Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A PANHOLLAND MOZGALOM

1928 • 7 • Október 16 arról a több évtizedes programmról, mely annakidején egész Franciaországot megjárta. Poincaré kormánya érvénytelenítette a Carnot kormány híres rendeletét, mely lefoglalta az egyházak javait és kitiltotta a szerzetesrendeket egész Franciaország területéről. A Franciaországban életrekapott nemzetiségi kérdés ugyanis meglehetősen vallásos jellegű: mind az öt kisebbségi nép szigorúan vallásos, s a francia kormány ezeknek a népeknek jogos elégedetlenségeiből legalább a vallási türelmetlenséget ki akarja küszöbölni, hogy a támadási területet szűkítse s a mult természetes vezetőit, a papokat leszerelje a centralizmus elleni küzdelem elől. Ha egy negyedév alatt ekkora sikert könyvelhet el a federalista programm, valószínűleg további harca se lesz reménytelen. A PANHOLLAND MOZGALOM 13 ánszlávizmus, pángermánizmus, pánlatinizmus, sőt a pánizlam is legalább nevük szerint elég ismeretesek az átlagos magyar olvasóközönség előtt is, a pánholland mozgalomról azonban aligha olvasott valaki akármit is magyar lapban. Pedig nem valami világháború utáni divat ez a népi mozgalom, hanem nyolcvanéves múltra tekinthet vissza, az az egyesület pedig, mely ez eszme propagandaszervéül alakult meg és működik,, az Algemeen Nederlands Verbond, melyet minden hollandlakta területen A. N. V. rövidített formájában jól ismernek, a jövő héten fogja megülni alapításának 30 éves fordulóját. Annyiban különbözik talán ez a mozgalom egyéb „pánizmusoktól", hogy semmiféle imperialista célja nincsen, csakis kulturális. Egyébként minden ilyen egyesület ezt szokta mondani, s ha maga a holland egyesület csakugyan csakis kulturkérdésekkel foglalkozik, az az eszme, melyet ő nevelt naggyá, a világháború óta nagyon is erőteljesen átcsapott politikai mezőkre is és három államnak szerez közvetlenül érthető gondot és aggodalmat. Az A. N. V. alapszabályszerűleg hirdeti a „dietsch" nyelven beszélő minden néptörzs szoros összetartozóságát és kulturegységét. Ez a nép ma négy állam területén él. Állam•alkotó Hollandiában, melynek mind a 7 millió lakosa tisztán ilyen dietsch. Maga a pánholland mozgalom azonban nem itt született meg, hanem a szomszédos Flandriában, mely Brabant néven kultúrában és művészetben olyan dicső multat tud felmutatni a közép- és újkorban. Ma Flandria egyik része Belgiumhoz tartozik, a másik Franciaországhoz. Hajdanában egy országot alkotott Hollandiával, de spanyol fensőség alatt. A spanyol igát 80 évi háború után Hollandia 1648-ban lerázta, Flandria azonban megmaradt spanyolnak, aztán osztrák birtok lett, egy részét pedig még a vestfáliai béke után Franciaország kebelezte be. 1794—1813 közt francia uralom alatt élt egész Flandria. A bécsi kongresszus azonban közös királyságba egyesítette Hollandiával, de a valláskülönbség miatt nem tudott összeférni ugyanannak a népnek katholikus és protestáns ága, s így már 1830-ban kitört a brüsszeli forradalom, melyet ugyan a hollandok két nap alatt levertek, de akkor beavatkozott Franciaország, majd a többi nagyhatalom is, úgy hogy 1839-ben megtörtént a szétválás; megalakult a germán flamandokból és a francia vallonokból a külön belga királyság. Az új állam korlátlanul uraivá lettek a vallonok, s azóta kíméletlenül irtják ki a flamand nyelvet, szokásokat. A vallon ember tiszta flamand vidékeken is bármiféle állást elfoglalhatott, a flamand azonban semmiféle közszolgálatba nem léphetett francia nyelv teljes tudása nélkül. Franciák voltak az iskolák, aminek nyomán a flamandok kultúrája lassan-lassan hanyatlott, s a kulturálisról átcsapott gazdasági térre is ez a hanyatlás. Ennek az elszegényedésnek és kulturátlanságnak tudható be, hogy a vallonok ennyi ideig el tudták nyomni a flamandokat. Csak a világháború hozott be változást. Amit 1914 előtt a nagyholland mozgalom flamand tábora hiába követelt: a flamand közigazgatást, törvénykezést, katonai, szolgálati és iskolai »fflt= flIKKINYIK rekeszenként minden irányban nagyobbíthatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: MNCH KÁROHtfflAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR n a ti IAi, tnv itóis/uiu 4 120 MINTASZOBÁBÓL