Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Asszonyok munkája a revizióért

Magyar Külpolitika 12 6. szám ország kormányzójának, aki — tudvalevőleg — a komphajó találmányának jelentőségét legelőször ismerte fel, azért, hogy Fiume elvesztéseért azzal kárpótolja, hogy a csepeli kikötőt kapcsolatba hozza a világkikötőkkel. A földrajzi tényezők befolyása az Egyesült Államok gazdasági viszonyaira Butler Wright amerikai követ előadása Az Egyetemi Hallgatók Angol Köre meghívására J. Butler Wnyht, az Egyesült Államok budapesti követe a Közgazdaságtudományi karon előadást tartott „A földrajzi tényezők befolyásáról az Egyesült Államok közgazdaságára" címmel. Az előadót a fakultás tanári kara élén dr. Dohn Géza dékán fogadta s az előkelő közönség nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatta végig az előadást. Az előadó, íviután kiemelte, hogy milyen fontos a nemzetközi kapcsolatok ápolása, röviden utalt arra, hogy előadása tárgyául azért választott közgazdasági témát, mert ma valamennyi aktuális kérdés elsősorban közgazdasági természetű. Majd nagy vonalakban vázolta az Egyesült Államok területi viszonyait s különös figyelmet szentelt a Panama csatorna fontosságának. Az Egyesült Államok nagy kiterjedése mellett rendkívül fontos ez a nyugatot a kelettel öszszekötő vizi ut. Ezzel kapcsolatban megemlékezett arról, mily nenéz az ily roppant kiterjedésű országokat unifikálni. Például a rabszolgaságot, a néger kérdést hozta fel. A rabszolgaság ugyanis kizárólag a déli részeken ^olt elterjedve s északi határa körülbelül összeesett a gyapottermelés északi határával, így voltaképpen Észak és Dél küzdelme egy nagv gazdasági jellegű harc volt. Az Egyesült Államok bevándorlási mozgalmaival kancsolatban kifejtette, hogy a multbaii az Egyesült Államok a bevándorlási szabadság híve volt, egyrészt azért, mert ezt a szabadságjogok természetes következménvének tartotta, másrészt pedig azért, mert a népesség ritkasága a gazdasági fejlődésnek útját állotta. A mai helyzet ezzel szemben az, hogy ma már a népesség bizonyos sűrűséget ért el, mely már biztosítja a gazdasági fejlődést, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a korlátlan bevándorlás különböző szempontokbál káros lehet és végül a bevándorlás növekedésével egyre égetőbb lett az asszimilálás szükségessége. A közlekedési problémákkal kapcsolatban hangoztatta, mily fontos a jó közlekedés az állami és a gazdasági életben. Nemcsak a közigazgatást könnyíti meg. de előmozdítja a közműveltséget és javítja a falu kulturális viszonyait is. Az autó nagyban hozzájárul a távolabb fekvő gazdasági területek feltárásához. Az előadás után Teleki Pál gróf köszönte meg az érdekes és értékes előadást. Welinszky György. Horváth Jenő előadásai a Magyar Külügyi Társaságban Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaságigazgatója február hó folyamán két rendkívül érdekes előadást tartott a Társaság nemzetközi jogi, illetőleg tudományos szakosztályában. Február 14-én: „A Magyarországon volt külképviseletek jogviszonyai 1918 előtt" címmel tartott előadást Nagy érdeklődés mellett fejtegette azokat a különös és nemzetközi jogi diplomáciai gyakorlatban is páratlanul álló részleteket, amelyekből a kerdes felénült. A bemutatott eredeti iratok arról tettek tanúságot, hogy az idegen hatalmak mar évtizedek ota megkísérelték konzuli képviseletek felállítását Maoyarországon, ennek azonban a bécsi kormány Metternich herceg ideje óta következetesen ellene szegült. Február 21-én „Hivatalos angol-magyar kapcsolatok 1815—1848" címen Horváth Jenő a Mettermchkorabeli angol-magyar kapcsolatokat ismertette es különösen Esterházy Pál herceg londoni nagykövetségével foglalkozott. Egykorú emlékiratok alapján kimutatta, hogv a herceg Londonból való távozása a nagykövet mellé beosztott osztrák Neumann mesterkedéseinek voit köszönhető. Mindkét előadást nagyszámú és előkelő közönség hallgatta végig s lelkes tapssal honorálta. Julién Reyne francia publicista hazánkról szerzett tapasztalatairól Mint emlékezetes, az elmúlt év nyarán több neves francia író és tanárokból alakult társaság a Külügyi Társasággal folytatott levelezés és annak meghívása kapcsán középeurópai tanulmányútiuk alkalmából Budanestre is eljöttek. A Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztálya fogadta és kalauzolta elutazásuk napjáig a külföldi társaságot. Ezen utazásról be is számolt Juiien Revne a La Revue Mondiale 1929 ianuári számában <60. oldaltól) Vue sur l'Europe Centrale címen s leírja utiélményeit. s hazánkra vortatkozólnp- (itt helyt kivonatosan közölve) a következőket írja: Miután pár szót szentel a magyar tanvák, szalmakazlak tájainak, lefesti azt a remek kénét, ame.lv C'"rlton-Hsállóbeli lakásáról eléie tárul. Beszélgetései "olyamán meglátia azt a különbséget, amely a magabízó ujjászüle:ett cseh nemzet és az ősi hagyományokhoz ragaszkodó, a békeszerződéseket igazságtalanoknak megbélvecző magyarok között van. Meleg' szirrmátiával ír kísérőiéről, eey fiatal emberről, aki megható módon bizonyítja előtte a magyar igazsápot. Kimennek a Szabadság-térre, ahol a szobrok a párisi Concorde-tér Strassburg szobrát juttatják eszébe, amikor fekete fátyollal gyászolta az elveszett ElszászLotharin«iát. Az Ország'háza meglátogatása alkalmával a Magyar Külügyi Társaságban Paikert Alajos fogadja, akinek „barátságos és komolv" magatartása, valamint a magvar követelések kérdésében való finom tapintata tűnik fel neki. Átveszi a megcsonkított Magyarország képét, amelyet a Mansz adott ki, s amely szerinte igen ékesen beszél. Leírja még a parlament szépségeit, a milléniumi emlékmüvet, s a különböző múzeumokat, kiemelve a Mezőgazdasági Múzeumot, amely megszervezőjét, Paikert Alaiost dícsé>i. Végül összehasonlítást tesz Csehország és Magyarország között és arra a következtetésre jut. hogy a nemzetek közötti súrlódásokat, eevenetlenkedések.t a népek kölcsönös közeledése, az ifjúDURANT-RUGBY sze m ély- és <2014) gyorsteherautók vezérképviselete: FEHÉR MIKLÓS GÉPGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KER., VÁCI-UT 80. SZ.