Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - HÁT BéKE EZ? Semleges kritika az európai helyzetről

1928 • 7 • November 1 a rezervációkkal operáló francia külpolitika satellisévé szegődött, s oly színben tüntette föl Angliát, mintha nem volna a háború kiküszöbölésének őszinte híve. Valószínűleg meg akarta az Unió diplomáciájának mutatni, hogy a ibrit birodalom nem elégszik meg az Unió részéről neki szánt „sleeping partner" kényelmes, de kevéssé dicsteljes szerepével. Azonban politikai mérlegelésébe ott csúszott be végzetes hiba, hogy nem ismerte fel Kel­logg javaslatának fontosságát az angol-ame­rikai viszony további kialakulására, s a fő­nyeremény helyett megelégedett tétjének megőrzésével. Hogy azt a taktikai hibát hogyan értékeli az angol közvélemény, talán csak a legköze­lebbi általános választás fogja eldönteni, mert az angol politikai életből ma sajnosán /.tartós angol-amerikai együttműködésnek is. hiányzik egy Beaconsfield vagy Salisbury kaliberével rendelkező vezéregyéniség. Az an­gol konzervatív párt számára erős handi­eap-et jelent a jövő évi választásokon az ominózus francia-angol választó antant-e s kérdéses, vájjon az angol választó a brit kül­politika útját az angol-amerikai antante-tól a francia-angol antante-ig fölfelé vivő útnak fogja-e majd tekinteni. HAT BEKE EZ ? Semleges kritika az európai helyzetről Megjelent a Courrier de Geneve 1928 október 19-iki számában. Igen különös dolgok történnek a mi háború utáni Európánkban. Hogy egy példával szolgáljunk: egy budapesti távirat szerint a román közmunkaügyi minisztérium elren­delte 650.000 erdélyi magyar munkás kiutasí­tását, akik közül 350 ezren naturalizált ro­mán állampolgárok. Három évi haladékot helyeztek kilátásba azok számára, akik 1914 óta Erdélyben laknak, továbbá akik román asszonyt vettek feleségül vagy akik egy hó­napon belül román nőt fognak elvenni. Ma­gyarországon — ami teljesen érthető — tető­fokára hágott a felháborodás ezen rendelet miatt. Lehetséges, hogy ezen ügy arányai redu­kálódni fognak, azonban mindenképpen rá kell, hogy tereljük a figyelmet. A túlzó nacio­nalizmus egymásra halmozza gonosz tetteit kontinensünkön. S a békeszerződések nem kis mértékben járultak ehhez. Egy kérdést: El­szász-Lotharingia kérdését úgy ahogy meg­oldották ugyan, azonban hány ujabb problé­ma merült fel és mérgezi meg azóta a leve­gőt?! A horvátok elégedetlenek és lázadoz­nak Belgrád ellen, a tótok megbélyegzik Prága elnyomó igáját, s hogy mi történik az erdélyi magyarokkal, arról éppen az előbb szólottunk. Mindezekhez hozzájárulnak a ka­talán, macedón és ukrán szeparatisták ál­landó protestációi. Ezeknek a bajoknak a súlyosságát nem le­het letagadni s egyelőre még nincs is kilátás gyógyszerre. A Nemzetek Szövetsége mind­ezekben az esetekben úgyszólván tehetetlen, mert az etnikai vagy nyelvi kisebbségek leg­nagyobb részét nem ismerték el, mint ilye­neket és nincs meg a módjuk, hogy reklamá­cióik hivatalosan meghallgatásra találhassa­nak. A legkisebb interveniálási kísérletre az államok önérzete azonnal felborzolódik: ne merjen senki az ő „belpolitikai" kérdéseikbe avatkozni! Nem akarnak hallani semmiről és ez súlyos hiba, mert nem akarják észre­venni, hogy itt rendkívül virulens baktériu­mokról, új háborúk csíráiról van szó. A leg­több elnyomott kisebbségnek van egy úgyne­vezett „anyaországa", akihez panaszaikkal fordulnak, s aki legalább is erkölcsileg támo­gatja ellenállásukat. S ha ez az eset nem fo­rog fenn, akkor ezek a kisebbségek autonó­mizmusra törekednek, ami igen veszedelmes az illető nemzetekre, s amit erőszakkal soha­sem lehet elfojtani. Fényesen bizonyítja ezt a katalánok példája. íme ez is egyike azok­nak a problémáknak, amelyet egy intelligens federalizmus már régen megoldhatott volna, amelyet azonban a csökönyös centralista po­litika csak komplikál és sulyosbbít. Ugy az egyik, mint a másik esetben — tehát úgy az izolált, mint az egy másik nemzet törzsétől elszakított kisebbségek esetében — igen sok­féle alkalom merül fel az állandó súrlódá­sokra és lázongásokra, amelyek súlyos kon­fliktusokra vezethetnek. Mi lehet tehát a kivezető út? A federalista politika. Ha a hatalmak elviselhetővé teszik a kisebbségek helyzetét,, akkor az agitáció csökkenni fog, s ezzel együtt a nemzetek kö­zötti villongások és félreértések is. Nem lehet őrültebb dolgot elképzelni, mint egy nemzet­nek azt a törekvését, mellyel nyelvileg, men­tálitásbelileg és kuituráliter mindenáron egységessé akarja tenni országát, ha egyszer az az ország természettől fogva nem egysé­ges. Nemrégen egy olasz újság kétségbe­vonta Svájc létjogosultságát, egyedül csak azért, mivel Svájc fajilag és nyelvileg nem lévén egységes ország, kiáltó cáfolata a most Európában divatba jött chimérikus és gyil­TÖVISKOSZORÚ Irta: Gabányi János ny. tábornok SÍ Szavalásra kiválóan alkalmas hazafias költemények < gyűjteménye. Egyesületeknek, tanintézeteknek, cserkészek­! nek, leventéknek különösen ajánlható. Megrendelhető a Királyi Magy. Egyetemi Nyomdában ! (Budapest, VIII, Múzeum körút 6.) A könyv ára : 4 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents