Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése. Rothermere lord arcképének leleplezése

26 ekként alkalom nyílik a külföld olyan előke1© tényezőinek a magyar viszonyokkal való megismertetésére, akiknek közéleti állása reményt nyújt a hazai viszonyainkról való ismereteknek széles körben leendő propagálására. F. évi június hóban a finn és az észt parlamenti képviselőknek egy nagyobb csoportja járt, akik a Külügyi Társaság elnökének, Apponyi Albert grófnak a meghívására jöttek el s akiknek a fogadtatását Zsitvay Tibor képviselőházi elnök lekötelező figye'me s a mi országgyűlési képviselőinkből és a Külügyi Társaság által alakított bizottságból álló együttes kommissió látta el. Júliusban a svájci képviselőknek, gyárosoknak és újságíróknak egy nagyobb társaságát szervezte meg Laskay kormány főtanácsos, a SvájciMagyar Kereskedelmi Kamara igazgatója s ezeknek itteni fogadtatását is a Külügyi Társaság vég'ezte. Ugyancsak a nyáron járt itt a francia tanárok egy csoportja, míg novemberben Gaidusek Bélának, az athéni HellénMagyar Kereskedelmi Kamara igazgatójának a kezdeményezésére görög vendégeink voltak nagy számmal, különösen az ottani közgazdasági élet és újságírás előkelőiből. Mindezek a külföldi vendégek, hazatérve, rendkívül meleg hangon mondtak köszönetet a Külügyi Társaságnak itteni fogadtatásukért és a s; került rendezésért. Végül bejelentette az ügyvezető alelnök, hogy az 1929-iki húsvétkor holland tanároknak egy nagyobb csoportját fogja a Társaság vendégül látni. Mindezekből látható tehát a Társaságnak ezen a téren is intenzív munkássága. 4. Ez év tavaszán a Társaság több vezető tagjának a tollából „Igazságot Magyarországnak" címmel nagyszabású munka látott napvilágot, melyet a Pantheon Irodalmi Intézet R. T. terjeszt s mely angolul is megjelent „Justice for Hungary!" címmel. Ennek a műnek a terjesztése alkalmával sok áldozatkész magyar hazafi arra kérte a Társaságot, hogy az általa előfizetett angol példányt olyan előkelő külföldiekhez juttassa el a Társaság, akiknek Trianon romboló hatásáról való helyes tájékoztatása magyar nemzeti érdek. A Külügyi Társaság tehát már eddig is több száz ilyen példányt küldött szét, ez a munka még folyamatban van s remélhető, hogy a magyar igazság diadalra jutásának a Társaság eme munkássága is jelentős mozzanata lesz. 5. A Külügyi Társaság az idén programmjába vette a rádió-előadásokat is, azzal a célzattal, hogy a Társaság vezető tagjai egy-egy német, francia, angol vagy olasz nyelvű előadással, teljes tárgyilagossággal megismertesse a külföldi rádió-előfizető és hallgató közönség útján az ottani társadalmat a magyarság történelmének, közgazdaságának, földrajzának, művészetének stb. egy-egy fontosabb kérdésével. Az első ilyen előadást a budapesti Stúdióban Ottlik György publicista tartotta franciául, a másodikat Grafz Gusztáv németül. A legközelebbi előadást f. évi december hó 21-én Berzeviczy Albert fogja tartani olasz nyelven, míg a további hónapok folyamán Apponyi Albert gróf, Teleki Pál gróf, Lukács György, Nagy Emil, Praznovszky Iván, szk. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Tasnády-Szüts Andur nyug. államtitkár, Paikert Alajos és Eöttevényi Olivér tartanak előadást. A Társaság ezt az intézményt a jövő évben is fenn óhajtja tartani, mikor vezető tagjai közül azokat kéri fel a közreműködésre, akik erre most nem vállalkozhattak. Az elnöki tanács az ügyvezető alelnök összes itt részletezett előterjesztéseit egyhangú helyesléssel fogadta. Horváth Jenő igazgató jelentése Ezután Horváth Jenő igazgató olvasta fel, ugyancsak egyhangúan tudomásul vett következő jelentését : — A Magyar Külügyi Társaság megalakulása után, 1920-ban, megindított Külügyi Szemle cím alatt egy évnegyedes folyóiratot, amely külpolitikai jellegű tanulmányokat hozott és amely szerkesztésem alatt 1920-tól 1925-ig bezárólag öt évfolyamban jelent meg. Tekintettel a Társaság anyagi helyzetére, a folyóirat 1925-ben ideiglenesen beszüntette megjelenését, miután öt kötetben és 1240 oldalon 64 önálló tanulmánnyal gyarapította politikai és publicisztikai irodailmunkat. — Három évvel a megjelenés beszüntetése után, a jelen év elején kínálkozott alkalom arra, hogy a folyóirat újra megindítható, illetve folytatható legyen. Igazgatóságunk a szerkesztőbizottság elnöki tisztére Gratz Gusztáv dr., v. b. t. t. urat, Társaságunk alelnökét kérte fel és örömmel közölhetem, hogy ő Excellenciája igenlő választ adott. Helyettese Eöttevényi Olivér dr., a Társaság ügyvezető alelnöke. Mellette a lap irányítása végett a külpolitikai reszortkérdések és publicisztika művelőiből szerkesztőbizottság alakult, melynek tagjaiul felkérettek és a tagságot elfogadták : A főszerkesztői tisztet a Külügyi Szemlének öt éven át volt szerkesztője, Horváth Jenő egyetemi rendkívüli tanár, Társaságunk igazgatója és az ügyvezető alelnök helyettese tölti be, felelős szerkesztő lett Dr. Drucker György titkár. Minden szám két tartalmi részből fog állani és pedig a) egyes külpolitikai természetű kérdésekről írt önálló cikkekből, b) állandóan visszatérő rovatokból, melyek a külpolitika eseményeivel, a nemzetközi joggal, a Népszövetséggel, a nemzetközi uniókkal, a kisebbségi kérdéssel, a nemzetközi munkaügyi hivatallal, az értelmi együttműködéssel foglalkoznak, végül pedig kimerítő bibliográfiát adnak. Társaságunknak mindenkor egyik főgondját képezte a külnemzetekkel való barátságos