Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN

1928 • 21 • December 1 termelés pártolása érdekében bün volna abbahagyni. A közönség lelkiismeretét állandóan ébren kell tartani, tudatába rögzíteni, hogy hazájával, de sajátmagával szemben is legelemibb kötelessége, hogy itthon termelt cikkeket fogyasszon. Itt nem lehet egyes osztályok érdekeit hangsúlyozni, mert hát a társadalom minden rétegének érdeke megkívánja a magyar termelés minél intenzívebb foglalkoztatását. Természetes, hogy a magyar termelésre is hárulnak kötelességek. Nyújtsa mindenben a legjobbat, de olyan áron, amely számítási alapon is előnyösebbé teszi a magyar cikk beszerzését és ne tekintse pusztán múló értékű konjunktúrának az olyan akciókat, mint aminő a „Magyar Hét" is volt. És mik a további teendők ? Mert azt a tervet, hogy külkereskedelmi mérlegünk hatalmas passzívumát leszorítsuk, a „Magyar Hét" megrendezésével naivitás volna megvalósítottnak tekinteni, mert nem tekintve azt, hogy az import csökkentése érdekében nem időszakos, hanem állandó ás szívós propagandára van szükség, fontosság szempontjából hasonló horderejű az export érdekében parallel kifejtendő tevékenység is. Ezen a téren, sajnos, olyan kaotikus állapotok uralkodnak és annyira áttekinthetetlenek a lehetőségek, hogy életbevágóan fontos a helyzet tisztázását egy központi szerv kezébe helyezni. Bud gazdasági miniszter programmjába is vette egy exporthivata.l felállítását, mely hivatalnak feladata az export terén uralkodó szervezetlenség megszűntetése volna. A gazdasági miniszter elgondolása szerint rátermett emberekből exportdiplomácia volna szervezendő, azzal a feladattal, hogy a Magyarország szempontjából számításba jövő államok bennünket érdeklő gazdasági viszonyait tanulmányozza, az itthoni köröket úgy a szükségletekről, mint az elhelyezési lehetőségekről megbízható jelentésekben tájékoztassa, sőt az exportdiplomácia egyik fontos feladata volna megfelelő vevőkör felkutatása is. Hogy a gazdasági miniszter úr pontosan hogy gondolja ennek a tervnek keresztülvitelét és a gyakorlatban az exportdiplomácia meg fogja-e és milyen mértékben állani a helyét, nem tudhatjuk. Minthogy ütött a tizenkettedik óra, örömmel kell üdvözölnünk minden ötletet, mely arra irányúi, hogy javítson a helyzeten. Amint a gazdasági miniszter úrnak eddig csak vázlatosan ismertetett tervezetét részletesen is meg fogjuk ismerni, mi is részletesen vissza fogunk még térni erre a kérdésre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kérdéseknek egész serege oldandó meg, ha eredményes exportpolitikát akarunk folytatni, s amig a kiviteli forgalom fokozásához szükséges előfeltételek nincsenek megteremtve, minden programm és minden tervezgetés csak teoretikus értékű lehet. Addig, míg pl. az a helyzet, hogy Olaszország mezőgazdasági cikkekből Jugoszláviából sok esetben pár 100%-kai többet importál, mint Magyarországról, pusztán azért, mert a jugoszláv exportkereskedelem egy lényegesen kedvezőbb fuvarhelyzet előnyeit élvezi, az exportdiplomácia minden rátermettsége ellenére sem fog tudni ezen az arányon javunkra mutatkozó kedvezőbb változtatást provokálni. Ha azt akarjuk, hogy a gazdasági miniszter pozitív eredményeket érjen el, akkor kezébe kell adni többek között az Államvasutak tarifapolitikájának teljhatalmú irányítását is, mert, — hogy a fenti példánál maradjunk, — a jugoszláv termékekkel az olasz piacon kétségtelenül sikerrel vehetnők fel a versenyt, ha a fuvardifferencia minimálisra csökkentésével a magyar exportőrök helyzetét megerősítjük. A Magyar Külpolitika közgazdasági rovata erejéhez mérten minden alkalmat fel fog használni arra, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalmának egészséges alapokra fektetéséből kivegye részét. Romániában megkezdődött az infláció Románia a külföldi kölcsönt még mindig nem kapta meg, sőt amint az a Bratianu kormány bukása után kiderült, még közel sem volt ehhez a kölcsönhöz, mert Bratianu csak bolondította a régens-tanácsot és az országot evvel a kölcsönnel, hogy jogcíme legyen az átmeneti kormányt tovább is tartani, de a Banca Nationala máris megkezdte az inflációt. Hogy mi lesz ennek következménye, egyelőre beláthatatlannak tekintik a bukaresti pénzügyi szaklapok is. Az állam és a Banca Nationala között 1926 júliusában kötött megegyezés értelmében a bank jegykibocsátás maximuma 21 milliárd 71 millió lei. A parlament a nyáron két napra összehívott rendkívüli ülésszakon külön törvényt szavaS2SENT ISTVÁN-FÜRDŐ SZÁLLÓ ESZTERGOM Minden időben szobák kaphatók. Közös turista hálóterein (2oo7) 50 ággyal. Autógarázs. Modern színpad az épületben. ízléses magyar konyha. Kitűnő borok SÖRÖS EDE, bérlő.