Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Miért nem lépett be amerika a nemzetek szövetségébe?

1929 7 Március 16 rúért. Az ár, amelyet Angliának fizetnie kell, igen nagy: meginog világhatalmi helyzete. Hogy Anglia világbirodalmi helyzete milyen mértékben fog aláhanyatlani. ez Anglia bölcseségétől vagv szerencséjétől függ, a fizetés elől azonban kitérnie nem lehet. Hasonlóképpen minden európai országnak, sőt Amerikának is fizetnie kell. Kérdezzék csak meg a farmereinket. Mibe került a háború ? Lássuk most, hogy mibe került a háború. A legmegbízhatóbb statisztikai adatok szerint a világháború 30,000.000 ember életébe és 400 milliárd dollárba került. Ebből az összegből az Egyesült Államok, továbbá Kanada, Ausztrália, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Németország és Oroszország valamennyi családja számára egv-egy tökéletesen beinstruált és egy 2500 dollár értékű házzal ellátott ötholdas farmot vehettünk volna. Továbbá a fenti országok minden 200.000-nél több lakossal bíró városa számára egy-egy 5,000.000 dollár értékű könyvtárat, egy-egy 5,000.000 dollár értékű kórházat s egy-egy 10,000.000 dollár értékű egyetemet építhettünk volna, és így tovább és így tovább . . . S mindezek után még mindig elég pénzünk maradt volna arra, hogy megvásároljuk egész Belgiumot és Franciaországot minden értékkel bíró jószágával: farmokkal, házakkal, gyárakkal, templomokkal, vasutakkal és autókkal együtt, amit csak ez az utóbbi ket ország 1914-ben magáénak mondhatott. (Ugyanis az 1914-iki hivatalos francia statisztikák szerint a Franciország birtokában lévő javak értéke 62.000,000.000 dollár volt.) S mindez azért történt, hogy Nagybritannia hegemóniája a világkereskedelemben megőriztessék, s hogy Franciaország legyen a világtörténelem legnagyobb katonai hatalma. Anglia elkerülhette volna a háborút, azonban Németország gyors fejlődése miatt .való féltékenysége őt is a „keresztes háborúban" való részvételre késztette. Azonban a világháborúnak nem a rendes harc volt a legkegyetlenebb része, hanem az a bestiális és embertelen kiéheztetési blokád, mely a fegyverszünet megkötése után még hat hónapig eltartott, s amelyben nemcsak Anglia, hanem az Egyesült Államok is részt vettek. Német polgárok — legnagyobb részben aggastyánok, nők és gyermekek — százezrei pusztultak el eme blokád következtében. Ez a blokád volt a Wilson-féle rezsim legkegyetlenebb, leggyávább cselekedete. Ez az éhség-blokád még hat hónappal azután is tartott, hogy Németország a Wilson-féle tizennégy pont alapján letette a fegyvert. Ez a tizennégy pont aztán természetesen szóba sem került a Versailles-i béketárgyalások alkalmából. Sokszor szemére vetik Amerikának, hogy amikor belépett a háborúba, nem ideális szempontok vezették. Hát akik ezt állítják, azoknak igazuk van. Sehol a világon nem fejtettek ki olyan őrületes háborús propagandát, mint az Egyesült Államokban. A parlamentben meg is említette valaki, hogy az angol kormány 500,000.000 dollárt költött erre a célra. Azzal a megokolással, hogy ez volt a legjobb befektetés, amelyet Anglia valaha eszközölt. A háborús pz-opaganda akkora méreteket öltött, hogv végül akadtak olyan ifjú emberek Amerikában, akik valóban elhitték, hogy a hazájukat és az otthonukat védelmezik, mikor a francia fronton küzdenek, mert máskülönben jön a Kaiser és mind elveszi a pénzünket". Ezek a fiatalemberek azonban azóta annyira kiábrándultak a háborús frázisokból, hogy nincs hatalom, amely őket rákényszeríthetné, hogy elmenjenek például a Németországon keresztül vágott lengyel korridornak vagy az Olaszországhoz csatolt német lakosságú Dél-Tirolnak a németek ellen való megvédelmezésére, bárhogy garantálta is ezeket a területeket a Nemzetek Szövetsége. Berger javaslata Mindezért a következőket tanácsolnám: tépjék szét az európaiak a versaillesi-szerződést, amelyet a háború, gyűlölet és a pokol diktált. Azután gyűljenek össze a világ öszAz ország első faiskolája INiHf/WY lilSII 111111 AA AÁA í Budapesti irodája: flv 1NI)I!/ÍIf¥ ÚT £4* Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld [ Í'ÍIII IW>M:IIIII íífii t 7>