Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN

Magyar Külpolitika • 22 • 23 szám zott meg, mely felhatalmazta a jegybankot, hogy ezt a maximumot devizavásárlási cé­lokra a stabilizálás előkészítésére felemel­hesse. A jegybank tíznaponkint ad ki jelen­tést a bankjegyforgalomról és már október elején elárulta, hogy 300 millió leivel átlépte a kibocsátási alapot, akkor azonban még senki sem nyugtalankodott, mert az volt a közhit, hogy a stabilizálási törvény értelmé­ben a deviza-vásárlás céljait szolgálja a szó­ban forgó összeg. Az azóta megjelent két je­lentésből azonban kiderült, hogy a jegybank rohamosan emeli a bankjegyforgalmat és a maximumon felül kibocsátott bankjegyekkel nem a devizaállományt emelte, mert annak állaga a jelentés szerint nem változott, ha­nem a kiürült állampénztár folyó szükségle­tét látta el. Az október 20-án kiadott jelentés szerint a bankjegyforgalom még csak 21 milliárd 681 millió lei volt, tehát 610 millió leiel több a maximumánál, október 8-án azonban ez az összeg már 880 millióra szaporodott, mert a bankjegyforgalom már 21 milliárd 959 millió lei lett. A sajtó már riadtan mu­tat rá, hogy az elmaradt állami bevételek, különösen a behajthatatlan adók pótlására bankjegy-inflációval kísérletezett a Bratianu kormány. A fedezetlen bank jegykibocsátást pedig csak meg kell kezdeni, aztán vége nincs soha. Franciaország külkereskedelmi forgalmáról a folyó év első tíz hónapjában most jelent meg a statisztika. A Fran­ciaországba bevitt árúk súlya 40,613.163 tonna, értéke pedig 43.499,114.000 frank. Az előző év első tíz hónapjának eredményével szemben a bevitel tehát >.".4.68 millió frankkal emelkedett, ezzel szemben — és ez rendkívül érdekes jelenség — mennyiségben körülbelül 860.000 tonnával csökkent. A kivitel a fentemlített statisztika szerint 41.999,699.000 frank értékben 34,464.832 tonna volt, ami az előző év hasonló időszakának statisztikai adataival szemben 3.062,017.000 frank csökkenést, súlyban azonban 3,110.366 tonna emelkedést jelent. Mindenesetre megállapítható, hogy Franciaország külkereskedelmi mérlege a kormányzókörök minden erőlködése elle­nére is erősen passzív. Horvátországban erős agitáció indult meg a svéd gyufa ellen. Leg­utóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a jugoszláv kormány aláírta megállapodását a svéd tröszttel és most Horvátországból olyan hírek érkez­nek, hogy a horvát nép bojkottálja a svéd gyufát és inkább a legkezdetlegesebb gyűjtőeszközök hasz­nálatához tér vissza. A hírek arról is beszámolnak, hogy a kormány ezt a mindszélesebb körökben lábra­kapó mozgalmat nem hajlandó tűrni és azt minden­fajta gyűjtőeszköz monopólizálásával lehetetlenné fogja tenni. A német birodalmi vasút október hóról szóló kimutatása ki­elégítő eredményt mutat fel, amennyiben az elő­irányzott bevételi többletet tényleg el is érték. Érde­kes, hogy az életbeléptetett tarifaemelés nem vonta maga után a vasúti forgalom csökkenését, amitől pedig az érdekelt körök tartottak. Nincs kizárva azonban, hogy a tarifaemelés káros következményei csak később, esetleg már a folyó hónapban jelent­kezni fognak és ebben az esetben a Reichsbahnnak fel kell adnia azzal, hogv megkezdje építkezéseit. A régóta tervezett 200 millió dolláros kölcsön felvéte­lére pedig a helyzet nem alkalmas, az emisszió si­kere nagyon kétes volna. Fordról ismét sokat írnak az amerikai lapok azzal kapcso­latban, hoí?y sikerült napi termelését tovább fokoz­nia. Az ú.i A modellből és az AA teherautó modell­ből a napi termelés október első hetében 5500 dara­bot tett ki. Október 1-én minden Ford-telep teljes üzemben volt és a gyár kimutatása szerint szeptem­ber hónapban csupán az Ee-vesült Államokban és Kanadában több mint 100.000 újtípusú személy- és teherautót gvártottak és adtak el. A folyó év kez­dete óta körülbelül félmillió darab újtipusú A sze­mély- és A A teherautót gyártottak és adtak el. Érthető ez a hatalmas teljesítőképesség, ha meggon­doljuk, hogy például egyedül a Detroit-i telepen 125.000 munkás dolgozik. A Kereskedelmi Bank történeti múltja A Magyar Külügyi Társaság meghívására Buda­pesten időzött görög vendégek tudvalev en meglá­togatták a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot is, ahol Weiss Fülöp elnök az ügyvezető igazgatók élén fogadta őket. A vendégek nagy érdeklődéssel tekin­tették meg azokat a rendkívül értékes és történelmi jelentőségű okmányokat, amelyek a bank létesítésé­vel és működésével függnek össze, így az V. Fer­dinánd császár és király sajátkezű aláírásával 1841­ben kiadott pátenst, amely a bank megalakulását és alapszabályait jóváhagyja, a bank alapításának gon­dolatával egyidőben, 1830 májusában kibocsátott fel­hívást a közönséghez, a negyvenes években tartott igazgatósági ülések jegyzőkönyveit, a Kereskedelmi Banknak, mint az 1848—49-iki magyar kormány jegykibocsátó intézetének bankjegyeit, amelyek Kos­suth pénzügyminiszter aláírását viselik, továbbá egész sorozatát azoknak az arany- és ezüstpénzek­nek, amelyeket a bank szállított a keleteurópai álla­moknak a körmöcbányai állami pénzverő igénybevé­telével. TÖVISKOSZORÚ Irta: Gabányi János ny. tábornok Szavalásra kiválóan alkalmas hazafias költemények gyűjteménye. Egyesületeknek, tanintézeteknek, cserkészek­nek, leventéknek különösen ajánlható. Megrendelhető a Királyi Magy. Egyetemi Nyomdában (Budapest, VIII, Múzeum körút G.) A köííyv ára: 4 pengő. Teutoburgcr-Wold-Sűnatorium

Next

/
Thumbnails
Contents