Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN

1928 • 19 • December 1 KÖNYVESHÁZ A Külügyi Szemle január elején újból megjelenik A Külügyi Társaság legutóbbi igazgatósági ülé­sén a Külügyi Szemle c. külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóiratának újra való meg­jelentetését határozta el. A folyóirat, mely egyelőre negyedévenként — első ízben december első napjai­ban _ vaskos könyvalakban jelenik meg, aktuális külpolitikai és világgazdasági tanúlmányain kívül a nemzetközi jog, a nemzetközi szociálpolitika, a ki­sebbségi kérdés, a nemzetközi bíráskodás, a szellemi együttműködés, a Nemzetek Szövetsége, valamint egyéb nemzetközi szervek és kapcsolatok problémáit öleli fel, egyben ezen intézmények működéséről szá­mol be krónikás hűséggel és szakszerűséggel. A különféle külpolitikai és nemzetközi vonatkozású kérdések elsőrendű szakértőiből álló, mintegy 20 tagú szerkesztő-bizottság élén Gratz Gusztáv dr., v. b. t. t., ny. külügyminiszter áll, helyetteséül az Igazgatóság Eöttevényi Olivér dr., ny. főispán, ügyvezető alelnököt delegálta, míg a lap főszerkesz­tője Horváth Jenő dr., egyetemi tanár, felelős szer­kesztő pedig Drucker György dr., a Külügyi Tár­saság titkára lett. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Országháza, XI. kapu. Olasz könyv a mai Magyarországról Rodolfo Mosca: L'Ungheria contemporanea (Zanichelli kiadása. Milano 1928.) A Magyar Külügyi Társaság fennállása óta szivós küzdelmet folytat abban az irány­ban, hogy a külföld rosszul tájékoztatott s nagyobbára csak ellenségeink szócsövein ke­resztül informált közvéleményét Magyaror­szág valódi helyzetéről, múltjáról és jelené­ről az igazságnak megfelelő adatokkal lássa el. Ezt a célt szolgálják azok az idegen nyel­veken megírt és kiadott önálló müvek és bro­sűrák, amelyek a Társaság kiadásában már eddig is megjelentek. Hasonló elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a Magyar Reví­ziós Liga, valamint a Magyar Nemzeti Szö­vetség is. Ellenségeink azonban mindezzel szemben azt a — bár alaptalan — kifogást tehetik, hogy a magunk ügyében elfogultak vagyunk. Éppen azért nagy örömmel kell üd­vözölnünk minden olyan eseményt, midőn kül­földi egyén, kizáróan a maga tanulmányai és tapasztalatai alapján a maga elhatározásából ír rólunk. Hálánk csak fokozódik, mikor va­lamelyik külföldi tudós vagy író önálló, na­gyobb munkában végzi ezt, melynek a hatása is kétségkívül szélesebb körü. Ilyen eset állott be most, mikor Rodolfo Mosca a paviai egyetem doktora írt szépen kiállított munkát a fenti címen. Olaszországban az utóbbi évek alatt egyre nagyobb az érdeklődés a magyar probléma iránt és ez a nagyérdekességü könyv, az egész magyar kérdést felöleli. A műhöz Arrigo Solmi olasz történetíró, egye­temi tanár, aki az idén tavasszal járt Magyaror­szágban s aki mint a Fascista Parlament képviselője, egyúttal az ottani Külügyi Bizottság előadója is, irt előszót, amelyben kifejti, hogy a fascismus modern eszközökkel óhajtja megvalósítani azokat a régi ró­mai alapelveket, amelyek Itáliát szolidárissá teszik Magyarországgal az igazságtalan béke ellen folyta­tott harcában. Az „Ungheria contemporanea" ezt a tételt a po­litikai tudomány eszközeivel szolgálja. Mosca köny­vének az első részében oknyomozó alapossággal vizs­gálja azokat az eseményeket, amelyeknek a trianoni szerződés lett a következménye, köztük a nemzeti­ségi mozgalmakat, a régi Nagy-Magyarország kül­politikai tétlenségét, illetve függő helyzetét Ausztriá­tól, majd a szláv kérdést a román kérdéssel együtt, amelyek a trianoni igazságtalanság révén balkáni helyzetet teremtettek Európa szívében. Magyaror­szágnak Ausztriával való viszonyát vizsgálva, Mosca megállapítja, hogy ez mennyire káros volt minden­ben mireánk, magyarokra nézve és egyúttal leszö­gezi azt a ma már egyébként világszerte ismert igaz­ságot, hogy a világháború kitörésében nekünk, ma­gyaroknak semmi részünk sem volt és hogy Tisza István gróf, aki tisztán látta a világkonfliktus ször­nyű következményeit, egyenesen ellene is volt a há­borúnak, amely Magyarország számára semmiféle előnyt sem jelenthetett. Mosca, a magyar tragédia okait vizsgálva, ennek egyik eminens magyarázatát a kisebbségek vezéreinek ügyes és lelkiismeretlen politikájában látja, de ugyanakkor Károlyi Mihály gyönge és ellentmondásokkal teli jellemében is, aki a Diaz-féle szerződés biztos bázisait feladva, naiv reménységekkel a franciák karjaiba vetette magát, majd amikor a helyzet döntőre fordult, az ország sorsának irányítását a kommunistáknak engedte át. Objektív előadásban, a diplomáciai akták lelkiis­meretes áttanulmányozásával mutatja be Mosca könyvének második részében a trianoni béke megszü­letésének tragédiáját és az ebből fakadó, egész Európa sorsára kiható eseményeket. Mosca szerint a győztesek már annyira ki voltak merülve, hogy amikor a magyar béke megkötésére került a sor, fá­radtságukban és türelmetlenségükben, lelkiismeret­len felületességgel, sőt tudatlansággal, engesztelhe­tetlennek mutatkoztak minden magyar követeléssel, sőt felvilágosítással szemben is. Akkor kényszerítet­ték a magyarokat a béke aláírására, amikor a szer­bek, csehek, románok már megszállva tartották a magyar területeket, amelyeket el akartak szakítani Szent István birodalmától. Béketárgyalás — tárgya­lás nélkül! Éppen az ellenséges hatalmak kérlelhe­tetlensége a béke diktálásában, adja meg a jogot Magyarországnak, hogy annak revízióját követelje, amit a Millerand-féle kísérőlevél is kilátásba he­lyezett, de amit eddig még nem rendeltek el. V FI IF 6'és 8'hen9eres smerikai i L L l L autó vezérképviselet SCHMALZ JÓZSEF AUTÓPALOTA • (2005) DOHÁNY-UTCA 22—24 TELEFON: JÓZSEF 425—68

Next

/
Thumbnails
Contents