Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - MAGYARY GÉZA

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 20. szám 1928 október 16 TARTALOM om Magyary Géza f 1 Románia életproblémái 2 Milyen feltétellel járulna hozzá Franciaország az „Anschluss"-hoz? 4 Lukács György: A párizsi nemzetközi diplomáciai akadémiáról 4 Federalista Franciaország felé 6 A pánholland mozgalom 7 Rejtelmes politikai hadmozdulatok Európa keleti részén 8 Szelke Árpád: Az új magyar tengerhajózás . . 10 A pittsburgi szerződés törvénybeiktatása . ... 11 A tervezett Páneurópa államai és népei . ... 12 Rovatok f . . 13 MAGYARY GÉZA f jm/f agyary Géza elmúlása nagy vesztesége a magyar hazának, amelynek trianoni nyomorúságában nagy szüksége volt a kitűnő nemzetközi jogászra. Magyary szaktekintély volt a nemzetközi jog terén, akinek hívatottságát a külföld is teljes mértékben elismerte. Jele ennek az, hogy az International Law Association őt tagjai díszes sorába iktatta. „Die internationale Schiedsgerichtsbarkeit im Völkerbunde" című Berlinben megjelent munkája a világirodalom legjelesebb termékei közé tartozik, mondhatni : forrásmunkája a nemzetközi döntő bíráskodásnak. Magyary Géza kitűnő jogászi elméje nagy hasznára vált a magyar kisebbségeknek és általában a kisebbségek ügyeinek is. Jól tudjuk, hogy a kisebbségek szörnyűséges elnyomottságának főoka abban rejlik, hogy a kisebbségek az úgynevezett kisebbségi szerződésekben garantált jogaikat nem tudják érvényesíteni, mert nem tudnak hozzáférkőzni nemzetközi védő hatóságaikhoz: a nemzetek szövetségének tanácsához és a nemzetközi állandó bírósághoz. Ennek oka a mai kisebbségi eljárás rendkívüli fogyatékosságaiban rejlik. Ugyanis ma csak a népszövetségi tanács tagjainak van meg az a joga, jobban mondva privilégiuma, hogy valamely kisebbségi panasznak, sérelemnek a tanács által való kötelező tárgyalását követelhessék. Továbbá csak oly kisebbségi vitás kérdések juthatnak a nemzetközi állandó bíróság elé, melyeket a tanács oda terjeszt. Minthogy pedig a tanács és a tanács tagjai 8 év óta, mióta a nemzetek szövetsége fennáll, a legnagyobb közömbösséget tanúsítják a nemzeti kisebbségek iránt, ennélfogva nincs a kisebbségi panaszoknak gondozója, aki felkarolná és az illetékes fórumok elé vinné a kisebbségek sérelmeit. Magyary Gézának a kisebbségi eljárás reformájáról készült kitűnő elaborátuma, amely a Külügyi Társaságból és. a vele szoros kapcsolatban levő Népszövetségi Ligák Uniójának magyar csoportjából indult ki hódító útjára, gyönyörűen szedte paragrafusokba arra irányuló követeléseinket, hogy az aktoratus kisebbségi ügyekben a nemzetek szövetsége minden tagja részére, tehát az összes államok részére s így a magyar állam részére is, továbbá maguk a nemzeti kisebbségek, hogy zetesen azok országos kultúrális és gazdasági szervezetei részére biztosíttassék, hogy ezenfelül kisebbségi ügyekben az eljárás kontradiktorius legyen, tehát necsak a kisebbségek fölöttes állami hatósága hallgattassák meg az eljárás során, hanem maga a kisebbség is előadhassa sérelmeit ós kifejthesse jogi érvelését. Ez a kitűnő munkálat sok előkelő jogi elmét megnyert már a kisebbségek ügyének és fő faktor lesz abban, ha végre sikerülni fog a mai eljárás megreformálása révén a kisebbségeket nemzetközi szerződésekben biztosított jogaik tényleges élvezéséhez hozzájuttatni. Magyary nagy űrt hagy maga után és ezt a roppant veszteséget leginkább érzi az elárvult magyarság, amely a kitűnő nemzetközi jogásztól még oly "sokat várt, de éppen úgy érzi a Magyar Külügyi Társaság is, amelynek mindvégig legtevékenyebb, díszt adó tagja volt. Nagy tudós volt, egyben igénytelen és szerény, mint az igazán nagy ember. Művei örök életűek maradnak és halála után is gyümölcsöket fognak teremni szenvedő magyar testvéreinek.