Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Európa és Oroszország

Magyar Külpolitika 4 6. szám kovszkyt talán észtnek, Dosztojevszkyt pedig finnek tartották. Minket tehát most sem akarnak megis­merni és megérteni, s ezt szántszándékkal te­szik. Annál jobb. Ez megkönnyíti a végleges elválást. EiTŐl a szétválásról örömmel beszé­lek Magyarországon, mert Magyarország is 1 okona Ázsiának, a szó legdícséretesebb értel­mében. A mi őseink sokáig szomszédok voltak a Volga és az Ural között, s azt hiszem, hogy ugyanaz a honvagy fog el bennünket, ha Euró­pát nézzük, hátat fordítva történelem előtti elődeinknél-:. A délszlávokat is nemes ázsiai vonások ékesítik. A nagyszerű bizánci civilizációt, amely a romai és az athéni civilizációt nagyban túl­szárnyalta, a keresztesek és törökök egyesült igyekezete tette tönkre. Nagy Sándor, akit a föníciai bolsevizmus támogatott, elpusztította Tyrus és Sidon kultúráját. Cyrus Babylont fosztotta meg nagyszerű civilizációjától. Az inváziók sorozata adott halálos döfést az óiiási egyiptomi kultúrának. Kolumbus Kris­tóf utódai ölték meg a régi Mexikót, amely abban az időben sokkal kultúráltabb volt, mint a mai, amelynek mai vértanúságát közömbösen nézi Amerika, a haladás földje. Mindezt a történelemből merítettük talá­lomra. Európa állásfoglalása az orosz szenve­déssel szemoen, hogy úgy mondjuk, tradicio­nális. De az eredmény minden tradíció nélküli lesz, mert akkor fog megjelenni, amikor az európai népek túlságosan el lesznek foglalva ahhoz, hogy velünk törődjenek vagy megaka­dáiyozák, hogy mi mentsük meg önmagunkat. Oroszország egy nagy ázsiai országgá fog válni s ez áldás lesz a többi ázsiai országra nézve. « Hogy befejezzem cikkemet, csak még vissza keli utasítanom azt a barbár vádat, amely Oroszország barbárságát váltig hangoztatja. Oroszország sohasem volt barbár. Ennek a be­bizonyításába elég egy vázlatos történelmi át­teKÍntés. Rövid leszek. Oroszország mint állam 8624>en jött létre, Rurik trónralépése következtében, akitől első kormányzati szervezetét kapta. Ebben az idő­ben Anglia már Nagy Alfréd reformjait él­vezte, Középeurópa pedig Nagy Károly örök­sége felosztásának tanúja volt. Bizánc, miután sok nehézsíget legyőzött, bámulatba ejtette a világot pompájának fönségéveT. Mi ebben az időben jöttünk létre. Barbároknak vol­tunk-e nevezhetők? Ugyanúgy, mintha egy 12 éves gimnázista a maga fontosságának tuda­tában és önhittségében lenézné újszülött öcs­csét, mert az még nem tud olvasni. A X. szá­zadban Oroszország kereszténnyé vált, roha­mosan, egyetlen lendülettel. (988.) Tekintetbe kell vennünk, hogy már megkereszteltetése előtt hetven évvel megtűrte a kievi keresztény templomokat, amit ugyancsak nem lehet bar­bárságnál? minősíteni. A XI. században Oroszország oly kevéssé barbárnak tünt föl Európa szemében, hogy az vele szövetséget kötött. Bölcs Jaroslav (1019 10^4) leányát Annát Franciaország­királya veszi feleségül, Anasztázia pedig András magyar király neje lesz, míg Erzsé­bet férje Harald norvég király. Jaroslav fiai is elég jó házasságokat kötöttek. Iziaslav a lengyel király nővérét veszi el' feleségül, Svie­tosiav a trieri választófejedelem leányával lép házasságra, Vsevolod neje pedig a bizánci csá­szár leánya. Mindez azt bizonyítja, hogy Oroszországot Európa nem tartotta barbár­nak abban az időben, amely kevéssé előzi meg a véres borzalmak ama korszakát, amikor VII. Gergely pápa es IV. Henrik császár nem tudtak megegyezésre jutni. A XII. század Monomak Wladimirje sokkal inkább ismert történelmi alák, semhogy ne volna elegendő nagy erkölcsi értékkel foiró ,;Levél gyermekeimhez" című művének meg­említése. A XIII. században két nyugatról jött tá­madást verünk vissza, bár ekkor a megszám­lálhatatlan tömegű tatár hordák járma alatt nyögtünk. Sokáig hordjuk az igát, anélkül, hogy elvesztenők nemzetiségünket, anélkül, hogy elhagynók vallásunkat vagy bármit is elvesztenénk az orosz lélek gazdagságából. Európa, amely akkor nem jött segítségére egy nagy keresztény népnek, nem volt-e elő­képe a mai Európának és beszélhetett a bar­bárságról minket illetőleg! A XIV. században Kalita János majdnem valamennyi orosz hercegséget a maga jogara alatt egyesíti. Óriási munka volt ez, amely a nép megértő támogatása nélkül nem lett volna véghez vihető. A XV. században, 1415-ben Európa legcivilizáltabb emberei összeültek, hogy máglyára küldjenek egy embert, akinek más vallási meggyőződése volt, mint nekik. 1431-ben Francia- és Angolország legfelvilá­gosodottabb férfiai máglyára ítéltek egy cso­dálatos szentet, aki a hazát megmentette. íme, két máglya, amelyekről büszkén állapíthatjuk meg, hogy Oroszországban nem találhatók, s amelyek szerintem a barbárság elfajulásának bizonyítékai. A XVI. században Európa lené­zéssel mutat a novogorodi mészárlásokra, amelyeket Rettenetes Iván követett el. Igen, ő úgy találta, hogy a novogorodi köztársaság (mert mi köztársaság voltunk több mint négy évszázadig, jóval a francia és a svájci köztár­saságok keletkezése előtt és a cárizmus szá­munkra haladást jelentett) túlságosan sokáig Fővárosi fasor-szanatórium Legjobb, legmegbízhatóbb, legelőkelőbb intézet (2012) Budapest, Vilma kir á 1 y n ő - ú t

Next

/
Thumbnails
Contents