Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - Tiz év után. Van-e külpolitikai rendszer Európában?

Magyar Külpolitika 22. szám ben nagyobb fegyverkezést folytatnak kisebb szövetségeseikkel egyetemben, kiknek patrónusai lettek. A Nemzetek Szövetsége, mint egyenrangú államok ideális szövetsége és hatalmi szerve nem létezik. Még útban sincs, hogy azzá legyen. Az új és békés külpolitikai rendszernek másik pillére, illetve lényeges eleme: a kötelező dötöbírósdgi intézmény még szintén csak a jövő álma. Azok a döntőbírósági egyezmények, melyek léteznek, sőt már kiépülő szervezetük van, vagy pókhálószövetek vagy járulékai azoknak a belső szövetségeknek, melyek a jelenlegi hatalmat és uralmat biztosítani hivatvák. Háború esetére semmi biztosítékot nem nyújtanak. Ha a háború más eruptív vagy szándékolt okoknál fogva fenyegetne és kitörne, mint hasznavehetetlen szappanbuborék oszolnának el. Locarno és a Kellogg-paktum aláírása két oly kimagasló esemény a tíz év történetében, melyek első pillanatra, mint új utak jelzői tűnnek fel. Pedig ezek sem azok. Locarno a lényeg szerint szintén szövetségi megállapodás és egyezmény. Ha hatásában két ősi ellenfél : Franciaország és Németország egymáshoz való közelebb jutását jelentette is, de még sem más, mint a nyugati hatalmi szféráknak biztosítása és jótállása hatalmi eszközökkel. Ugyanez volt a hármasszövetség Közép- és Keleteurópában, mert a hármasszövetségnek egyáltalán nem volt aggresszív jellege. A statusquo biztosításnak és jótállásnak készült, egymással barátságban és érdekközösségben levő hatalmak kezessége mellett. Franciaország és Németország, meg az aláíró hatalmak közt még ennyit se jelent abban a pillanatban, amikor egyéb okokból Németország és Franciaország viszonya újra elromolnék. Értéke semmivel se lesz több, mint amennyierő van egyik vagy másik fél mögött. Ezért nincs is folytatása és nem is lehet a locarnói módszernek addig, míg olyan ellentétek fognak fennállani az egyes államok között, melyeknek megoldását nem akarják más módszerre bízni, mint a régi volt: az államok tényleges, fegyveres ereje. A Kellogg-paktum még Locarno értékével és jelentőségével sem bír. A háborúnak, mint a nemzeti politika érvényesítésének eszközének elítélése, puszta elv, mely még a maga szűzi mivoltában se került a paktumba, hiszen ismerjük a francia és résben angol körülírásokat és kautélákat, melyek még az elvet is megcsorbították. A Kellogg-paktum is jelenthet fontos stációt az emberiség erkölcsi felfogásának tisztulása útján és ennyiben nem tagadható le az erkölcsi jelentősége, de egyelőre nem jelent változást magán a politikai rendszeren, melyet a nemzetek életében köve vetnek és alkalmaznak. A Kellogg-paktum nem is akadályoz meg egy államot se abban, hogy pl. flottaegyezményeket, szerződéseket létesítsen, melyek menőkben katonai konvenciókat hordanak, hogy alkalmas időben megszüljék azokat. A nagy európai és a nyugati politika pedig még mindig az angol és francia hatalmi körben mozog és él. Arról tehát, hogy a Nemzetek Szövetsége csak meg is gyengítette volna ennek az antantnak erejét, beszélni sem lehet. Közép- és Keleteurópára is ezen szövetséges vagy érdekük szerint megosztott hatalmaknak befolyása terjed ki, melyen a Nemzetek Szövetsége eddig még annyit se tudott enyhíteni és változtatni, hogy mint a magyarromán perben, a legyőzöttek javára, a legelemibb igazság érvényesüljön. A Balkánt is szövetségek hálózata lepi be. Mussolini és Venizelosz új koncepciójukat a maguk útján, illetve a szövetségi rendszer alapján építik, erősítik. Az orosz veszedelem torkában levő államok hasonló módszerrel dolgoznak. Egyszóval nincs kérdés, • melynek megoldására, nincs veszedelem, melynek elkerülésére ne a szövetkezések erejét akarnák igénybevenni, mintha nem is léteznék egy nemzetközi szerv Genfben, mintha a Nemzetek Szövetsége csak arra való volna, hogy színjátékokat rendezzen a népeknek addig, míg a háború lángja fel nem csap. Valóban a legnagyobb jóakarat mellett se lehet tehát tíz év után az európai külpolitikában és az alkalmazott módszerben olyan mérleget csinálni, mely azt mutatná, hogy új korszak virradt az európai népekre, hogy az igazság érvényesülése biztosítva van új eszközökkel. Ha pedig nincs új eszköz, marad a régi. A háború vészthordó felhője épp úgy a nemzetek feje felett gyülemszik és sötétlik, mint abban az időben, melyet trónok, történeti államok ledöntésével akartak eltüntetni. Tíz év után bizony kevés eredmény ez. DURANT-RUGBY ^wwwmmwiinmmnit. személy- és (2014) gyorsteherautók vezérképviselete: FEHÉR MIKLÓS GÉPGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KER., VÁCI UT 80. SZ.