Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - A NÉPSZÖVETSÉG DECEMBERI MUNKÁSSÁGA

Magyar Külpolitika 4 /. szátn A NÉPSZÖVETSÉG DECEMBERI MUNKÁSSÁGA írta LIPPAY IMKE (Genf) A

Népszövetség decemberi tanácsülésének napirendjén mintegy harminc kérdés szerepelt, régi ismerősei azoknak, akik már eddig is figyelemmel kisérték a tanács eddigi munkáját. A bennünket elsősorban érdeklő magyarromárt optánsügyet, mint ismeretes, tárgya lás nélkül elhalasztották a márciusi ülésszakra Titnlesco román külügyminiszter betegsége miatt. Titnlesco először azt hitte, legokosabb, ha nem jön Genfbe, mikor neszel vette, hogy a Népszövetségben határozott magyarbarát hangulat kezd kialakulni, jobbnak látta volna, hogy személyesen megjelenjék Genfben. De ekkor már késő volt: Chamberlain, aki kormányától újai)!) utasításokat kapott, más politikát követett Magyarországgal szemben, mint a legutóbbi szeptemberi tanácsülés alkalmával és á titre personnel, táviratozott Titülesconak, majd ugyanazt tette a Tanács hivatalos formában is. ajánlva a román külügyminiszternek, hogy maradjon otthon és gyógykezeltesse magát. Figyelmet érdemel az angol külügyminiszter nyomaiékos ajánlása is. melyben figyelmezteti a román kormányt, hogy a magyar ajánlattal a lehelé) legkomolyabban foglalkozzék és igyekezzék a magyar kormánnyal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni. A Népszövetség hangulatváltozásának legfőbb oka, hogy a világ végre kezdi felismerni Magvarország szándekának őszinteségét. Elhiszik, hogy valóban békét akarunk és látják, hogy minden tekintetben a konszolidáció leír haladunk. A Népszövetség egyik legszebb eredményének tekintik a magyar pénzügyek szanálását és Magyarország gazdasági talpraállítását és azok. akik Genfben nyitott szemmel nézik a világot, tisztában vannak azzal, hogy ha mi könnyes szemmel kikiáltjuk panaszunkat a világba a magyar Elszász-Lotaringiáért, akkor azt nem az ellenséges hangulat állandósításáért, hanem létérdekünkért tesszük. A második fontos probléma a lengyel-litván kérdés volt, mely már annyira elmérgesedett, hogy háborútól lehetett tartani. A tanácsnak sikerült a konfliktust békésen megoldani. Waldemaras litván miniszterelnök bejelentette, hogy a hadiállapotot a Tanács határozata értelmében megszűntnek tekinti. 1 UILUIIYI PEZSGŐ (Schaumburg-Lippe) ? másrészről Zaleszki lengyel külügyminiszter kötelezte magái állama nevében, hogy a lit ván köztársaság területi integritásai és politikai jogait minden tekintetben elismeri és tiszteletben tartja. A decemberi tanácsülés valamennyi kérdése közű! azonban bennünkei leginkább a Salamis-kérdés érdekelhetett, melyben rendkívül fontos elvi jelentőségű döntést is hozott a Tanács, amennyiben kimondta, hogy a Népszövetség tanácsa nem lehet a döntőbíróság fellebbviteli fóruma. A Salamis-ügynek előzményei a következők : A görög kormány 1912-ben a stettini hajógyárban, egy 19,000 tonnás cirkálót rendelt. Erre a rendelésre 450,000 font sterlinget fizetett ki előlegképen. A hajói már 1914-ben vízrebocsátották és Salamis nevet kapta. A hajó körüli munkálatokat később megszüntették, meri Görögország nem akart fizetni és mert a német hadvezetőség nem volt hajlandó csatahajót Görögországnak kiszolgáltatni, mivel nem voltak biztosak a háború további folyamán tanúsítandó magatartásáról. \ háború befejezése után azonban a hajó gyár követelte, hogy a görög kormány vegye át a hajói és fizesse is ki. Miután a rendelés és szállítás közt hosszú évek multak el. a görögök visszautasították a hajó átvételét, azzal érvelve, hogy a technika mai haladása melleit a hajó már nem felel meg a követelményeknek és azonkívül sincsen rá szükségük. A Salamis csatahajó ügye tehát döntőbíróság elé került. Görögország azonban felvétette a kérdési a Tanács napirendjére is. Mielőtt a Tanács érdemlegesen foglalkozott volna ennek a kérdésnek a tárgyalásával, megállapította, hogy a Tanács nem avatkozhat bele ebbe a kérdésbe, mixel az döntőbíróság előtt van. Nem avatkozhatnék ebbe a kérdésbe a Tanács akkor sem. ha más nemzetközi bíróság előtt tárgyalnák az ügyet, mivel csak az egyik fél kívánta i Tanács beavatkozását, míg a másik fél felhívására a nemzet közi szerv magát az ügy tárgyalására illetékesnek nyilvánította. A tanácsnak ez a döntése Magyarországnak rendkívül kedvező, mert ami a Salamiskérdésre fennáll, az fennáll a magyar-román birtokperekre is. még ha a román külügyminiszter minden igyekezetével politikai szí nézetet akart is adni a kérdésnek. A görög kormány a Népszövetség elé akarta vinni egy másik nemzettel támadt jogviszályát, ugyanezt tette a román kormány is. A görög kormány kívánságát a Népszövetség elutasította és ezt kell majd tennie a román kormány kívánságával is.