Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése. Rothermere lord arcképének leleplezése

27 kapcsolat ápolása és a velők való érintkezésnek elősegítése. Tekintettel arra, 'hogy a fővárosban francia és olasz nyelvi tanfolyamok már működnek, a Társaságnak kebelében működő Magyar-Angol és Magyar-Amerikai Társaságok bevonásával angol tanfolyam felállítását eszközöltük, amelynek az 1927—28. tanév első felében 487, a másodikban 435, az 1928—29. tanév első felében viszont már a megnyitás idején 1085 hallgatója volt. A tanfolyam vezetését Kunfalvi Rezső középiskolai igazgató úr intézi. A tanfolyam ünnepélyes megnyitását 1928 november hó 4-én nagyszámú hallgatóság jelenlétében Társaságunk részéről Lukács György dr. v. b. t. t. alelnök úr, Eöttevényi Olivér dr. ügyvezető alelnök úr és Horváth Jenő dr. igazgató eszközölték. Az ünnepély fényét nagyban emelte az a körülmény, hogy azon Chilston lord brit és Butler Wright amerikai követek személyesen megjelentek, sőt Lukács György megnyitó és Kunfalvy Rezső beszámoló beszédei után fel is szólaltak. A budapesti angol követnek ez volt első nyilvános szereplése. Radisics Elemér igazgató jelentése Radisics Elemér igazgató tette meg ezután jelentését a Magyar Külpolitika című folyóirat lefolyt esztendejéről és a._ Társaság propaganda-tevékeny • gégéről. Jelentése így hangzik: A Magyar Külügyi Társaság alapszabályszerű feladatai között a legfontosabbak egyike a propagandának céltudatos, messzetekintő művelése. Propaganda alatt értjük azt a széleskörű tevékenységet, amelyet a Társaság hármas irányban fejt ki: 1. igyekszik a külpolitikai ismereteket a társadalom minél szélesebb körei közöt'j terjeszteni, népszerűsíteni, hogy a hivatalos külpolitika akciói egy megértő közvéleményben megfelelő hátteret és támaszitópontot '-apjának, 2. igyekszik gondoskodni megfelelően képzett szakerők folytonos utánpótlásáról, 3. céltudatos felvilágosító munkát végez, hogy a külföldet a magyar viszonyokról, elsősorban a békeszerződések teremtette lenetetlen helyzetről az igazságnak megfelelően tájékoztassa. A külpolitikai ismereteknek a magyar társadalom körében való népszerűsítésében egyik fő fegyvere a Társaságnak a Magyar Külpolitika című kéthetenként megjelenő folyóirata, amely a jövő év januárjával lép küzdelmes pályafutásának tizedik esztendejébe. A lefolyt év jelentős újabb korszak kezdetét jelenti, amennyiben megfelelő segítőerőknek szerződéses lekötésével és alkalmazásával sikerült a lap előfizetőinek táborát mintegy kétezerrel megnövelni. Reméljük, hogy ezt az iramot a jövő esztendőben csak fokozni tur1 juk. Annál büszkébbek vagyunk erre az eredményre, mert ezt az eredményt saját erőnkből, saját munkánkkal, minden hivatalos támogatás nélkül értük el. A szakerők utánpótlását célozza a Külügyi Szeminárium, de idesorozhatjuk a társaság titkárságát, mint intézményt, amelynek keretén belül a Külügyi Társaság a fiatalabb generáció tehetséges és válogatott tagjainak nyújt alkalmat újabb ismeretek megszerzésére. Az ideális cél természetesen az lenne, hogy a Társaság az igénybevett munkaerőknek megfelelő anyagi ellátásáról is gondoskodjék és a fiatalság későbbi végleges elhelyezését is lehetővé tegye. Sajnos, mai viszonyaink között a megfelelő díjazás igen szerény honoráriummá zsugorodik össze, elhelyezésükre tőlünk kívülálló okokból nem gondolhatunk és csak erkölcsi támogatásban részesíthetjük őket, aminek azonban van egy, az ő szempontjukból nagyjelentőségű megnyilvánulási módja, t. i. az ifjúság a Külügyi Társaság életrendjében megismerkedik, öszszeköttetésbe jut a magyar szellemi és politikai élet legkiválóbb képviselőivel, akikkel való szellemi kapcsolatuk állandó értéke marad életüknek. Ami a harmadikfajta tevékenységünket, a külföld felvilágosítására irányuló munkánkat illeti, ez a munka legnehezebb része, mert nem annyira szellemi munka, mint inkább anyagi tőkét igényel s Magyarország mai helyzetében minden akció éppen ezen a téren áll a legnehezebb feladat előtt. Egy munkáról a „Justice for Hungary" című mű sikeréről már megemlékeztünk. De társulatunk nem elégedhetik meg ezzel. Fokozatosan mind intenzívebb kapcsolatot óhajt létesíteni a külföldön élő elszakadt magyarság szervezeteivel. Lassan, de rendszeresen kiépíti a külföld vezető-rétegeinek megnyerésére irányuló akcióját, amely két irányú: egyéni összeköttetések létesítésével mind több és több idegen állambeli közéleti férfiúval tart fent barátságos összeköttetést s ez összeköttetés során diplomatikus formában tájékoztatja Magyarország helyzetéről. Ezen a téren ismételten volt alkalmunk tapasztalni azt a ma már köztudomású tényt, hogy Magyarország szerencsétlen sorsát részben a külföld tájékozatlanságának köszönheti és hogy az objektív fel világosító-munkát, amely nem óhajtja érveit a másik félre ráerőszakolni, általában szíves örömmel fogadják. Másik iránya ennek a tevékenységnek, hogy intézményesen kiépíti azt a szervet, amely a nálunk megforduló idegenek rendelkezésére áll, hogy necsak jól érezzék magukat körünkben, de szakérdeklődésük is megfelelően kielégíttessék. És itt angol mintára, s a Külügyi Társasággal kapcsolatosan és az ő működésével párhuzamosan egy úgynevezett Lunching Club létesítésére gondolunk, amely nyilvántartaná köreinkből azokat, akik jelentősebb idegenek érkezésekor hajlandók ebéd vagy