Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 4. szám - A KÜLÜGYI SZEMINÁRIUM JÖVŐJE

Magyar Külpolitika 12 4. szám natkozólag egybegyűjtött mintegy másfélezer okirat egészen új megállapításokat von maga után. így megállapítható az, hogy az első magyar külügyminisztérium egyáltalában nem intézett külpolitikai, csupán adminisztratív ügyeket és ez utóbbiak között is a legtöbb a magyar kormánynak Ö Felségével és az osztrák kormánnyal való érintkezésére szorítkozott. A Honvédelmi Bizottmány külpolitikáját a minden oldalról körülzárt Debrecen helyett Parisból Teleki László gróf intézte, ö nevezvén ki — Londontól Konstantinápolyig — a magyár ügynököket. Batthyány Kázmér gróf külügyminiszter 1849 áprilisban felállított ugyan egy második magyar külügyminisztériumot, de annak életét az orosz beavatkozás rövidre szabta. A magyar-német viszonylat nem merült ki a frankfurti követküldésben, mert a német kormányok nemcsak megtartották szabad rendelkezésüket, de azzal olyan irányban éltek is, hogy valamennyien a magyar kormány ellen foglaltak állást, söt a porosz kormány az orosz csapatoknak porosz területen való átszállítását is megengedte. A Londonban működő Pnlszky Ferencnek viszont sokkal többet sikerült elérnie, mint azt kézikönyveink mutatják, mert az angol kormánnyal közvetlen érintkezésben állott és Palmerston lord több ízben fogadta őt. Wass Samu gróf amerikai ügynököt a washingtoni kormány hivatalos fogadásban részesítette. A konstantinápolyi viszonylatban érdekes újdonság Bem tábornok budapesti diplomáciája, mellyel Törökországot semlegessége védelmére és az orosz hadsereg lefegyverzésére igyekezett rábírni, valamint Andrássy Gyula gróf több követ jelentésének feltalálása, végül a magyar dijlomáciai érintkezések utolsó útvonalának berendezése Belgrádon át Korfu és Olaszország irányában. A kutatások eredményeként száznál több ismeretlen magyarnyelvű diplomáciai ügyirat került napfényre, melyek a magyar levélírás történetében is nagy értékkel bírnak. Sönijén László dr,, előadása a trianoni állampolgárságról. A Külügyi Társaság nemzetközi jogi és nemzeti kisebbségi szakosztályai február 3-án Lukács György v. b. t. t. elnökletével együttes ülést tartottak, amelyen dr. Sömjén László, az igazságügyminisztériumban alkalmazott kir. ítélőtáblai bíró tartott előadást „A trianoni állampolgárság'1 címen. Az előadó rámutatott arra a felületességre és tudatlanságra, amelyet a trianoni szerződés diktátorai az állampolgársági rendelkezések szerkesztésében elárultak. Ismertette azokat a súlyos zavarokat, amelyeket a községi illetőség alapulvétele okozott, vázolta a trianoni szerződés állampolgársági rendelkezéseinek hézagait és fogyatékosságait, valamint azokat a jogi összeütközéseket, amelyek egyfelől a trianoni szerződés, másfelől a kisebbségi szerződéseknek és az utódállamoknak ellentétes nemzeti jogszabályai között állottak elő. Kimutatta, hogy a trianoni szerződés állampolgársági rendszerének alapelvei mily éles ellentétben állanak a nemzetközi jog idevonatkozó elveivel és hogy ez a rendszer mennyire alkalmas a kettős, többes és kétes állampolgárság, valamint a hontalanság eseteinek kitermelésére. Végül felsorolta az állampolgársági, kérdés megoldása tekintetében az adott helyzetben igénybevehető nemzetközi jogi utakat és arra konklúzióra jutott, hogy mindaddig, amíg a trianoni szerződés revíziója útján a magyar állampolgárság megzavart jogrendjét helyreállítani nem lehet, belső intézkedésekkel kellene gondoskodni arról, hogy az illetőséghez kapcsolódó állampolgársági rendszer mielőbb likvidáltassék és a csonka ország állampolgárai állampolgársági anyakönyvekben összeirassanak. Gróf Kanitz volt német földmívelésügyi miniszter előadása a Magyar Külügyi Társaságban. Folyó évi március 2. pénteken d. u. 6 órakor a német agráriusok egyik kitűnősége, Kanitz gróf. volt földmívelésügyi miniszter, Szterényi József báró. a Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztályának elnöke meghívására „A német mezőgazdaság jelenlegi helyzete és az európai közgazdasághoz való viszonya" (Die gegenwárti*?e Lage der deutschen Landwirtschaft und ihre Stellung in der europáischen Wirtschaft) címen a Külügyi Társaságban előadást tart. A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" előfizetési és hirdetési díjai: Minden számban az előfizető teljes címének a közlésével a hirdetési rovatban évi . . . 40 pengő Oly előfizetőknek, akik fentjelzett közlést nem kívánják, évi 30 pengő Köz- és magántisztviselőknek, általában szellemi munkásoknak, altruista intézményeknek, külön kérelemre, évi . 24 pengő A Magyar Külügyi Társaság ama meghívott rendes tagjainak, akik teljes tagsági díjat fizetnek, a lap ingyen jár, míg ha a tagdíj fizetése alól fel vannak mentve, évi . . 16 pengő A pártoló tagoknak adható kedvezményt az igazgatóság állapítja meg. Egy oldal hirdetés egyszeri díja 140 pengő A legkisebb hirdetési díj egy alkalommal 5 pengő Úgy előfizetések, valamint a hirdetések is egy egész vagy legalább félévre előre fizetendők.