Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - Tiz év után. Van-e külpolitikai rendszer Európában?

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP 22. szám 1928 november 16 IX. évfolyam Oldal 1 3 5 6 7 8 12 U 15 17 23 TIZ ÉV UTÁN Van-e külpolitikai rendszer Európában ? Irta: TURI BÉLA országgy. képviselő \ z első decennium lepergett a történelem homokóráján a világháború után. Jubileumoktól visszhangzik Európa, mert ha r^'ncs is még tíz éve, hogy a Páris környéki békék megalkották nemzetközi szerződések diktátumai révén az új európai térképet, az osztrák-magyar monarchia területéből kikerekített vagy alkotott államok már most jubilálja tízesztendős fennállásukat. Van az ünneplésben politikai számítás is. Az összeomláskor alakult nemzeti tanácsok határozataitól számítják az új államok létüket és megalakulásukat, hogy evvel is azt a látszatot keltsék, hogy a népek akarata érvényesült az új európai elrendezésben. Az igazság pedig messze jár ettől. Tudjuk, hogy a népek akkor is sakkfiguraként kezeltettek. Tolattak egyiK államból a másikba. Ez a történeti valóság, ha mindjárt nem is lehet tagadni, hogy voltak olyan nemzetiségi törekvések, melyek változásokat követeltek a népek életében. Tíz év nem nagy idő a történelemben, de arra mindenesetre elég, hogy visszapillantsunk, hogy mérlegre tegyük, hogy mi valósult meg ezen tíz év alatt azon eszmékből, melyeknek nevében a nagy háború folyt s amelyeknek diadalra jutását az emberiség érdekében szükségesnek hirdették a Németországgal és a kettős monarkiával szembenállók. Sőt ezen eszméknek érvényesítése szerepelt, indokul maguknak a békeszerződéseknek létessítésénél. Wilson pontokba foglalta ezen eszméket, mint békefeltételeket. És emlékezzünk csak vissza, hogy a Nemzetek Szövetségének eszméjét minden oldalról úgy propagálták és üdvözölték, mint egy új történelmi korszak eljövetelét az elöregedett és aláaknázott Európában. Királyi trónokat is a demokratikus népuralom nevében törtek össze. A Tégi diplomácia temetésére készült mindenki. A Nemzetek Szövetségét úgy tüntették fel, hogy ez halálra ítélt minden szövetségi politikát, melynek káros és feltétlenül háborútokozó mivoltáról szónokolt mindenki. Még a háborús memoire-irodalom is jórészt azt célozza, hogy rámutasson a szövetségi rendszer ama végzetére, hogy előbb-utóbb háborúhoz vezet. Az emlékiratokban a különbség e tekintetben csak az, hogy mindegyik a másik szövetségi csoportra akarja rábizonyítani, hogy az okozta létével és működésével a világháborút. Állott-e be tehát lényeges változás magában a politikai rendszerben és a külpolitika intézésének módjában a Nemzetek Szövetségének fennállása és működése folytán: ez a leglényegesebb kérdés, mely a tíz év után felelelet sürget és kíván. A felelet sajnos nagyon lesújtó és semmiesetre sem kielégítő. Nem állítjuk, hogy a Nemzetek Szövetsége a nemzetek é: államok közt nem teremtett közvetlenebb és gyakoribb érintkezést. A genfi összejövetelek mindenesetre többször összehozzák az európai politika intézőit. Egykét jelentéktelenebb esetben még bizonyos eredményeket is elkönyvelhet a Nemzetek Szövetsége. Elsimított vagy legalább is enyhített viszályok, melyek különben talán jobban elmérgesedtek volna. De nagy egészében és lényegében semmi sem változott. Sem a titkos diplomáciát, sem a szövetségi rendszert, sem azt, hogy a népek sorsát egyesek intézik, nem szüntette meg, nem tüntette el a Nemzetek Szövetsége. Most a Nemzetek Szövetségének keretén belül érvényesülnek szövetségi erők és csoportosulások, melyek ha nem is neveztetnek kettős- vagy hármasszövetségnek, lényegük szerint azok. A régi külpolitikai metódusnak fenmaradását bizonyítja az is, hogy a lefegyverezés kérdésében nem haladtunk egy tapodtat se. Akit bírtak, lefegyvereztek. Vagyis érvényesült a nyers erőszak. De a lefegyverezés, mint előfeltétele egy új európai rendszernek, nem következett be. Sőt meg se kezdődött. A győztes államok részben a régihez hasonló, részTuri Béla: Tíz év után Etédi: Maniti kormánya Franco Vettani Dionisi: Javaslat a magyar határkiigazításra Blaskovits Miklós dr.: Angol demokrácia . . . Ember Gyula: Poincaré ment — ismét Poincaré jött .... . . Magyarország lába volt eddig a Nyugatnak, a Kelet fejének kell lennie ezentúl A kisebbségi oktatás kiküszöbölése Délszláviában Délafrikától Északamerikáig ....... A kifosztott Székelyföld Rovatok , . Melléklet: Karafiáth Jenő interpellációja a magyar szellemi termékek szabad forgalma tárgyában