Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 3. szám - KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 3. szám 1928 február 1 Sebess Dénes: Külpolitika és közvélemény . . 7 Albrecht Ferenc : A békerevizió és a kisebbségi kérdés .' . -> Külpolitikai bonyodalmak Románia belpolitikai kérdései miatt 4 Ellenzéki próbálgatások Jugoszláviában . . 5 Dr. Zichy Ernő gróf: A kisebbségi védelem aktuális kérdései .... 6 Lippay Imre (Genf) : A népszövetség az adomák tükrében .... H Az elzászi kérdés . ... 9 A római kérdés 10 Hivatalos közlemények 77 Egy diplomata visszaemlékezései 7ő Melléklet: Apponyi Albert gróf: A bírói és politikai hatáskör a Nemzetek Szövetségében 17 Szelke Árpád: Budapest fürdőváros és a Duna 21 KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY Irta SEBESS DÉNES, a felsőház tagja M

inden nép saját történelmi fejlődésé nek hatása alatt él. Politikai fejlődését determinálják a terület, hova sorsa helyezte, a szomszéd népek érdekazonossága vagy ellentétes történelmi hagyományok, melyek belső életét irányítják. Ez a népek egyénisége. A magyarság ezeréves múltja a tragikus összeütközések változatos sorozatából áll. Századokon át meg volt fosztva önálló állami lététől. Patrimoniális kormányzat alatt élt és gazdasági berendezkedése, társadalmi élete még akkor is olyan volt — mikor a nyugati népek már régen túlhaladták a fejlődés nek ezt a fokát. Idegen nagy államhatalom irányította sorsát, — a török, majd a német főhatalom gondoskodása őrködött külpolitikája felett. Lassan elsorvadt lényében az öncélúság érzete. A nagy európai politikai és társadalmi konvulziók. a vallásháborúk, agrár válságok, a feudalizmus és népszabadság elve mindig csak' közvetve hullámoztatták meg a néplélek csendes tengerét. A külpolitika nagy kérdését cézárok intézték. A nagy európai udvarok diplomáciájának titkos útjai örökre rejtve maradtak ;i népek előtt. A világháború befejezése után felhangzott a jelszó, hogy véget kell vetni a titkos diplomáciának. A Népszövetség gondolata nyomult előtérbe, mint amely a népek egye temes felelősségének védelme alá helyezi a háború és béke kérdéseit. Nagyon jól tudjuk, hogy ez ma még képzelődés. A lét vagy nem lét nagy kérdései a népek versenyében, örökös harcaiban, melyeket egyelőre a béke fegyverével vívnak meg. a nagy tehetségek, a jók. a jellemesek, a kiválasztottak mellett az emberi képességek arze náljából más fegyvereket is szükségessé tesznek, mint a lelkiismeret és egyetemes felelősség érzetét. A hivatásos és titkos diplo inácia jelentősége nagyobb mint valaha. A népek versenye, kereskedelmi forgalma folytonos összeütközések lehetőségét hordják magukban. Japán, Kína, India nacionalizmusa, gazdasági ébredése megváltoztatja a világot. Ősi civilizációk hanyatlanak — újak keletkeznek. A nemzetközi mívelődés élén ma mások állanak, mint ezelőtt csak ötven évvel. A külpolitika intézői a világ lelkiisme rétének irányítói. Az. a mi ezek munkáját megalapozza, a nép egyetemes érdekeinek helyes felfogása. A foglalkozási és termelési ágak. osztály küzdelmek forgatagából kell ezt kiemelni. Ez az egyetemes érdek kell irányítsa a külpolitikát. Körülöttünk, a forrongó, küzködő meg nyugodni nem képes európai államok min denike bele tudta vinni a nép közérzületébe a külpolitikai érdekek felismerését. A sajtó és társadalom, az irodalom, tudomány és a napi politika rendeli alá magát a közérdek nek. A társadalmi rétegek át vannak hatva a felmerülő nagy kérdések jelentőségétől. Nem a százados francia vagy angol diplo inácia művészetére akarunk hivatkozni — melyet öntudatos nemzeti erők támogatnak, de a kis balkán államokra. A román vagy szerb ábrándokat évtizedeken át hirdették és vit