Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - 1918-1928. A romániai magyarság politikai szervezkedésének és küzdelmének története Erdély megszállásától napjainkig

1928 • 9 • November 1 Csehszlovákiát arra, hogy garantálja a rutén nép széleskörű autonómiáját. A Torinóban megjelenő „Gazetta del Popolo" október 5-i számában vezércikkben foglalkozik Magyarország feldarabolásának előzményeivel, az úgynevezett állítólagos „szerb győzelemmel", a Károlyi és Franchet d'Esperey-íéle tárgyalásokkal és bebizonyítja, hogy szó sem volt szerb vagy román győzelemről, hanem hogy a hullarabló Kis-Antant államok aljas módon visszaéltek Magyarország becsületes és jóhiszemű pacifizmusával sárbatiporván a wilsoni-elveket, melyek csak arra voltak jók, hogy léprecsalják a Központi Hatalmakat. A „Popolo d'Italia" október 3-i számában hosszú cikkben méltatja Sangiorgi-niak Trianon revíziója érdekében irott könyvét, melyet a legjobb és legalaposabb külpolitikai munkák egyikének tart. A legnagyobb és legnívósabb olasz folyóirat, a Milanóban megjelenő „Le Vie dell'Oriente" szeptember havi számában „Vecchia Transylvania Pittoresca" címen a régi Erdély művészi emlékeiről, templomairól, kastélyairól, szobrairól, képeiről és monumentumairól közöl hosszabb szép illusztrációkkal ellátott cikket, mely ezekkel a szavakkal fejeződik be; akár mi történjék is, a nap sugarai mindenkor be fogják aranyozni ezeket a palotákat, templomokat, házakat és fákat, amelyek magyarok maradnak, egyszerűen, szívósan és kitartóan magyarok, mint ahogy magyar marad Kolozsvárnak és Erdélynek népe is. 1918—1928 A romániai magyarság politikai szervezkedésének és küzdelmének története, Erdély megszállásától napjainkig A Monitorul Officialban, a román hivatalos lapban, 1920 szeptember 3-án jelent meg a trianoni békeszerződés ratifikációja. Ez az a nevezetes dátum, amikor a történelmi sors igazságtalan végzete, Nagyromániának majdnem kétmilliónyi magyarságát, a forradalom utáni és a megszállás alatti aléltságából, jolbban mondva a népek önrendelkezési jogába vetett bizakodó reménykedéséből, — a szomorú és megdöbbentő valóság adott helyzetébe kényszerítétte. Az elárvult magyarság Erdélyben maradt vezetői, eleinte az EMKE keretében próbálták népkisebbbségi sorsukat és jogaikat biztosítani. Ez a gondolat azonban nem bizonyult alkalmasnak. Célszerűbbnek látszott a román alkotmány-törvényekben biztosított jogokkal élni, nevezetesen: egy mindentől és mindenkitől független politikai pártot alakítani. Sándor Józsefnek ilyen irányú nyílt felihívása után, 1921 január 9-én, a kolozsvári Tanácsháza közgyűlési termében engedélyezett szervezkedő gyűlésen, megalakúl a magyarságnak az új impérium alatti első politikai szerve, az úgynevezett 21-es bizottság, amely a leendő politikai programm kijelölésével és a megalakítandó párt szervezeti szabályzatának kidolgozásával bízatott meg. A kalotaszegi megmozdulás hatása A 21-es bizottság, hosszas húza-vona után sem tudott egyöntetű megállapodásra jutni s mert a magyarság politikai megszervezésének látható és külső megnyilatkozásai már égetően szükségessé váltak, — 1921 június 4-én Bánffyhunyadon, dr. Albrecht Károly ottani ügyvéd és Bokor Márton ref. lelkész, Kalotaszeg népének bevonásával megalakítják a Magyar Néppártot; annak az egyhangú határozatnak a hangoztatásával, hogy az új alakulat a jövőben megalakúló központi magyar pártnak kalotaszegi tagozata lesz. A kalotaszegi első zászlóbontás a 21-es bizottságot is végleges megállapodásra kényszerítette. Mivel a Magyar Néppárt működése egyelőre igen szűk körre szorítkozott, a magyarság körében általánossá vált az a meggyőződés, hogy a békeszerződésíben biztosított jogok kivívására nem pártalakulás szükséges, hanem a romániai magyarság egyetemét átfogó magasabb alakulat. Ez a közóhajszerű meggyőződés vezetett azután, 1921 július 6-án a Magyar Szövetség megalakulására, ami mellett nagyobb jelentőséget nem nyerhetett a néppárti mozgalom, amely egyébként a „demokratikus irány" jeligéjét viselte magán. A Magyar Szövetség elnöke: báró Jósika Sámuel lett. Az Avarescu kormányt felváltó Bratianu kormány azonban a magyarságnak ilyen irányú megszervezését nem nézte jó szemmel, s ezért a Magyar Szövetséget feloszlatta. Ez a körülmény, kapcsolatban-a Magyar Néppárt egyes köreiben észlelhető jelenségekkel, melyek az egység gondolatával kevéssé számoltak, megérlelték aztán azt a gondolatot, hogy a Magyar Szövetség feladatait, egy országos pártnak kell átvennie, de ennek a pártnak lehetőleg egyesítenie kell a magyarságnak minden rétegét, és éppen S2SENT ISTVAN-FURDO SZALLO ESZTERGOM Minden időben szobák kaphatók. Közös turista hálóterem (2007) 50 ággyal. Autógarázs. Modern színpad az épületben. ízléses magyar konyha. Kitűnő borok SÖRÖS EDE, bérlő.