Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - MASSARYK ÉS A BÉKEREVIZIÓ

1928 • 3 • December 1 sítási javaslatot tekintetbe venni, mint azt, amely az összes érdekeltek beleegyezésén alapszik. Ami a magam személyét illeti, nem lennék ellene annak, hogy becsületesen rámutassunk a fennálló nehézségekre és közös tárgyalással megkíséreljük azok orvoslását. De a szerződések cserbenhagyásáról nem lehet szó. Ugyancsak nem tűrhető semmiféle lázító és gonosz propaganda. És én a legsúlyosabban elítélem azt az izgatást, amelyet bizonyos körök Angliában folytatnak. Ez a helytelen információkon alapuló propaganda egy országnak sem válik hasznára. Teljesen hiábavaló törekvés, hogy valaki, aki semmit sem tud, és fogalma sincsen a valódi viszonyokról, ilyen módon próbáljon parancsolni államférfiaknak és népeknek. Azonban, saj-' nos, nemcsak okos emberek ártják bele magukat a politikába." A múltra vonatkozólag még megkockáztatta Massaryk elnök azt az állítást, hogy a cseheknek nem lehetett a monarchia idej'én magasabb állást elérni sem a diplomáciánál, sem a katonaságnál, és ezért nem tudták a monarchia politikáját más irányba terelni. Nem jutottunk hozzá a Sundey Times illető lapszámához és teljes egészében nem ismerjük Massaryk nyilatkozatát, csak a különböző sajtóügynökségek fenti kivonatára támaszkodhatunk. Ez is elég azonban ahhoz, hogy több dolgot megállapítsunk. Nevezetesen azt, hogy az elnök újra hangoztatja, mennyire nem tartja tökéletesnek a trianoni szerződést. Ebből az következik, hogy revideálni kell. Ő azonban úgy látja, hogy ha már megvannak, ragaszkodni kell hozzájuk és csak annyiban módosítható, amennviben az össze érdekeltek beleegyeznek. Ezt is hangsúlyozottan, mint egyéni véleményt mondja. Massaryk azonban államfő, akinek nem lehetnek a nyilvánosság előtt magánvéleményei, s amit a nyilvánosság számára mond, az egy államfő felelős nyilatkozata. Ilyen nyilatkozatnak normális viszonyok között rögtön azzal a következménnyel kell járni, hogy az illető államfő kormánya megteszi a lépéseket hozzá, hogy az államfő akarata gyakorlatilag is érvényesülhessen. Semmi ilyen lépésről azonban nem tudunk, épp úgy, mint előző hasonló szellemű nyilatkozatai után. Felmerül tehát az a kérdés, hogy ki az úr Csehországban, ha nem az államfő ? A Magyarországtól elszakított területeken egyhangú a panasz minden politikai párt részéről a jelenlegi uralom ellen, még a kormányba beevezett tót néppárt vezérei és közkatonái is állandóan hangoztatják, hogy csak célszerűségi okokból támogatják a kormányt, addig is, amíg kivívhatják az autonómiát. Magában Csehországban a lakosság egyharmada német, és szintén nyíltan, vagy hallgatólag a békeszerződések revízióját várja. Az egyébként is kisebbségben levő cseh lakosság igen tekintélyes része kommunista, ez a párt nyíltan a Felvidék autonómiáját követeli, de ellenzékben van a lakosság szociálista része is. Bizonyos tehát, hogy nemcsak az államfő, de a nép többsége sincs megelégedve a mai állapottal. Kinek érdeke tehát, hogy ezek megmaradjanak ? Azé a rétegé, mely minden hatalmat kezébe ragadott, mely egyéni vagyonszerzésre használta fel a nacionálista jelszavakat, mely olyan földreformot csinált, hogy az Erdős Kárpátokban az őslakos magyarság egy talpalat földet sem kapott, a ruthén csak egy százalékot, öt százalékot szemszúrásból cseh telepeseknek juttattak, kilencvennégy százalék azonban a gazdálkodással egyáltalában nem is foglalkozó cseh intellektuell és kereskedő osztályt gazdagította. Ennek az osztálynak érdekében aludtak ki a Felvidék kohói, néptelenedtek el bányái, álltak meg gyárai, ezekért jutott még a fajrokon tót nép is koldusbotra. Ez az osztály félti a maga zsebeit az igazság napfényrekerülésétől, és görcsösen ragaszkodik Trianon igazságtalanságaihoz. Massaryk nyilatkozatának hangja ugyancsak nem államfőhöz méltó. Államfőtől igaz szót várna az ember, de miféle igazság van abban, hogy az önrendelkezés alapján szakították el Magyarországtól területének kétharmadát ? Hogy jó volt-e, vagy rossz a magyar kormányzás, azon már túl vagyunk, Az ország első faiskolája 1NCKTÁKI Ülflf CICIÉI 4 Budapesti irodája: Hv ANDRáSSY Él j>4. Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét; évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. <2UK>> Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld