenforgalomnak nemcsak a praktikus, de a tudományos művelése is szükséges. Ez a megfontolás egy Idegenforgalmi Kutatóintézet felállítását eredményezte. Az intézetet a berlini keresk. főiskolában rendezik be, ahol a német idegenforgalom szakemberei már tavaly is „Frendenverkehr als Wissenschaft" címen érdekes előadássorozatot tartottak az idegenforgalomnak, mint tudománynak műveléséről. Vizuinkedvezmények A m. kir. belügyminisztérium a Wien—Sopron— Barcs, Wien—Sopron—Pécs—Magyarboly—Eszék-i (Osijek), Wien—Sopron—Murakeresztur—Cakovec— Varasdin-i, Wien—Zagreb és Pozsony (Bratislava) — Zagreb útvonalakon utazó külföldi állampolgárok részére a magyar területen való átutazáshoz szükséges vízumnak a belépő határállomáson való kiadását engedélyezte. Az oda- és visszautazásra érvényes magyár átutazási vízumot a belépő határállomás rendőrhatósága 2 pengő vízumdíj lefizetése ellenében adja. A jugoszláv átutazási vizűm A Jugoszlávián át Olaszországba utazók figyelmébe ajánljuk, hogy a vonatban kiszolgáltatandó 10 dináros átutazási vizűm csak bizonyos meghatározott útvonalakon és csak akkor érvényes, ha Jugoszlávián át átszállás nélkül közvetlen kocsiban gyorsvonaton utaznak. Ezen útvonalak a következők: Kotoriba— Rakek, Koprivnica—Fiume, St. Ilj—Rakek. Tehát nem érvényes a 10 dináros vizűm Jesenice határállomáson át. 1000 frankos új francia bankjegyek A Banque de Francé Paris 1927. évi kibocsátású 1000 frankról szóló új bankjegyeket hozott forgalomba. E bankjegyek 129/234 mm. nagyságú, vízjeggyel ellátott fehér papíron készülnek. Az előoldal alapszíne halvány világoskék, világos sárga, mintázattal. A jegykép többszínű, túlnyomólag sárga és kék. Statisztikai adatok idegenforgalmunk fejlődéséről A főváros statisztikai hivatalának legutóbbi adataiból erősen bontakozik ki a most elmúlt esztendő idegenforgalmának a mindinkább fokozatos fejlődése. Ezen adatok szerint az 1919 és 1920-as esztendők szomorú emlékei közé az is tartozik, hogy mindössze alig csak 14.000 külföldi jött Budapestre. Az elmúlt esztendők idegenforgalmi tevékenysége már ötször annyi külföldi vendéget hozott: pontosan 71.000. Tulajdonképen 268.600 idegen érkezett tavaly Budapestre, de ezek közül 160.000 csak Budapesten volt idegen, mert a valóságban Magyarország más területéről jöttek fel. Még az a további 38.000 utas sem volt idegen, akik Magyarország elszakított részeiről jöttek el hozzánk. Legtöbben mint mindig, most is Bécsből jöttek. Hatalmas propagandát fejtett ki e téren és fejt ki most is Bécsben, a Schottenthornál „Schenker" cég alatt, mint ismeretes az Ibusz bécsi fiókja, főleg a Jöjjön 3 napra Budapestre című kombinált jegyfüzetével és a múltban pedig Budapest és a magyar vidék szépségeinek a bécsi Ringstrasse egyik kirakatában vetített képekkel való bemutatásával. Különösen feltűntek nagy számukkal az Észak Amerikai Egyesült Államokból érkezettek, 8805-en jutottak el hozzánk 1928-ban, mely hét egyfélszeresének felel meg a békebeli éveknek. Kiemelkedik még Nagybritannia, ahonnan 3542 angol vendég kereste fel fővárosunkat. Olaszországból 2691, Svájcból 1990-en és Franciaországból 1989-en rándultak el hozzánk. A fővárosi statisztikai hivatal által kimutatott adatok ékes bizonyítékai annak a céltudatos munkának, melyet a két legrégibb múlttal rendelkező idegenforgalmi hivatalunk Zilahy Dezső vezérigazgató vezetésével a fővárosi idegenforgalmi és Bársony Oszkár vezérigazgató vezetésével az Ibusz menetjegyirodája fejtettek ki hazai idegenforgalmunk emelése érdedében. Angol és osztrák cserkészek húsvéti látogatása A magyar cserkészek azt a helyzetet, melyet az egész világon e.terjedt cserkészmozgalomban maguknak kivívtak, nemcsak arra használják ki, hogy maguk járjanak idegen országokban és gyűjtsenek ott tapasztalatodat, hanem arra is, hogy azokat az idegen, külföldi cserkészbarátaikat, akikkel megismerkednek, Magyarországra hívják és így közvetlenül megismertessék velük hazánk szépségeit és érdekességeit. Múlt év nyarán a tihanyi nemzetközi vizicserkésztáborczással kapcsolatosan száznál több külföldi járt ilyen alapon Magyarországon. Három éve, a megyeri nemzeti nagytáborozással kapcsolatosan, szintén több^záz külföldi cserkész látogatta meg a magyar cserkészeknek ezt a nagy megmozdulását. Az idén már maguktól jelentkeztek angolok és osztrákok, akik húsvéti szünidejüket Magyarországon akarják eltölteni. így több mint 50 bécsi cserkész látogat le Húsvétkor Budapestre és mintegy 150 angol cserkészvezető, cserkész és farkaskölyök vezetőnő érdeklődött, hogy szívesen látja-e őket a Magyar Cserkészszövetség. Ez az angol csoport az angol Kent grófság cserkészeiből és cserkészvezetőiből tevődik össze, akik programmszerúleg már évek óta töltik húsvéti vakációjukat külfüidi országokban. így tavaly Ausztriában, tavalyelőtt Spanyolországban, azelőtt Schweizban, azelőtt Franciaországban, azelőtt Belgiumban jártak.