Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Asszonyok munkája a revizióért

1929 l;; Március lf> ság kölcsönös kicserélése, utazások, szellemi együttműködés küszöbölhetik ki, s hogy a kérdés kedvező megoldása vagy az egyik vagy a másik rész némely követelésének feláldozásával történhetik csak meg. A nemzetközi magánjog kötelező főiskolai oktatása A Külügyi Társaság legutóbbi igazgatósági ülésén magáévá tette Réthey Ferenc dr. nyugalmazott főispán, egyetemi magántanárnak azt a javaslatát, hogy intézzen a Külügyi Társaság a nemzetközi magánjog kötelező főiskolai oktatása tárgyában beadványt a kultuszminisztériumhoz. Réthey javaslatának megokolása a következő: A nemzeteK közötti békés kiegyenlítés nagy céljának megvalósítása érdekében kifejtendő társadalmi és tudományos munkálkodás elősegítése a Magyar Külügyi Társaságnak egyik főcélját képezi. A nemzetek közötti békés együttműködés megvalósításának és a súrlódási felületek eltüntetésének egyik leghathatósabb eszköze a nemzetközi jog müvelése is. A különböző ellentétes territoriális jogszabályok kolliziójábói származó összeütközéseknek a nemzetközi jog segítségével való elhárítása, kiegyenlítése kétségtelenül a béke nagy célját szolgálja. Bizonyára e megfontolás vezette a Magyar Külügyi Társaságit is arra, hogy a nemzetközi jogi szakosztályt létesítette, amely tényleg igen aktív munkálkodást fejt ki. E fontos munkának mintegy a kiegészítéseként tisztelettel javaslom, hogy kérje fel a Magyar Külügyi Társaság Nagytekintetü Igazgatósága a Kultuszminiszter ár figyelmét a nemzetközi magánjog rendszeres tanításáyiak a nagy fontosságára. A jogi oktatás reformjára vonatkozó előmunkálatok folyamatban vannak. A reform évtizedekre eldönti a jogi oktatás sorsát. A reformnak kapcsolatosan a nemzetközi közjog művelése minden valószínűség szerint megfelelő helyet kap. Igen'kívánatos azonban, hogy a nemzetközi magánjog művelése is megfelelő módon biztosittassék. E célból feltétlenül szükséges, hogy a nemzetközi magánjog, mint külön önálló főkollégium adassék elő, számára az egyetemeken külön tanszék rendszeresítessék és külön vizsgatárgy legyen. Ez annál inkább szükséges, mert a trianoni Magyarországban önállóvá lett külpolitikai képzés ezt nélkülözhetlenné teszi. Enélkül pl. a konzulképzés el sem képzelhető. Ezenfelül azonban egy másik, gyakorlati szempontból általánosabb jelentőségű indok is szól a nemzetközi magánjog rendszeres tanítása mellett. A mai trianoni Magyarországban ugyanis számtalan olyan magánjogi kérdés, amely azelőtt a teritoriális magyar magánjog szabályai szerint volt megoldható, ma, ] űlönösen az utódállamokkal szemben fennálló viszonyainknál fogva, csak a nemzetközi magánjog elvei alapján lesz elbírálható. Ilyen esetek úgyszólván manapság mindennapi esetek. Méltán állíthatjuk, hogy a mai határok mellett a nemzetközi magánjog a gyakorlati szükségesség szempontjából ugyanolyan helyet foglal el, mint a régi Magyarországban az osztrák jog. Miként nem mellőztetett annak a tanítása, úgy nem mellőzhető ma a nemzetközi magánjog tanítása sem. Pembauer József zongoraestje Pembauer József müncheni zongoraművész és zeneakadémiai tanár a minap tartotta egyetlen budapesti hangversenyét a Vigadó nagytermében. A német zenekultúrának ez a pregnáns képviselője Beethoven, Brahms, Chopin és Liszt műveiből adott elő jellemző darabokat és művészetének dinamikus erejével, szinte az aprólékosságig menő cizelállú plaszticitásával nagy és őszinte sikert aratott. A hangversenyen jelen volt Schoen, Németország budapesti követe, valamint Calice osztrák követ is. KÖNYVESHÁZ A svéd alkotmány írta: Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja A „Miskolc: Ev. Jogakadémia Tudományos Krtekezéseinek Tára" 31. számaként jelent meg 1928 végén egy százoldalas kimerítő és hézagpótló tanulmány A svéd alkotmány-ró\, a jogakadémia tudós dékánjának, Bruckner Győzőnek tollából. Az egyszerű cím valójában egy hatalmas tanulmányozást igénylő, összefoglaló munkát takar, melyben a szerző Svédország népének, mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének es szociális viszonyainak érdekes és részleteiben a magyar közönség előtt bizony eléggé ismeretlen adagokkal való felvázolása után, az évezredes múltra visszatekintő svéd alkotmány történelmi előzményeit is ismerteti. Részletesen szól az 1809-iki svéd alaptörvényről, mely a mai svéd alkotmánynak alapköve, azután az országgyűlésről (riksdag) és a választójogról. Igen érdekes az államtanácsnak, a minisztériumnak szervezete, amiből kitűnik, hogy Svédországban valójában még ma sincs igazi parlamentárizmus és parlamentáris kormány! A királyi hatalom ellenben meglehetősen megszűkült; így mint érdekességet felemlíthetjük, hogy az utolsó nemesítés 1902-ben történt, mikor a király Sven Hedinnek, a v ilághírű utalónak adományozott nemességet. Külpolitikai szempontból igen jelentős a kötet első fejezete, a svéd-magyar politikai és vallási kapcsolatok áttekintéséről. Az első politikai érintkezés Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf között létesül, akik a Habsburgok ellen keresik egymás szövetségét. Ennek az észak-keleti szövetségi politikának határozott irányt Oxenstiema is I. Rákóczy György, majd X. Károly és II. Rákóczy György tárgyalásai adtak, a svéd királyok azonban mind a két alkalommal cserbenhagyták az erdélyi tejedelmeket. A magyar evangélikus rendek XII. Károlytól kérik egyházuk támogatását, aki az eperjeü ev. kollégium kiépítéséhez 20.000 forinttal hozzá is járult s intézkedett, hogy a greifswaldi egyetemen négy eperjesi magyar theológus kapjon állandóan ösztöndíjat; ugyancsak ő gyűjtést rendelt el a híres késmárki fatemplom felépítéséhez is. Ujabban a világháború idején a svédek, különösen Södcrblom Nathan uppsalai érsek buzgólkodására, igen sokat tectek Oroszországban sínylődött hadifoglyaink érdekéjén. Bruckner Győző széles alapokon felépített, egy kiváló historikus és éles jogászi elme bélyegét magán viselő tanulmánykötete, nemcsak — mint írója mondja — „kedves kötelesség azzal a nemzettel szemben, amely a történelem tanúsága szerint ismételten megmentette az ősi eperjesi ev. kollégiumot és a kei •! Fennáll 54 ér óin |* +1 Fennáll 54 év óta l# S) ^ ~~"Maglermelö és Magkereskedelmi Rt. Budapest ' <f> * Központ: VII., ROTTENBILLER-UTCA 53. * Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. ^ ^ Kertészeti lelepek: 1., BUDAKESZI-ŰT 75. SZ. és CSEPEL fi ÍÜ legkiválóbb minőségű gazdasági magvak. Fajtiszta, legmagasabb csiraképességü W f> konyhakerti és virágmagvak. Fümagvak és fümagkeverék kerti pázsitok, állandó *• ^ kaszálók és legelök létesítésére. Ceg/obb gyártmányú méhészeti és kerti eszközök. ^ Díszesen kiállítóit képes füárjcyyzék ingyen és bérmentve.