Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 19. szám - Olasz ujságíró Erdélyben. Mit látott Lido Caiani a nyugtalan Európa lázbeteg részein

1928 Október 1 kormányzói állást, csak délafrikai személyiséget ^fogadnak el kormányzónak. Az angol kormány erre a jegyzékre még nem felelt, de a délafrikai lapok már nyíltan tárgyalják, hogy György herceget kormányzóból királlyá kiáltják ki. Hogy azután mi lesz, arról hallgatnak a lapok, az angol sajtó azonban idegesen támadja Holandiát, hogy az folytat nacionálista propagandát a búroknál. Úgy látszik, aggasztó kezd lenni már a kérdés, mert könnyen megjósolható, hogy a királysággá alakuló délafrikai Unió még a mostani laza függést is soknak találná. A parlamentben a búr képviselők úgyis ismételten hangoztatták azt a programmot, hogy a délafrikai Uniónak teljesen egyenrangúnak kell lennie Angliával. Ehhez az egyenrangúsághoz kell a király. Hogy azután az újdonsült királyság valamelyes kapcsolatban akar-e még maradni Angliával, az igazán a jövő titka. Az angol Északamerika köztársasági alapon vált el véglegesen, a holland Délafrika ugyanezt monarchisztikus színek közt is elvégezheti. OLASZ UJSAGIRO ERDÉLYBEN Mit látott Lido Caiani a „nyugtalan Európa lázbeteg részein" A félhivatalos Popolo dTtalia Erdély fővárosába küldött tudósítója Lido Caiani a következőket írja: — A magyar határtól Kolozsvárig (amely még nem jelenti Erdély közepét) jó négy órai gyorsvonaton való utazásra van szükség. Ez a tény is bizonyítja, mily nagy területet szakítottak el Magyarországtól. — Dehát van-e itt egyáltalában határ? Hogyan vágtak bele Magyarország eleven húsába. A Trianon által megjelölt magvar-román határ nem más, mint egy fegvverszüneti határvonal, amely magán hordja az ideiglenesség minden kritériumát és a katonai szempontok minden bizonytalanságát. Itt a fegyverszüneti tárgyalásokat megelőző korszakban vagyunk, abban a helyzetben, amikor a győző elsősorban zálogokkal és pozíciókkal akarja magát biztosítani, hogy az ellenfél ismételt offenzívája esetén abszolút stratégiai és taktikai fölénnyel rendelkezzék. — Az abszurdum éppen az, hogy a békeszerződés egy alkalmas katonai helvzetet vélt itt megszilárdítani, így nem lehet csodálni, ha a magyarok még tíz év után sem képesek ezt befejezett ténvnek elismerni, ahhoz alkalmazkodni és szomszédaikkal való viszonyukat tulajdonképpen háborús állapotnak tekintik. — Mert itt minden összehasonlítás hiábavaló, s hiábavalók a természet által alkotott s a népek elválasztására szolgáló barrikádok, amelyek az államok határvonalait alkotják, ahol nének, fajok és civilizációk alapították meg uralmaik határait. — Az Alpesek? A Pireneus hegvség? A Duna? A Rajna? A nagy Mazuri mocsarak? Itt semmi nyoma valami határvonalnak, valami akadálynak, befejezésnek vagy kezdetnek. A nagy Magyar Alföld széles mint egy óceán s ez tovább folytatódik a láthatatlan és felfedezhetetlen határvonalon át egész a távoli Kárpátok barrikádjáig. És itt nagyon is belevágtak Magyarország eleven húsába. Ezek a határnélküli állapotok rendkívüli módon nyugtalanítják a magvarokat, amelyeknek abszurd voltát még a legszörnyűbb és legelkeseredettebb történelmi bosszúállással sem lehetne kellőképpen megmagyarázni. Az egész magyar nemzeti élet nyugtalansága, bizonytalansága és problémái, valamint a budapesti kormány külpolitikájának aggodalmai szoros összefüggésben vannak az új határokkal. — Magyarország kapui minden oldalról nyitva vannak a szomszédok támadásai számára, akik elfoglalták és megbénították az ország gazdasági életének főütőereit. Nagyon kétséges, hogy egy ilyen helyzet fentartása hozzájárulhat-e Európa ezen kényes és érdekes zónájának konszolidációjához és igen valószínűtlen, hogy a magyarok a trianoni szei'ződést végleges és tartós elintézésnek tekinthessék. A béke legfőbb érdeke ennek a szerződésnek a revideálása, különösképpen a határokat illetőleg. S ez egyszersmind Európának kötelessége még abban az esetben is, ha nem sikerülne a genfi döntőbíróság és biztonsági bizottság érdeklődését felkelteni, amely bizottság tudvalevőleg úgy szereti magát feltüntetni, mint akinek feladata a világ békéjét biztosítani és minden nemzet minimális életszükségleteivel és fejlődési lehetőségeivel számolni. Ellentétes civilizációk — A folyamok messze túl a határokon folytatják útjukat, felszedve az erdélyi hegyekből az alföldi síkság felé futó vizeket és a városok és falvak külseje, (ahol az uralkodó műveltség erősebben kitűnik) szembeszökően bizonyítják, hogy a népek mindenkor a folyók folyásának irányát követve fejlesztették ki nemzeti és faji sajátos kultúrájukat. Már pedig kétségtelen, hogy a magyar civilizáció, amely szerencsésen alkalmazkodni tudott a nyugati latin civilizációhoz és amely annak elemeit magába szívta (s ez igen nagy érdeme a magyaroknak Európával szemben), ez a magyar civilizáció győzedelmesnek bizonyult a román felett. — Bármekkora erőfeszítéseket tegyenek is a megszálló hatóságok, sohasem lesznek képesek egy terjeszkedő és felszívó fenomén által teremtett helyzet megváltoztatására. A románok képtelenek arra, hogy változásokat idézhessenek elő Erdély erkölcsi és kulturális életében annál is inkább, mert a hozzájuk legközelebb eső lokális elemek holt súlyt jelentene a kétségtelen magyar fölénnyel szemben. Á bukaresti kormány tisztviselői, akiknek feladata Erdélv magyar és nyugati karakterének megsemmisítése, legfeljebb rombolhatnak egy olyan országban, ahol a művelt osztályok a mintaszerű magyar adminisztrációban nevelkedtek fel és így a bukaresti tisztviselők legfeljebb csak a román balkanizáló rendszerrel, kísérletezhetnek. Ezidőszerint Erdélyben 33 magyar és német újság jelenik meg, s ezzel szemben mindössze két román lap, amelyek sohasem hatolhatnak be a falusi tömegek közé, mert ezek analfabéták és olyan nyelvet beszélnek, amely elvesztette kapcsolatát a modern nyelvhez. Ez az ellentét bizonyos tekintetben arra bírhatná a román kormányt, hogy az erős magyar kisebbséggel szemben (kik a városokban és központokban úgyszólván abszolút többséget jelentenek) PRÍMA CASA PE1 MONETE E MEDAGL1E Dl DUDAPEST Josef von Sllirmer (2001) V., C$áky-u. 8. II. 1. 11 piu ricco deposito di MONETE e MEDAGL1E di tulti Tempi e Paesi! :-: SCAVI preistorichi e antichi! :-: COMPERA e VENDITA ! Domandate i Cataloghi No. 11 e 12! :-: Per Collettori gratis!