Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 14-15. szám - A döntőbírósági elv veszedelemben. Erős támadások Chamberlain ellen az angol sajtóban

1928 • 3 • Augusztus 1 borúkat egy akarattal ki akarja küszöbölni a világ, amikor a nemzetek közt felmerült el­lentéteket békés úton és jogi alapon akarja elintézni vagy nincs, illetőleg a papirosról soha át nem mehet az életbe, akkor a kis né­peknek nincs mit várniok a Népszövetségtől, ügyeiket rá nem bízhatják, igazságot tőle nem kérhetnek és marad a világon továbbra is úgy, mint eddig az ököljog és a gyilkoló fegyver. Az angolokat érdekelte elsősorban ez a kérdés, mint olyan nemzetet, melynek érdek­ellentétei nincsenek senkivel Európában, mely tehát felette állhat az alkalmi államcsoporto­sulásoknak s amelynek legjobbjai évek óta napirenden tartják a Páris körüli igazságta­lan békék revíziójának szükségességét. Az angol munkáspárt három képviselője: Bux­ton, Wedgeewodd és Kenworthy szólalt fel július első napjaiban az angol alsóházban a trianoni békeszerződés revíziója érdekében, de nagyobb visszhangot nem keltettek. A kül­ügyi államtitkárhoz intézett interpellációjuk és a reá adott felelet, melyet minisztere he­lyett Cusendum lord adott meg, nem oldta meg ezt a kérdést. Cusendum lord azt han­goztatta, hogy Nagybritánnia egyedül, nem intézheti el a kisebbségek sérelmeit, mint­hogy a népszövetségi paktumot és a kisebb­ségi szerződéseket nemcsak Nagybritánnia, hanem hat más nagyhatalom is aláírta. Azután Parmoor lord szólalt fel a felsőház július 11-iki ülésén, előadta a magyar-román döntőbírósági konfliktus történetét, melyen csak a trianoni béke revíziója segítene, de ő maga is úgy látja, hogy ennek a revíziónak ideje még nem érkezett el. A kormány nem látta szükségesnek, hogy a lordok házában folyó igen tartalmas vitában résztvegyen és ebben a vitában a felszólalók kivétel nélkül Magyarország igazát bizonyítgatták. A vita azonban mindenesetre idegessé tehette a ko­ros külügyminisztert, akinek konzervatíviz­musa annyira irtózik minden új kezdeménye­zéstől. Ez a döntőbírósági konfliktus másfél éve üldözi őt s a lord másfél esztendeje kény­telen jobb belátását, igazságszeretetét aláren­delni akut politikai szempontoknak. A fran­cia barátság törhetetlen híve, a francia ba­rátság kedvéért másfél éven keresztül kény­telen volt az igazságot lábbal taposni. Talán ez az idegesség vezette, amikor a július 13-iki ülésen az alsóházban Sanders lord képviselő­nek arra a kérdésére, vájjon a magyar-román döntőbírósági per még nyitva maradt-e és a Népszövetségi Tanács meg fogja-e tenni a szükséges lépéseket a magyar-román döntő­bíróságban megüresedett állás betöltésére, ingerülten így válaszolt: „Nem, Uram, a kérdés lezáratott". Nem igen hisszük, hogy tudatában lett volna az angol külügyminiszter kategorikus válasza rettenetes horderejének. Nem az igaz­ság erejében vetett hitünk alapján mondjuk ezt, hanem nem hisszük, hogy Chamberlain annyira rossz taktikus volna, hogy az általa eddig annyi gonddal dédelgetett Népszövet­ségre ilyen halálos csapást akart volna mérni. Mert eddig, ha sejtette is a világ, hogy a Népszövetség voltaképen a nagyhatalmak já­tékszere s hogy épen a nagyhatalmak közül Angliának van a Tanácsban döntő súlya, soha be nem ismerte ezt egyik nagyhatalom felelős embere sem. Épen az angol parlamentben a július eleji vitákban Cusendum lord fennebb ismertetett válaszában még arra hivatkozik, hogy hat más nagyhatalom is aláírta a ki­sebbségi szerződéseket és a népszövetségi paktumot, Anglia tehát egyedül nem tehet semmit azért, hogy ezeket a szerződéseket meg is tartsák. Most pedig Chamberlain ke­reken kijelenti, hogy a döntőbírósági pert végleg lezárta a népszövetségi tanács. Cham­berlain, aki ott sem volt ezen a záróülésen, most a Népszövetségi Tanács nevében beszélt s ily súlyos nemzetközi probléma sorsát maga dönti el, mintha csak diktátora volna ennek a Népszövetségi Tanácsnak, melynek padjain ott ül a német birodalom képviselője is. Ilyen taktikai hibát aligha tételezhetünk fel a min­dig meggondolt és mindig begombolkozott an­gol külügyminiszterről, mert vagy csakugyan diktátora ő a Népszövetségnek, de akkor neki kell legjobban ennek látszatát eltakarni vagy nem diktátora s akkor nem keltheti fel a többi tanácstag féltékenységét. Akárminek tulajdonítható is Chamber­lain elszólása, az angol közvélemény hördült fel ellene elsőnek. Az az angol közvélemény, mely legjobban tudja értékelni a Kellog-féle háborúellenes paktumtervezetet s belátta, hogy a brit külügyminiszter ilyen szereplése annak a paktumnak sorsát pecsételi meg. Hogyan bízzék az emberiség a döntőbírósági rendszerben, ha épen a Népszövetség vezető államférfia ilyen könnyen túlteszi magát en­nek az elvnek minden kötelezettségén. Sir Pollock, Anglia egyik első jogi szakér­SZENT ISTVÁN FÜRDŐ TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26 Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! Éttermek és szállodai Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem Strandbuffet, Játszótér, homok- és napfürdök! shz^erem%nnanS Víz ^ka C 29. * Budapestről autóút 1 óra. Külön uszodák! • Gőz-és kádfürdők! berendezve. • • Vasút és hajóállomás. + +

Next

/
Thumbnails
Contents