Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 4. szám - A KÜLÜGYI SZEMINÁRIUM JÖVŐJE

1928 11 február 16 zatot, amelyet egy ilyen állandó, kereken évi 100 órás szabadegyetemi szervezet fenntartása jelent és sietett a hallgatóság sorába lépni. A Külügyi Társaság illusztris elnöke. Apponyi Albert gróf mondotta a Szeminárium megalakításakor, hogy ez az intézmény a Társaság munkásságának egyik alapköve. Valóban, hasonló felfogást tapasztalunk mindenütt, ahol csak a Szemináriumról szó esik és különösen a külföldi, a Magyar Külügyi Társasággal rokonszervezeteknél tett ez a mi vállakózásunk látható mély benyomást s nem egy ország illetékes körei csodálkozó elismeréssel állapították meg, hogy egy ilyen, aránylag kis országban, amely hozzá még az úgynevezett békeszerződéseknek a jármát nyögi, a művelt közönség külpolitikai képzésére szélesen megalapozott, rendszeres és a publikum által melegen felkarolt intézmény létesülhe tett és működhetik. Bízunk benne, hogy a kétéves kezdet a további fejlődésnek a garanciáját hordja méhében. HIVATALOS KÖZLEMÉNY? K Rovatvezető: Drucker György dr. A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése. A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsa pénteken délután a Társaság parlamenti helyiségében rendkívül látogatott ülést tartott Berzeviczy Albert elnöklésével. Az ülésen megjelent Földes Béla, Gratz Gusztáv, Pékár Gyula, Lukács György, Nuber Sándor, Tánczos Gábor, gróf Csekonics Iván, Nemes Antal, Kratochwill Károly, Paikert Alajos, Beck Lajos, Eöttevényi Olivér, Ambrózy Gyula, Szahlender Béla, Dormándy Géza, Józan Miklós, báró Harkányi Béla, Szász Zsombor, Póka-Pivny Béla, Gerevich Zoltán, Móricz Péter, Horváth Jenő, Badisics Elemér, Lutter János, Klimes Károly és Albrecht Ferenc. Berzeviczy Albert előterjesztését, amely szerint a Társaság hódoló tisztelettel üdvözölje Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, egyúttal megkérje őt a Társaság nagyjelentőségű munkásságában leendő részvételre, nemkülönben engedélyt kérjen tőle arra, hogy mint nagynevű elődjét, Csernoch Jánost, őt is a Társaság társelnökévé választhassák, az ülés élénk örömmel és lelkesedéssel tette magáévá. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök jelentései és javaslatai során bemutatta az Apponyi Albert gróf vezetésével a Társaság több kiváló tagja által írt és „Igazságot Magyarországnak" címmel most megjelent nagy munkát, amely több mint 400 oldal terjedelemben világítja meg a trianoni szerződés összes káros következményeit és követeli a revíziót. Az elnöki tanács nagy elismeréssel fogadta a bemutatást és egyúttal örömét fejezte ki a felett, hogy a munka rövidesen angol nyelven is meg fog jelenni. Hellebranth Ilona és Berta festőmüvésznők, akik Budapesten Csók István növendékei voltak, huzamosabb idő óta Amerikában tartózkodva, ott mostari megfestették Rothermere lord portréját két példányban, amelyek egyikét felajánlották a Külügyi Társaságnak tanácstermében leendő elhelyezésre. Az ülés őszinte örömmel vett erről tudomást és a tavasz folyamán fogja a portrét ünnepély keretében elhelyezni. Athénben Simos volt miniszter elnöklésével bizottság alakult a végett, hogy magyarországi előkelő előadók ott felolvasásokat tartsanak, ami által a magyar-hellén kapcsolatok kimélyülnének. Ez előadások elsejét gróf Teleki Pál, a Külügyi Társaság társelnöke fogja megtartani április hó elején a ezt, mint a Külügyi Társaság által kezdeményezett mozgalmat, az ülés örvendetes tudomásul vette, éppúgy mint azt is, hogy a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója folyó évi március hó 14—17. napjain, Brüsszelben fogja megtartani bizottsági üléseit, amelyen igen sok, különösen a nemzeti kisebbségre vonatkozó tárgy szerepel, s amely konferencián a Külügyi Társaság is képviseltetni lógja magát. Póka-Pivny Bélát alapító tagnak, Karch Kristófot, Réthey Ferencet, Móricz Károlyt, Lörinczy Györgyöt, Molnár Frigyest és Égerer Gedeont rendes tagokul választották meg. Morvay Győző rendes tagunk fiókegyesületek alakítására vonatkozó javaslatával kapcsolatban pedig elhatározták, hogy bár ilyenek létesítését az alapszabályok nem teszik lehetővé, de — elfogadva Csekonics Iván gróf módosítását — kimondották, hogy a Külügyi Szeminárium előadóit felkérik értékes előadásaiknak a Külügyi Társaság által szervezendő keretben a nagyobb vidéki városokban leendő megismétlésére. Elénk eszmecserére adott okot Lukács György ama javaslata, hogy a külföldön nagy számban élő magyarok szervezetbe tömörítését a Külügyi Társaság vegye a kezébe. Berzeviczy Albert, Eöttevényi Olivér, Pékár Gyula, Nuber Sándor, Csekonics Iván gróf, Szász Zsombor. Paikert Alajos és mások hozzászólása után elhatározták, hogy e kétségkívül nagyjelentőségű kérdésnek kidolgozására ad hoc bizottságot küldenek ki, melynek tagjait az elnökség fogja kijelölni. Horváth Jenő igazgató előterjesztésére örvendetes tudomásul vették, hogy ,,Háborús felelősség" címmel néhány héten belül az ő szerkesztésében, Pékár Gyula főszerkesztésével és Badisics Elemér kiadásában havonta megjelenő folyóirat jelenik meg, mely a címében jelzett és a revízió további sorsára kiszámíthallan jelentőséggel bíró témát rendszeres, tudományos és ismeretterjesztő cikkek keretében fogja feldolgozni. Ezt a folyóiratot a Külügyi Társaság hivatalos lapjához, a Magyar Külpolitikához csatolva, annak minden előfizetője s a Társaság alapító és rendes tagjai ingyen fogják megkapni. Lutter János igazgató előterjesztése alapján helyeslő tudomásul vették azt, hogy a külügyminisztérium megkeresésére a Társaság jelentést tett a nemzetközi joggal intenzíven foglalkozó magyar jogászokról. Ugyancsak az ő jelentése alapján tudomásul vették a közoktatásügyi miniszternek az egyetemek jogi karain az összehasonlító törvény tudomány részére szervezendő tanszékek tárgyában érkezett választ és Berzeviczy Albert javaslatára elhatározták, hogy a nemzetközi jognak önálló katedrákon leendő müvelése iránt a Társaság által régebben tett propozíció ismét a kultuszkormány jóakaratú figyelmébe ajánlják, egyúttal pedig összehasonlító törvénytudománynak önálló katedrán leendő előadását melegen figyelmébe ajánlják. Lukács György és Horváth Jenő felszólalásával végül kimondották, hogy Dürer Albertnek, a békésgyulai származású híres festőművésznek a közel jövőben Nürnbergben halála négyszázéves fordulója alkalmából rendezendő ünnepségekben a Külügyi Társaság is bekapcsolódik és ennek megvitatásába tudományos és művészeti szakosztályát kérte fel. A szabadságharc diplomáciája. A Szent István-Akadémia történelmi osztályának 1028. február 3-dikán, Kollányi Ferenc jaáki főapát, pápai prelátus elnöklete alatt megtartott ülésén Horváth Jenő egye temi tanár. Társaságunk igazgatója, a szabad* ságharr diplomáciájáról tartott előadást. Évekig folytatott levéltári kutatásai alapján érdekesen mutatta ki. hogy kézikönvveinknek a kérdésre vonatkozó része ma már teljes átalakításra szorul, mert a kérdésre vo-