Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése. Rothermere lord arcképének leleplezése

25 bályszerü hivatásának, a külföldi közvélemény helyes tájékoztatásának, a maguk nagy tudásával és euró­pai tekintélyével a legkiválóbb képviselői. Az arckép leleplezése Ezután áttérve a napirend e.lsö pontjára, Rother­mere lord arcképének a leleplezésére, Apponyi Al­bert gróf így szólt: — Szívbeli és becsületbeli tartozást rovunk le, — mondta Apponyi, — amikor most lelep­lezzük arcképét Magyarország igaz barátjá­nak, aki saját jó szándékából és teljesen ön­zetlenül megindította a kijózanító folyamatot azokban az országokban, ahol Magyarorszá­got tájékozatlanságból, tudatlanságból félre ismerték. Minden magyar ember szívében el nem mulóan be van vésve a hála érzése az an­gol újságírás fejedelme iránt, aki a közöny, sőt ellenséges érzés jegét megtörte. Sokan kérdezik, hol van ennek a mozgalomnak a haszna. Meggyőződésem, hogy ennek az ideje is elkövetkezik, mert mint ahogy a világhábo­rút is azért vesztettük el, mert a müveit vi­lág közvéleményével elhitették a ránk szórt rágalmakat, úgy a békeszerződések megvál­toztatását is csak akkor remélhetjük, ha meg­gyökeresedik a müveit közönség közérzületé­ben, hogy Magyarországgal szemben igazság­talanság történt. Rothermere lord arcképét ezennel leleplezzük, köszönetünket tolmá­csolva az adományozó művésznőknek. Mikor Apponyi gróf beszédében odajutott, hogy a Hellebranth-nővérek ajándékát átadják a Társa­ságnak megőrzésre, Sávoly Nóra, a Társaság ifjú tisztviselőnője, lebocsátotta a leplet az arcképről, mire a jelenlevők felállva, hosszantartó tapssal ün­nepelték a magyar nemzet ügyének nagylelkű ba­rátját, Rothermere lordot. A portré művészi alko­tás, mely megkapó hűséggel és elevenséggel adja vissza életnagyságban a lord arcvonásait. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök jelentése A lelkes ünneplés végeztével Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök tette meg a Társaság működésére vonatkozó jelentéseit, melyeket az elnöki tanács egy­hangúan elfogadva, az általa előterjesztett javas­latokat határozatokká emelte. Ezek a következő tár­gyakról szóltak: 1. A Társaság az idén már harmadik éve rendezi meg Külügyi Szemináriumát, mely­nek az a hivatása, hogy a külpolitikai kérdé­sek iránt érdeklődő nagy közönséget rend­szeres előadások, szabad egyetemszerü tanfo­lyam keretében tájékoztatta az idevágó isme­retekről. A Szeminárium f. évi október hó 15-én kezdődött és jövő évi március hó köze­péig összesen 110 — naponta egy — előadási órában nyújtja a szükséges tudnivalókat. A Szemináriumba az idén 90 hallgató iratkozott be, 83 férfi és 7 nő, akik a művelt társadalom különböző foglalkozási ágaihoz tartoznak. A hallgatók részére a Külügyi Társaság négy, egyenként 50 pengős pályadíjat tűzött ki az előadott tárgyak köréből vett, legjobb pálya­munkák jutalmazására. Az előterjesztéssel kapcsolatban az elnöki tanács meleg köszöne­tet szavazott az Egyetemi Közgazdaságtudo­mányi Karnak és idei dékánjának, Doby Gé­zának azért, hogy a Kar egyik tantermét a Szeminárium előadásaira átengedték. 2. A Társaság szakosztályainak a működé­séről szóló beszámolója során megemlékezett az ügyvezető alelnök az idei évad már lefolyt felolvasásairól, jelesen Toledano francia pub­licista, Németh József nyug. miniszteri taná­csos és Lipovnitzky Pál előadásairól s jelezte, hogy a tél folyamán előadást fog tartani Luther, a német birodalom volt kancellárja, közgazdasági témáról. Hazai előadóink kö­zül Suhay Imre tábornok és Horváth Jenő egyetemi tanár a legközelebbi felolvasók, kik­hez januártól kezdődően egész sor más szak­férfiú csatlakozik, akik a Társaság külpoliti­kai, tudományos, közgazdasági, nemzetközi jogi, nemzeti kisebbségi vagy idegenforgalmi szakosztályaiban fognak; egy-egy, szakmájuk­hoz tartozó témáról előadást tartani. Az ügy­vezető alelnök javaslatára az elnöki tanács kö­szönetet szavazott Faluhelyi Ferenc pécsi és Buza László szegedi egyetemi tanároknak, a Társaság rendes tagjainak, akik a külügymi­nisztériumnak a Társasághoz intézett felké­résére szakszerű elaborátumokat dolgoztak ki a nemzetközi jog továbbfejlesztése tárgyá­ban. Végül helyeslő tudomásul szolgált az a bejelentés is, hogy Szterényi József báró el­nökletével működő közgazdasági szakosztály a Népszövetség által nemzetközi szerződések­kel szabályozni óhajtott szén- és cukorterme­lés ügyét ankét elé terjeszti. 3. A nyár óta élénk tevékenységet fejtett ki a Külügyi Társaság az előkelő idegenek csoportokban való meghívása és itteni fogad­tatása s kalauzolása terén is, amely a Társa­ság alapszabályszerű hivatása s amely idegen­forgalmi szempontból azért fontos, mert Rothermere lord arcképe

Next

/
Thumbnails
Contents