Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 14-15. szám - Görög tudós új Magyarország teljesítményéről. Kalogeropulosz nyilatkozata Teleki Pál athéni útjáról és a görög-magyar kapcsolatok jelentőségéről

Magyar Külpolitika . 4 • 14—15. szám tője ítélte el Chamberlain álláspontját vagy legalább is nyilatkozatát épen a külügyi orgánumnak számító Times hasábjain és ugyanakkor Sydenham lord és Sir Gower nyílt levélben vonja felelősségre őt a Manchester Guardian-ban. A legnagyobb és legkomolyabb angol sajtóorgánumok s a legnevesebb angol politikusok és jogászok nem nyugosznak bele hogy az angol külügyminisztert Titulescuval fennálló személyi kapcsolataitól vezettetve kompromittálja Angliát, amikor egy nagy világeszmét szabotál és kompromittálja önmagát, mert hiszen ő ajánlta Magyarországnak a megegyezést, ő hangoztatta a méltányosságot s aztán hirtelen befejezettnek jelenti ki az ügyet, amikor Románia birtokon belül van és megegyezési javaslatát még meg sem tette. Az ilyen eljárás mindennek nevezhető, csak pártatlannak nem és nem méltó ahhoz a szellemhez, melyre Anglia gentleman politikusai olyan féltékenyen ügyelnek. Magyarország a közvetlenül érdekelt és sújtott fél ebben a kérdésben, de nagyobb az az erkölcsi veszteség, ami Angliát fenyegeti, ha egy felelős politikusa megbuktatja a döntőbírósági elvet és a Népszövetséget. Ezt a felelősséget érzik az angol politikusok és jogászok, amikor számon kérik Chamberlaintől a Sanders lordnak adott érthetetlen feleletet. Magyarország nem tekinti befejezettnek az optánsügyet. Rendkívül érdekes napja volt a felsőháznak f. évi július huszadika, amikor Chamberlain ismeretes nyilatkozatával kapcsolatosan, Vészi József, a felsőház tagja, emelkedett hangú, szinte klasszikus formájú interpellációban kérdezte meg, mi a kormány véleménye az optánspör jelenlegi állásáról, illetve a Népszövetség Tanácsának határozatával szemben, lezártnak tekinti-e ennek az ügynek az aktáit, avagy tovább folytatja jogos küzdelmét. Az interpellációra Bethlen István gróf személyesen adta meg a választ. Szavaiból kicsendült a magyar nemzet önérzete, amely a maga igazáért folytatott küzdelemben egy lépéssel sem tér le a jog ösvényéről, viszont jogaihoz kitartóan ragaszkodik és jogos álláspontjából sem ravaszsággal, sem erőszakkal nem hagyja magát eltéríttetni. Bethlen István gróf válaszában kijelentette, hogy a magyar kormány újból föl fogja vetni a kérdést a Népszövetség előtt és pedig, ha nem lehet a régi petíció alapján, úgy egy újabb petíció alapján, de nem hagyja elüttetni az országot attól az egyetlen jogától, melyet számára a trianoni szerződés megadott. GÖRÖG TUDÓS ÚJ MAGYARORSZÁG TELJESÍTMÉNYÉRŐL Kalogeropulosz nyilatkozata Teleki Pál grói athéni útjáról és a görög-magyar kapcsolatok jelentőségéről — A Magyar Külpolitika levelezőjétől. — Athén, július 21. J

únius 21-én ünnepnapja volt a magyarságnak Athénban. Ünnepelték gróf Teleki Pált, hogy kifejezzék a görög kultúráiét, a hellén értelmiség elismerését a magyar kultúra nagyságával szemben. Az ünnepség központjában egy öregember áll, Görögország Rákosi Jenője, aki már 50 évvel ezelőtt megtanult magyarul és most ismét felfedezte a magyarságot és sehonnan sem hiányzik, ahol a magyar kérdéssel szemben megértést mutatnak és mindenben résztvesz, ahol Magyarországot ünneplik. Ez a 80 esztendős őszinte barátunk Kalogeropulosz, a hellén kultúrélet doyenje. A Hellén Földrajzi Társaság, a Bizánci Társaság elnöke, a Parlamenti könyvtár igazgatója (az ország első könyvtára) és még vagy 20 tudományos társaság vezetőtagja. ő rendezte a júniusi ünnepséget is a parlamenti könyvtár előadótermében, abból az alkalomból, hogy a Hellén Földrajzi Társaság gróf Teleki Pált tiszteletbeli tagjává megválasztotta. Jelen voltak az összes tudományos társaságok vezetődelegátusai, a magyar királyi ügyvivő, a Földrajzi Társaság majdnem teljes tisztikara, a hellén-magyar kamara igazgatója és az athéni előkelő hellén magyarbarátok. Az ünnepség lezajlása után, Kalogeropulosz a Magyar Külpolitika levelezőjének a következő érdekes nyilatkozatot adta: — Végtelenül örülök, hogy ismét magyar ügyben nyilatkozhatom, még inkább az, hogy a Magyar Külügyi Társaság hivatalos lapjának, amely társasággal karöltve és a Hellén Magyar Kamara asszisztenciájával sikerült gróf Teleki Pál oly jól sikerült előadásait megrendeznünk. — Jómagam nem először foglalkoztam magyar kérdésekkel, hiszen már ötven évvel ezelőtt is nekiálltam a magyar nyelv tanulásának, tudtam is keveset, dehát ötven év sok idő és azóta részben elfelejtettem, amit tudtam. Most az a célom, hogy minél szorosabbra fűzzem a kulturális kapcsokat Magyarország és Görögország között, de ki fogok terjeszkedni e téren az összes finnugor népekre is. Örülök, hogy Budapestről 30 észt tanárember idejött és együtt ünnepelhettem őket is az itteni magyarokkal. Azt szeretném, ha az összes fontosabb kultúrtényezők megismernék a magyar viszonyokat, bár ne higyje, hogy azokat nem ismerik itten. Nagyon sokan vannak az itteni kulturális tényezők között, akik jól ismerik a magyarok hősies történelmét, a magyar kultúra erejét, a magyar nép lovagias karakterét és azt a tényt, hogy Magyarország legnagyobb szerencsétlensége, különben remek, de hozzáférhetetlen nyelve, amely szinte lehetetlenné tette a magyar ci-