Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - MANIU KORMÁNYA

Magyal Külpolitika • 4 • 22. szám nuékat tartották és minisztereik háta mögött rendszeresen jártak referálni hozzájuk, sőt szállították az új kormányt kompromittáló legbizalmasabb aktákat is betekintésre. A liberális érdekeltség vezetősége így mindent tudott, ami készült, kezébe jutott minden anyag, mely akárkit is kompromittált és kezében tartotta a közélet minden emberének sorsát, még le nem leplezett bűnein keresztül. A bűn tartotta össze a liberális érdekeltséget, a közös panamák elszakíthatatlan hálója. A mostani kormányváltozás másnak ígérkezik. Nemcsak azért, mert a miniszterelnök puritán ember, hanem azért is, mert új emberekkel jön. A liberálisok kérlelhetetlen pénzügyi hadjáratot jelentettek be már előre ellene, erre azonban Maniuék kommunisztikus jellegű intézkedésekkel akarnak felelni. Valami állami szociálizmus volt eddig is Romániában, csakhogy az állam a liberális pártot jelentette, akár kormányon volt, akár ellenzékben. Maniuék új emberekkel jönnek: a megalázott, félrenyomott, érvénysülni nem tudó erdélyi román szakemberekkel, akik meg akarnak fizetni tíz esztendő minden szenvedéséért. Az eddigi ellenkormányoknak nem volt tisztviselői garnitúrájuk és kénytelenek voltak a liberálispárt embereit meghagyni helyükön. Maniunak van bőven emberanyaga: fanatikus erdélyiek, akik odaadó hívei saját pártjuknak és nincsenek benne a „kéz kezet mos" királysági szövetségben. Maniuék rá akarják tenni kezüket az állam nevében a liberális jegybankra és azzal összefüggő egész bankhálózatra, a nagy iparvállalatokra, bányákra és mindarra a nemzeti kincsre, amit a liberális érdekcsoport az állam tulajdonából a magáéba tűntetett el. Maniuék visszaakarják szerezni ezt mind köztulajdonba. A harc azon fordul meg, ki birja jobban. A régens-tanács egyik tagja, Buzdugan bíró, becsületes ember, a másik, a pátriárka, erdélyi ember, s ha bele került is a liberálisok bűnszövetkezetébe, talán emancipálni tudja most magát. Mindenesetre könnyebb a helyzet, mint mikor a király valósággal foglya volt a liberális kamarillának. Maniuék, ha felülről meg nem buknak, alulról meg nem bukhatnak. Mert mint erdélyieket gyűlöli ugyan őket a romániai közvélemény, de viszont ott van a párt másik szárnya, a kiváló szervező erőktői és szakemberektől vezetett parasztpárt, mely a legnagyobb üldözések alatt is nemcsak megállta a helyét, hanem terjedni is tudott. Most a hatalom támogatásával rövid idő alatt úgy megszervezheti a jogfosztott parasztságot, hogy leszámolhat a liberális érdekeltséggel. Halálos küzdelem folyik itt és ezt tudja a liberális-párt is; biztosra vehetjük tehát, hogy nem fog visszariadni a balkáni eszközöktől. Az a párt, amelyik forradalommal detronizálta Cuza fejedelmet, majd méreggé] tette el láb alól utódát, az öreg Károly királyt és fogolyként tartotta Ferdinándot, amelyik botrányok közt száműzte Károly trónörököst, mert nem tudta a maga eszközévé tenni; nem fog visszariadni néhány erdélyi vezér és királyságbeli szakember vérétől sem. A Maniu kormánynak nem jósolhatunk hosszú életet. Kikből áll az új kormány ? Az új kormány névsora egyébként a következő : Erdélyiek: Maniu Gyula miniszterelnök, Vajda Sándor belügyminiszter, Popovics Mihály pénzügyminiszter, Dán Szevér közegészségügyi miniszter, Vlád Aurél vallásés szépművészeti miniszter, Nitzescu Voicu erdélyi-, Bocu Szevér bánsági tárcanélküli miniszter. Besszarábiai: Halippa Pantilimon közmunkügyi miniszter. Bukovinai: Savenau tárcanélküli miniszter. A régens-tanács két tábornokot is bevétetett a kormányba: Cihoski hadügyi és Alevra közlekedésügyi minisztert,, A királyságbeli parasztpárt a következő tárcákat kapta: Mironescu Demeter külügyminiszter, Costachescu közoktatásügyi, Raducanu munkaügyi, Mihalache földmívelésügyi, Junian Gergely igazságügyi és Madgearu Virgil ipari és kereskedelemügyi miniszter. Miniszterelnökségi államtitkár lett az erdélyi Lugosanu, egészségügyi a szintén erdélyi Dob^escu Aurél, nemzeti kisebbségi miniszter, mint belügyi államtitkár a parasztpárti Joanitzescu, a másik belügyi államtitkár, a rendészeti ügyek vezetője a besszarábiai Mirto Demeter, külügyi Gafencó Gergely, az Árgus napilap szerkesztője, földmívelésügyi Potarco. Az új kormányban van néhány kiváló szakember, mint Popovics Mihály brassói ügyvéd az erdélyiek közül, Madgearu és Junian bukaresti ügyvédek, valamint Costachesou tanár. A belügyminiszter azonban orvos, a külügyminiszter egy szürke egyetemi tanár, aki majd Titulescunak csinál helyet, a közegészségügyi miniszter újságíró, a vallásügyi ügyvéd és bankigazgató, a fölmívelésügyi tanító. Mindenesetre nehéz helyzetük lesz a szakkérdésekben is. Érdekes tünet, hogy az erdélyiek régi gárdájából csak hárman kerültek be a miniszterelnökkel együtt. A többi erdélyi miniszter csupa fiatal, a magyar uralomban szerpet nem vitt ember, de a párt radikális szárnyának vezérei. Velük szemben vallási kifogásokat sem emelhetnek a királyságban, mert Maniut és Vajdát leszámítva, a többi öt görög-keleti. Ezek félretolása mindenesetre nehezebb lesz, mint Maniunak és Vajdának, a két nyugateurópai műveltségű úriembernek elkedvetlenítéae.