Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Európa és Oroszország

1929 • 3 • Március 16 hogy lásson és megértsen. És Oroszország megértette, amit kell, Európa bosszúságára. Mi nem vagyunk európaiak. Nem is hasonlítunk semmiben sem hozzá. Mi Európának nem akarunk rosszat tenni. Nem kell félnie tőlünk, de nem is számíthat többé naivitásunkra. Semmink sem közös vele. A mi miszticizmusunk, amelyről sokat beszélnek, de meg nem értenek, érzékeny lelket teremtett bennünk, amely a végtelent kutatja. Mi nem vagyunk gyakorlatiak, az apró-cseprő számítások nívóját tekintve. A mi gondolkodásunk mélyen szánt. Nekünk multunk van, amely Európáétól különbözik. Jövőnkben sincs semmi európai. Minket Kelet napja érlelt meg. Többszázados szomszédság nem teremtett köztünk és Európa között állandó kapcsolatokat. Legjobb szándékaink csődöt mondottak és 1918 óta bizalmatlanok vagyunk. Különben is ebben a tekintetben multunk telve van ónmegtagadásokkal, amelyek régtől fogva épülésünkre szolgálhattak volna. Oroszország mint állam a kilencedik század második felében jelent meg a történelem színpadán, tehát abban az időben, amikor Európa már megalakult. Oroszország első népelemei a hún invázió alapját képezték és mintegy akkumulátorai voltak a harci kedvnek és életerőnek. Ez az életerő és határozottság epenséggel nem volt európai. Oroszország politikai és nemzeti fejlődése is, minden európai befolyás nélkül ment végbe, bár teljesen nem volt keleti jellegű. Oroszország már embrionális állapotában is független volt. Amikor Novgorod a Volkovon, Kiev pedig a Dnyeperen felépült, fellépésünknek és gondolkodásunk irányának már akkor főjellemvonása a függetlenség volt, mindkét kontinenssel szemben. Bizánc vallási és erkölcsi áramlata nem igázott le bennünket, hanem ragyogó színeket adott komoly lelkiségünknek. Sem Kievben, sem Moszkvában nem lehetett idegen befolyást észrevenni. Izoláltan élünk, de semmiféle kínai fal nem vesz körül bennünket. Valljuk be nyíltan, Európa emelt falat közöttünk, meg nem értésének kínai falát. Ez a meg nem értés könnyítette meg a törököknek (az orthodox kereszténység ellen vezetett híres negyedik keresztes hadjárat alkalmával) Bizáncnak — keresztanyánknak •— elpusztítását. Maga is vezetett ellenünk (a XIII. században) ktt keresztes hadjáratot, ellenünk, keresztény nemzet ellen épen, amikor a tatárok ellen való küzdelmünkben segítségére szorultunk. Európa felhasználta a XVII. századbeli nagy forradalmunkat, hogy kifosszon bennünket. Legnagyobb győzőjét, Napóleont indította ránk és mellénk állt Berezina után! Ha mindezek után szemünkre hánynák, hogy 1762-ben Berlinben, 1914-ben pedig Pálisban voltunk, azt hiszem nem lenne igazuk. Mi semmit sem tettünk tönkre. És azok, akiknek szükségük volt reánk, európaiaknak deklaráltak bennünket. Sőt szövetségesek is voltunk... de jobb, ha erre nem gondolunk, mert ez cikkünk alapgondolatát fölöslegesen terjengőssé tenne. Megelégszünk avval, hogy keveset mondunk abban a reményben, hogy sokat megértetünk. A mi civilizációnk épenséggel nem fejlődött nyugati minta szerint. Igen sokáig nem volt irodalma, tisztán morális jellegű volt, s mindenkor erőben nemzeti. Az orosz szellemi tőke úgy halmozódott föl, hogy nem volt kivezető útja évszázadokon át. óriási szellemi erő gyűlt össze a nemzet lelkében, amely ekkor a túltömött, csendes kaptárok hallatlan sokaságához volt hasonlítható, s azt lehetne mondani, hogy ebben az európai felületességnek hozzáférhetetlen zárkózottságban érlelte és szülte meg Oroszország önmagát. Mikor Nagy Péter rést nyitott azon a boltozaton, amely fölénk borult, a világosság belülről áradt Ki. Oroszország csaknem hirtelen vált műveltté. Mint erőteljes óriás jelentkezett ép testtel és lélekkel. Kápráztató látvány, azaz inkább kápráztató látvány lehetett volna azoknak, akik látni és érteni tudnak. És mi megjelentünk a hegytetőn, anélkül, hogy láttak volna bennünket arra felmenni. Amikor Európa megtudta, hogy íróink vannak, meg kejlett őket csodálnia. Kezdte zenénket játszani és képeinket másolni. Ez a*ónban nem akadályozott meg néhány európait abban, hogy Észtországnak a barbár orosz iga alól való felszabadulását megénekelje. Ezek a bizarr szellemű emberek CsajBudapesti Nemzetközi Vásár 1929 május hó 4 —13-ig A magyar ipar impozáns felvonulása Közel 200 szakmában 50°/o~os utazási kedvezmény! a belföldön és 25—50°/o-os kedvezmények 16 külföldi állam 44 közlekedési vállalatánál. Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesíen: a Vásárirodánál, V., Alkotmány-utca 8, valamint az összes belés külföldi tb. képviseleteknél.