Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A TERVEZETT PÁNEURÓPA ÁLLAMAI ÉS NÉPEI

Magyar Külpolitika < 18 * £0. szám láljuk benne új megvilágításban-Metternich, Széchenyi és Kossuth külpolitikai törekvéseit, a szabadságharcnak, az abszolutizmusnak, a kiegyezés korának diplomáciáját, a háborús feleiősség szakszerű ismertetését. A kézi­könyvekben eddig ismert részletek helyett a szakemberek előtt sem ismert új és gazdag­adathalmazzal világítja meg ezt a korszakot és kutatásai az elmúlt század magyar törté­nelmének több fejezetét jelentékenyen át fog­ják alakítani. így teljesen ismeretlen volt ed­dig a külügyek intézésének módja, a magyar­országi külképviseletek ismerete, Magyaror­szág federalizálása és a német államok be­avatkozása 1849-ben, Szerbia és Románia po­litikája Magyarország ellen 1867 óta stb. Horváth könyvével az elmúlt évek történet­irodalmának egyik legfontosabb alkotása lá­tott napvilágot. A könyv ára 10 pengő. Angol elismerés, — Sydenham lord levele A Külügyi Társaság az angol sajtó széles ré­tegében ismertetett és igen kedvezően fogadott ha­talmas angolnyelvű kiadványából, a „Justice for Hungary"-ból július hó folyamán körülbelül nyolc­van példányt küldött ajándékba az angol és ameri­kai politikai élet vezető egyéniségeinek, képviselők­nek, lordoknak, szenátoroknak, kiváló publicisták­nak, íróknak, nagy egyesületeknek, könyvtáraknak, egyetemeknek és mindazokra a helyekre, ahol rend­kívül nagy fontossága van a magyar ügy szempont­jából, hogy kéznél legyen a magyar kérdés minden kis részletét felölelő objektív ismertető munka, mint aminő éppen a „Justice for Hungary". Most egy­másután érkeznek a Külügyi Társasághoz a köszönő levelek" a könyv megküldéséért, így Lord Rothermere fia, Esmond Hamsworth', Sir Róbert Gower, Sir John Sandemann Allén, Lloyd George, Lord Syden­ham, a Lordok Házának nesztora, Sir Charles Del­mé-Radcliffe, az Egyesült Államok kongresszusának könyvtára, a British Museum, az oxfordi és cam­bridgei egyetemek etc. etc, küldték el meleghangú köszönetüket a Külügyi Társaságnak. E levelek közül talán a legérdekesebb és leg­meghatóbb Lord Sydenham-nek, az angol politikai életben oly sokáig fontos szerepet játszó ősz politi­kusnak a levele, aki már 1921-ben kelt a Lordok Házában az egész angol politikai és társadalmi köz­véleményre nagy súllyal biró szavával és nagy igaz­ságérzetével a magyar ügy védelmére. A levelet alább közöljük: — Fogadják legőszintébb köszönetemet a „Jus­tice for Hungary" megküldéséért. A könyv értékes felvilágosításoknak egész sorozata, amely elénk tárja annak a szégyenteljes elbánásnak egész történetét, amelyben a magyar nép részesült Trianonban és rá­világít a békeszerződés különféle súlyos következ­ményeire. Sajnos ezideig csak az első fejezetet tudtam csak elolvasni, amelyben gróf Apponyi csodálatos módon mutat rá arra a nagy hivatásra, amelyet Magyarország töltött be Közép-Európában hosszú története alatt, miközben oly nagy értékekkel járult hozzá az európai kultúrához. Én magam már nem leszek sokáig képes részt venni a közéleti munkában, azonban sohasem fogok elmulasztani egy alkalmat sem, hogy Magyarország ügyét támogassam, habár talán én már nem fogom meglátni Magyarország restitucióját, amelyet én a legőszintébben és legkomolyabban remélek". IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár * IIBIIIN • BUJAPEST RÁKÓCZI - ÚT 63. PALAIS OEDANSE I Eöttevényi Olivér az Idegenforgalmi Tanács tagja A minap alakult meg a magyar Idegen­forgalmi Tanács, hogy egységes irányítója legyen az idegenforgalom fellendítését célzó törekvéseknek. A tanácsba beválasztották Eöttevényi Olivért is, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnökét, elismeréséül azoknak az érdemeknek, amelyeket a társaság, elsősor­ban ügyvezető alelnökének SZÍVÓS és tudatos fáradozásának eredményeképp, ezen a téren már eddig is szerzett. A IV. Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus Mint már egyik előző számunkban említettük, szeptember 22-étől kezdődően zajlott le Rakovszky Iván elnöklésével az új városháza közgyűlési termé­ben a hivatalos nemzetközi idegenforgalmi szerve­zetek negyedik kongresszusa 18 európai és amerikai állam képviselőinek, valamint a magyar idegenfor­galmi érdekeltségek valamennyi képviselőjének jelen­létében, élükön Tasnády Szüts András ny. államtit­kárral. A kongresszus programmját Deventer a holland idegenforgalmi szövetség főtitkára ismertette. Az érdemleges tanácskozásoknak főcéljuk volt, hogy a közönség számára olcsóbbá és kellemesebbé tegyék az utazást, tehát az előző évek korlátozásait minden irányban megszüntessék vagy legalább jelentékenyen enyhítsék; így például harmadosztályú utasok szá­mára is rendes hálóhelyet és étkezést óhajtanak biz­tosítani s több más hasonló javaslatot tesznek Európa kormányainak. Több fölszólaló után Weber Christián (Berlin) egységes rendszert, vámmentessé­get, de legalább nagy vámkedvezményeket kívánt. Bársony Oszkár és Zilahy Dezső javaslatot tettek kölcsönös kedvezmények megadásának a módozatai­ról. Tasnády Szüts András és Tausz Béla dr., vala­mint több külföldi fölszólalása után kimondották, hogy általában az idegenforgalmi kedvezmények ügyében kimerítő javaslatokat tesznek a kormányok­nak. Deinlein Ervin osztályfőnök (Ausztria) konkrét javaslatot tett a rádiónak oly fölhasználásáról is, hogy küldjenek az államok egymásnak nivós szöve­geket országuk értékeiről és hogy kölcsönösen infor­málják európaszerte a maguk publikumát. Weber Christián (Berlm) szerint eddig általánosságban már folyt hasonló munka, de nem volt megfelelő. Kiderült, hogy a közönség leginkább gyakorlati fel­világosításokat akar, például világos pontos infor­mációt arról, hogy milyen Budapest, hogy lehet leg­jobban odajutni, milyenek a szállók, mit érdemes megnézni, mit hogyan lehet vásárolni. Bársony Osz­kár javasolta, hogy a kiállítások évszaki vásárok, ünnepi hetek stb. eseményeiről havonkint rendszere­sen kalendáriumszerűen rádiózzanak a közönségnek, továbbá, hogy ahol a nagy költségek nem engedik meg a harmadosztályú vasúti hálókocsik sorozatos átalakítását, ott legalább párnákat kapjon a közön­ség, mint az némely országokban máris szokásos. Leghosszasabban a vizumproblémáról tárgyal­tak. Valamennyi külföldi és magyar fölszólaló sür­gősen fontosnak mondotta a vizum-kényszer eltörlé­sét, mert a vizum-kényszer a kongresszus általános megfigyelése szerint a kölcsönös idegenforgalom in­tenzivebb fejlődésének egyik legfőbb akadálya. Gö-

Next

/
Thumbnails
Contents