Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 6. szám - Miért nem lépett be amerika a nemzetek szövetségébe?
Magyar Külpolitika ö 6. szám költözött, ahol Mattyasovszky Oszkárné Kőszeghy Éva új kedves otthont biztosított neki és családjának. 68 éves kora ellenére nap-nap után forgatta az oroszon kívül francia, német és angol nyelven egyformán ékes tollát. A technika legmodernebb eszközét, a rádiót óhajtotta kihasználni, hogy Budapestről terjessze eszméit. E tervének megvalósulása küszöbén érte el a halál. Hirtelen rosszullét lepte meg az orosz főurat, magához kérette feleségét, aki alignogy hozzálépett, látta, hogy ura keresztet vetve visszaadja lelkét teremtőjének. MIÉRT NEM LÉPETT BE AMERIKA A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE ? A nemzeteknek meg kell fizetniök a civilizáció ellen elkövetett legnagyobb bűnért: a világháborúért — Victor L. Berger amerikai képviselő az európai problémák megoldásáról Irta: Ifj. PÁLÓCZI HORVÁTH LAJOS U gy látszik, hogy problémát meglátni s azok megoldására rájönni, csak bizonyos távlatból lehet. Mi magyarok, talán mert érdekeltek vagyunk, túlközelről látjuk saját problémáinkat, ellenben^ sem magyar, sem pedig más európai nemzetbeli államférfi, nem tudott olyan frappáns egyszerűséggel rávilágítani a párisi békeszerződések létrehozta új Európa problémáinak és bajainak gyökerére és senki sem tudta olyan kézenfekvő és megdöbbentő világossággal megmutatni a mai beteges helyzetből kivezető utat, mint Victor L. Berger, amerikai képviselő. Victor Berger Mr. Steed képviselőtársának arra a kérdésére, hajlandó volna-e Amerika (Az Egyesült Államok) a Nemzetek Szövetségét támogatni abban az esetben, ha az valamelyik „agresszív" nemzet ellen akciót kezdene, — hosszabb cikkben válaszolt, mely a ..Congressional Eecord" című parlamenti folvóiratban jelent meg. Victor L. Berger cikkét, mely a párisi békeszerződésekkel kapcsolatban felmerült valamennyi égető európai problémát felöleli, megmutatva egyszersmind azok likvidálásának egyetlen lehetőségét is, — jelentősebb részeiben az alábbiakban ismertetjük: Mr. Steed, — így kezdi cikkét Victor Berger — nyilatkozatot kíván az Egyesült Államok „hivatalos szónokától" arra nézve, vájjon hajlandó volna-e Amerika a Nemzetek Szövetségét támogatni, ha utóbbi akciót indítana valamelyik „aggresszív" nemzet ellen. A hivatalos szónok" ezt . a nyilatkozatot nem teheti meg. És pedig nem teheti meg azért, mert ez nem egyeznék a hagyományos amerikai politikával (Monroe-elv), amelvtöl csak egyetlen egy esetben tértünk el: a világháború alkalmával. Ezt nem tekintve, két nagy akadálya van ennek a támogatásnak: az egyik a Versailles-i szerződés, amelvet a gyűlölet hozott létre, s amely állandósította a gyűlölködést, s amelytől éppen ezért minden vonatkozásban távol kell magunkat tartanunk. A második akadály a világpiacokért való versengés, amely még a mostani nemzedék életén belül igen nagy viszályokat fog létrehozni Amerika és Nagybritánnia között, hacsak Amerikában is létre nem jön egy erős szociálista párt az angol Labour Party mintájára. De amíg ezek az akadályok fennállanak, a fenti kérdésre vonatkozó diplomáciai kijelentések többet ártanak, mint használnak. Ha Mr. Steed kérésének engednénk, akkor valóban garantálnánk a háború utáni „status quo"-t, amit az a Verseilles-i szerződés hozott létre, amelyet a mi szenátusunk visszautasított. Mr. Steed ugyanis azt kívánja, írjuk alá mi is a Nemzetek Szövetségének határozatait, holott jelenleg a Népszövetségben az amerikai nép ünnpélyes akaratnyilvánításának következtében se helyünk, se szavunk nincsen. Ő természeteten csak az igazságos követelések támogatására gondol. Azonban ahhoz kétség sem férhet, hogy mindazok a határozatok, amelyeket a Népszövetségben hat szavazattal bíró Anglia kezdeményez, mindenkor „igazságosak" lesznek, azt pedig, aki ennek ellentmond, természetesen „aggresszív elemnek" fogják tekinteni. Mi ismerjük már a történelmet! Az Egyesült Államokban megvan a hajlandóság arra, hogv a világ rendőrének szereüét játsza. Azonban ez a békés rendőr — jól ismerjük a történelmet — igen könnyen útonállóvá válhatik. Az úgynevezett Versailles-i békeszerződés a mai Európában végbemenő valamennyi nemzetközi cselekedetek alapja, s a Nemzetek Szövetsége csupán azért jött létre Versaiiles-ban. hogy ennek a szerződésnek puszta eszközévé legyen. Akik ezt nem hiszik, kérdezzék csak meg Clemenceau-t, Lloyd George-ot meg Poincaré-t. Ez a Versailles-i szerződés kvintesszenciája az európai történelem ezeresztendős gyűlölködéseinek és féltékenykedéseinek, alapja Európa és Anglia összes belső zavarainak. Utóbbi ország belső bajai különben is sokkal komolyabbak, sem mint azt általában gondolják. Miért támogatná Amerika ezt a sűrített gyűlölködést, háta mögé állva a Népszövetség határozatainak ? Amíg ez a bűnös szerződés fennáll, addig nem lehet béke Európában, s addig Anglia sem lehet újra virágzó országgá. Legyünk végre őszinték és ismerjük be, hogy az európai népeknek — és különösképpen Angliának — fizetniök kell a világhábo-