Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - 1918-1928. A romániai magyarság politikai szervezkedésének és küzdelmének története Erdély megszállásától napjainkig

1928 • 11 • November 1 A Magyar Párt ezeknél a választásoknál a választási törvénynek megfelelő kartel­egyezményre lépett a Néppárttal, mely a vá­lasztásoknál jelentékeny sikerrel érvényesült is, mert a magyarságnak összesen 27 tagját juttattta a törvényhozásba mandátumhoz. A magyarság állásfoglalásának alapoka az volt, hogy az Avarescu kormány két tagja által aláírt írásos egyezményben vállalta a párt által a magyarság részéről felállított kö­vetelményeknek, mint a pártprogramm in­tegráns részét tévőknek megvalósítását. Az 1925. év nyarán összeült törvényhozás működése elé éppen ezért reménykedve nézett a magyarság, de a reménység nem vált va­lóra, mert a kormány, állítólag mert nem le­hetett szembeszállnia a román közvélemény­ben túlsúlyra került áramlatokkal, nem is gondolt a vállalt kötelezettség teljesítésére. A Magyar Pártnak a törvényhozásban he­lyet foglaló tagjai azonban napirenden tar­tották a kisebbségi kérdést. Az Avarescu kormány kinevezése más irányban is változást idézett elő a Magyar Pártnál, mert Ugrón István, ki a községi és megyei választások alkalmából a csúcsai pak­tumot felmondotta, a kormányváltozás miatt indíttatva érezte magát arra, hogy elnöki tisztjéről lemondjon. Tisztét 1926 április ha­vában az elnöki tanács és intéző-bizottság egyhangú felkérésére, mint helyettes dr. gr. Bethlen György vette át s az ő vezetése alatt vett részt a Párt a választásokban, valamint azokat követőleg a parlamenti küzdelmekben. Együtt a szászokkal A közbeesett ismeretes politikai körülmé­nyek a törvényhozó szervek feloszlatását von­ták maguk után és 1927 nyarán újból válasz­tási harcba szólították a magyarságot. A Magyar Párt ez alkalommal a német kisebb­ségekkel összefogva, önállóan ment >a küzde­lembe. A választási harc nagyon erős volt, mert a kormánynyomás alig tapasztalt súly­lyal nehezedett a választók akaratára. Külö­nösen érezhető volt ez a Székelyföldön és a nyugati határrészen. A Magyar Párt képvi­selőinek száma végeredményben meg is fo­gyatkozott, de így is sikerült tíz képviselőt és egy szenátort mandátumhoz juttatni; a mandátumokból azonban a német kisebbségre való tekintettel kettőt fel kellett áldozni. Az előzőleg 1926. évben a Magyar Párt Gyergyószentmiklóson tartotta országos nagygyűlését, mely impozáns keretek között folyt le. Ezen választották meg a párt elnö­kévé az Ugrón Istvánt eddig ideiglenesen he­lyettesítő gróf Bethlen Györgyöt, ki mint a párt panlamenti csoportjának is elnöke, mai napig vezeti a párt üerveit. Meldette négy al­elnök és nyolc tagból álló elnöki tanács segéd­keznek a magyar politikai és kapcsolatos ügyek intézésében. Működik továbbá a szer­vezeti szabályzat szerint egy kb. 150 tagból álló központi intéző-bizottság, mint a politikai irány kjelőllője. A Párt szervezeti szabály­zata különben még demokratikusabb irány­ban módosítás alatt van. Az eddigi szabály­zat szerint működésben van összesen 23 tago­zat, 6 megyei és municipiális, melyek közül kettő (Kolozsvár és Szatmár) az illető város területére terjeszti ki működését, a többi az egyes megyék területét öleli fel. A tagozatok keretén belül működő altagozatok összes száma 65. Az elnöki tanács majdnem minden hóban, a központi intéző-bizottság negyedévenként tartja üléseit. A központi iroda székhelye Ko­lozsvár. Bukarestben a parlamenti csoport tart fenn külön irodát. Ilyen megszervezéssel harcolt Románia ma­gyarsága 10 éven át kisebbségi jogaiért. En­nek a 'harcnak lehettek taktikai tévedései, amelyeket a Párt keretén belül a Párt vezető tagjai jogosan meg is kritizálhattak, ezek a belső krittikák azonban kifelé, ha látszólag mégis, de alapjában véve soha egy pillanatra sem bántották meg a magyarság egységét. A Magyar Párt, harcában mindig bölcsen szem előtt tartotta a Martinuzzi és Bethlen Gábor politikai iskoláját, amely végered­ményben a most októberben Székelyudvarhe­lyen tartott nagygyűlésen odavezetett, hogy „Nagyrománia" magyarsága, kénytelen a Magyar Párt útján Genfben, a népek szövet­ségénél keresni a maga kisebbségi igazát, amelyet 10 év alatt a mindenkori román kor­mányoktól sohasem kapott meg. Krónikás. tü£l= rekeszenként minden irányban nagyobbít­hatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: ilNCIL KáROiltsIIAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR MlDAVESf, Tllv Rt>IS/t=IU 4 120 MINTASZOBÁBÓL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZÉ­SÜNKET SZIVESKED­JÉK MEGTEKINTENI 2009

Next

/
Thumbnails
Contents